Lassan az egész ország megismeri Drimba Tibor büntetés-végrehajtási főtörzsőrmester nevét, aki bűnmegelőzési előadásaival járja az általános és középiskolákat. A napokban a gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolába látogatott és a kábítószerek veszélyeiről, valamint a következményekről beszélt hetedik és nyolcadik évfolyamos hallgatóságának.

Nem készült fegyőrnek, sőt ifjúsági felelősnek sem. A nyolcadik osztály elvégzése után hétköznapi szakmát választott: szobafestő lett. A szakmunkás bizonyítvány megszerzését azonban nem a munkába állás követte, ugyanis – ahogy akkoriban mindenkit – behívták katonának.

A leszerelés előtti hónapokban ismerkedett meg felségével és a szerelem Szegeden tartotta.
– Úgy gondoltam, ha hazaköltözöm Gádorosra, véget ér a kapcsolat, ezért ott maradtam továbbszolgálóként. Jelentkeztem egy külföldi misszióra, de mire hazaértem, megszűnt az alakulat, így egy ideig eredeti szakmámban dolgoztam, majd összefutottam egyik parancsnokommal, aki hívott a börtönbe dolgozni – tette meg az első lépéseket a büntetés-végrehajtás felé.

Az egyenruha számára a hétköznapokban is utat mutat

Ennek éppen 18 éve, mert 2001. áprilisában kezdett a Szegedi Fegyház és Börtönben, közismert nevén a Csillagban. Kétszer ugyan rövid időre megszakította a szolgálatot, de visszatért, mert hiányzott neki az egyenruhás élet és a kollégák.
– Egy olyan, mondhatni baráti közösség alakult ki a munkatársakkal, hogy amíg például nem volt gyerekünk, vártam a szabadság végét, annyira jó velük együtt dolgozni. Emellett az egyenruha a hétköznapokban is iránymutatás, amit követve normális életet lehet élni – fogalmazza meg, számára mi a vonzó munkahelyében és hivatásában.

Előadásairól azt mondja, beszélgetni jár a gyerekekhez, nem kioktatni szeretné őket. 2013 óta keresi fel az oktatási intézményeket, akkor ötlött fel benne – többek között pedagógus feleségétől hallott iskolai problémák kapcsán –, hogy a gyerekeknek nem ártana többet tudni a kábítószerek veszélyeiről, ehhez kapcsolódóan pedig a börtönéletről. Azóta szinte kézről-kézre adják az iskolák és a Drogmentes Világért Alapítvány is mögé állt.
– Támogatnak a szóróanyagaikkal, használhatom a kisfilmjeiket, de rendezőktől is kértem engedélyt, hogy lejátszhassak filmrészleteket, sajtóorgánumok írásait is beleépítettem az előadásokba, hogy minél teljesebb és színesebb képet fessek arról, milyen drogokkal élni – részletezi a beszélgetések tartalmát.

Az elmúlt 5 évben a bűnmegelőzés számára misszióvá vált, úgy érzi, nagy szükség van arra, hogy a fiatalok tisztában legyenek a kábítószerrel kapcsolatos bármilyen cselekmény következményeivel. Eredmények pedig máris vannak.
– Az egyik ilyen előadás után például önként feladta magát egy kábítószert használó tanuló. Én ezt tartom a legnagyobb sikernek. Az, hogy a mondanivalóm eljut a diákokhoz, talán annak is köszönhető, hogy hiteles vagyok számukra, hiszen ott élek a fogvatartottak között, első kézből ismerem a történeteiket – beszélt a motivációról hozzátéve, abban bízik, hogy az ilyen felvilágosító előadások is hozzájárulhatnak a drogok és a börtön elkerüléséhez.

A gádorosi iskolások hallhattak többek között arról, milyen jogszabályok vonatkoznak a kábítószerekre, amit legegyszerűbben úgy lehetne összefoglalni, hogy termeszteni, tartani, terjeszteni, sőt fogyasztani is tilos. Elhangzott, hogy a 13-14 évesen úgynevezett biofűvel indító fiatalok jelentős hányada átlagosan kevesebb, mint tíz év elteltével valamelyik büntetés-végrehajtási intézet lakójává válik. Ennek kapcsán felvillantott néhány részletet a böntönviszonyokról, az ott uralkodó sajátos szabályokról és gyakorlatban is bemutatta, hogyan járnak el a hozzájuk kerülő elítéltekkel.