Egyre kevesebb fecskét és vetési varjút láthatunk napjainkban. A lakosság megértéssel és toleranciával segíthetne visszaszorítani a madárfajok ritkulását.
A Magyarországi madárállomány 99 százaléka védett. Van ugyan néhány egyed, amely vadászható, ez is csak szabályozott módon történhet. A költési időszakban például egyáltalán nem. Emellett, van egy-két dúvadként jellemezhető madár, melyeket nem vadászati, hanem gazdasági céllal gyérítenek bizonyos időszakokban.
Fontos tudni, hogy az Európai Unióban minden közösségi jelentőségű madárfaj védelmet élvez, ami alól az egyes tagországok vadászati, illetve gyérítési kivételt tehetnek. Az alföldi rónaság felett korzózó ragadozó madaraink egy része a legmagasabb, fokozottan védett kategóriába tartozik, akár példányonkénti – a tojásokat és a fiókákat is beleértve – egy millió forintos természetvédelmi értékkel. Azok a madaraink, amelyeket az utak mentén láthatunk a fák ágain, amiket a köznyelv sasnak titulál legtöbbször egerészölyvek, ez a faj a leggyakoribb ragadozómadarunk.
Rajtuk kívül a téli időszakokban két tucatnál is több ragadozó madárfaj tartózkodhat az országban, melyek közül egyesek akár Ázsiából érkezett téli vendégek lehetnek. A teljesség igénye nélkül említhetünk például, négy sas fajt is.
– A réti sas, a parlagi sas, a szirti sas fészkel Magyarországon, a fekete sas viszont egy észak-európai vagy ázsiai vendég nálunk. Emellett láthatunk rétihéjákat is, ezek közül a kékes rétihéják akik szintén a kontinens az északi térségeiből érkeznek hozzánk. Természetesen vannak őshonos fészkelő madaraink is, akik nem vonulnak. Ilyen például a héja, a karvaly, a kerecsensólyom – sorolta Orbán Zoltán a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvívője.
Egyre kevesebb a fecske és a vetési varjú
A szakembertől megtudtuk: a vetési varjú állomány minimum 93 százalékát kiirtották az ezredfordulót megelőző két évtizedben .
– Még az 1980-as években 250 ezer párra becsülték számukat, mostanra jó, ha 23.000 van belőlük. A télen látható hatalmas vetési varjú csapatok Belaruszból (Fehéroroszország) és Északnyugat-Oroszországból érkeznek néhány hónapra hozzánk. Sajnos a fecskéből is kevesebb lett, hiszen az ezredforduló óta kevesebb mint felére csökkent az állomány – tájékoztatott Orbán Zoltán.
A déli területekről fokozatosan északabbra húzódnak az újabb és újabb rovarfajok, így többek között hazánkba is. A szúnyogok és különböző mezőgazdasági kártevő rovarok elszaporodásához hozzájárulhat a madarak számának csökkenése is. A szakértő szerint a legnagyobb szerepe ebben mégis a klímaváltozásnak és globális kereskedelmi hálózatnak van.
– Ezért is lenne fontos, hogy a természetes védekezést lehetővé tévő fajok és élőlények megmaradhassanak, hiszen teljesen ingyen mindenféle negatív környezeti hatás nélkül korlátozzák a kártevőket – hangsúlyozta Orbán Zoltán.
Kiemelte: az élőlények klimatikus változások hatására bekövetkező betelepülése természetes folyamat, többek között így népesült be madarakkal Európa is. Tízezer éve amikor véget ért az utolsó jégkorszak és Európa hatalmas térsége a jégtől megszabadulva üresen maradt, akkor érkezett Afrikából a mai Magyarországon élő madárállomány 99 százaléka, például a fehér gólya és a fecskék is.
Felhívta a figyelmet, a lakosság megértéssel és toleranciával segíthetne visszaszorítani a madárfajok pusztulását.
– Ne akarjuk a madarakat kiüldözi a városokból, hiszen jól látható a fecskék példáján is, hogy az állománycsökkenésük hátterében három dolog áll: az élőhely átalakítás, a klímaváltozás és a társadalmi változások. Vagyis az emberek tömegesen verik le a többnyire lakott fecskefészkeket, elpusztítva ezzel a tojásokat, a fiókákat és a felnőtt madarakat is – mondta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivő.
Ha eltűnnek a madarak, felborul az ökoszisztéma
Kitért rá, újra meg kell tanulnunk együtt élni a természet képviselőivel, hiszen nélkülözhetetlen szerepük van, és ha a biológiai védekezésnek ezek a képviselői eltűnnek, a kártevőket a hatóságok és az emberek kémiai idegmérgekkel fogják pusztítani, amely mindent kiírt, többek között a beporzó rovarokat is – magyarázta
A mai kor soha nem látott kényelemben és biztonságban élő embere hajlamos azt gondolni, hogy az emberiség legyőzte a természetet. Azonban ez nem igaz, látható ez a klímaváltozás példájából is. Ezen a bolygón közösen kell élnünk egymást támogatva. Mert ha eltűnnek a körülöttünk élő állatok, előbb-utóbb eltűnünk mi is.
