Ez is lehetett volna a mottója Csányi László virtuális és kiterjesztett valóságról szóló előadásának. A Táncsics gimnázium tanára február 13-án tartott látványos bemutatót arról, hogyan vethetők be ezek az oktatásban.
A mobiltelefon alkalmazása, az okoseszközökkel támogatott tanítás lehetőségei köré építette fel előadását Csányi László, aki évek óta foglalkozik a témával.
Szerda délután többek között azt is megtudhatta tőle a hallgatóság, hogy mi a különbség a virtuális és a kiterjesztett valóság között.
– A virtuális valóság teljesen számítógép által létrehozott mesterséges világ. Tehát a benne lévő minden elemet, a környezetet, a karaktereket számítógép generálja. Ez lehet teljesen valósághű, mint például a mai filmek esetében, ahol észre sem vesszük, mi a számítógép által előállított és mi a valódi. Ezzel szemben a kiterjesztett valóság annyit csinál, hogy egy adott alkalmazás a körülöttünk lévő valós dolgokat egészíti ki valamilyen új objektummal. Ez lehet egy háromdimenziós tárgy, egy mozgó állat vagy bármi olyan, ami a valóságba illeszkedik – fejtette ki az IKT MasterMind kutatócsoport tagja.
Mindezek alátámasztására számos, esetenként kimondottan szórakoztató érdekességgel készült. Bemutatta például a fiatalok egyik kedvencét, a kiterjesztett valóság sárkányt.
– Ez egy program által beolvasott hívókép segítségével megjelenít egy nagyon aranyos kis háromdimenziós sárkányt, amit, ha megsimogatnak virtuálisan, tehát a telefon képernyőjén keresztül, akkor ennek örömére bukfenceket vet, meg körbe-körbe szaladgál – magyarázta Csányi László hozzátéve, hogy más olyan kiterjesztett valóság alkalmazást is hozott az előadásra, amely hívóképekkel dolgozik. – Mondjuk megjeleníti a marsjárműveket, amiket körbe tudunk járni a telefon segítségével, esetleg kémia órán különféle molekulákat modellez a térben, de van olyan is, amivel saját magunk rakhatjuk össze a molekulákat és jelzi, ha nem jól csináltunk valamit – sorolta tovább a lehetőségek tárházát.
Mint láthatták az érdeklődők, az alkalmazásokkal akár virtuális túravezetést is tarthatunk.
– Ezt úgy kell elképzelni, hogy a diákok felteszik aVR szemüvegüket, a tanár, mint túravezető kiválaszt egy útvonalat, és miközben a saját telefonján irányítja a túrát, a diákok abban a valóságosnak tűnő térben követik a kijelölt utat – részletezte Csányi László és szemléltette is az elmondottakat.
A személyes kedvence egy olyan program, amelynek segítségével okoskönyveket lehet létrehozni.
– Úgy működik, hogy például a fizika tankönyv valamelyik képére rámutatva a telefonnal, elindul egy kis videó a bolygók mozgásáról, vagy betöltődik egy animáció, esetleg elvisz egy tesztoldalra, vagy mondjuk egy összefoglaló feladatgyűjtemény jelenik meg. Azaz bármely papír alapú könyvet ennek segítségével fel lehet turbózni, hiszen a képekhez bármilyen internetes tartalmat hozzárendelhetünk. Ráadásul a diák bárhonnan, akár otthonról is hozzáférhet a plusz információkhoz – emelte ki.
Az oktató ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bár ezekkel a módszerekkel érdekesebbé tehető egy-egy tanítási óra, egyik sem csodaszer.
– A segítségükkel is ugyanúgy kell tanulni, csak jobban belevonjuk a diákokat a felfedezésbe, ami által megváltozik a motivációjuk. A mai fiatalok rendkívül szeretik a személyes tapasztalás útján való tanulást, és jobban is rögzülnek bennük így a jelenségek, vagy, ha más nem, odafigyelnek az órán, amivel máris elértünk valamit – fogalmazott.
Hogy mikorra válhatnak mindennapossá az ilyen gyakorlatok az iskolákban, az szerinte attól függ, hogy a már meglévő eszközök mikor válnak könnyebbé, egyszerűbbé és nem utolsó sorban megfizethetővé.
