- hirdetés -

Kínától Amerikáig, Ausztráliától Svédországig, a világ szinte bármely pontja elérhető azoknak a középiskolás diákoknak, akik részt vesznek az AFS cserediákprogramjában. Nemcsak kiutazni, hanem fogadni is lehet, az új családtag pedig színt vihet a szürke mindennapokba.

Új ország, új kultúra és teljesen új család. Hatalmas változás ez annak, aki bele mer vágni egy cserediákprogramba. Az otthon melege, a barátok, a megszokott légkör semmissé válik, helyette egy új kontinens, egy új család és megannyi tapasztalat várja a távolról jött idegent.

A szervezetnél végzett munkájáért elismerésben is részesült Csizmadia Ferencné (Fotó: Kecskeméti Krisztina)

Dr. Csizmadia Ferencné, az AFS Magyarország Orosházi Szervezetének volt vezetője is fogadott már cserediákot, nem is egyszer. Ahogy fogalmaz, három külföldi fia van, egy török, egy japán és egy német az öt vér szerinti gyermeke mellett.
– Kölcsönösen kell alkalmazkodni egymáshoz. Ahogy a cserediák alkalmazkodik a családhoz, úgy a fogadó család is alkalmazkodik hozzá. Ez sokszor nehézség és lehet, hogy konfliktusokat szül, de az esetek túlnyomó részében olyan változások indulnak be nemcsak a fogadott diákban, hanem a családban is, hogy azt nehéz elhinni. Újra körülüli az asztalt a család esténként, több közös program jön létre. Ahogy a diák formálódik és tanul, mi is úgy tanulunk tőle – nyilatkozta Csizmadia Ferencné.

Az együtt töltött hónapok alatt a fogadott diák tagadhatatlanul a család szerves részévé válik. Ehhez azonban szükséges, hogy a mindennapi teendőkből kivegye a részét.
– Fontos tudni, hogy ez nem hotel, és a fogadó család nem személyzet. Sajnos van olyan diák, aki úgy tekint az új otthonára, mint egy szállásra. Ez leginkább a mai kor problémája. Fontosabb az internet és a telefon. Van olyan diák, aki csak enni jön elő a szobájából, ez pedig senkinek sem jó – mondta.

A kulturális különbségek már az első napokban megmutatkoznak. Sokszor szülve humoros szituációkat. Vannak olyan érdekességek is, melyekre nem is gondolnánk.
– A japán fiam mikor megérkezett azt mondta, hogy le szeretne fürdeni. Mi mondtuk, hogy rendben. Öt perc múlva lejött és kérdezte: öt perc volt, ez jó? Mi mondtuk, hogy jó, öt perc az jó idő. Majd megkérdezte, hogy mikor fürödhet? Azt válaszoltuk, hogy amikor szeretne. Furcsállta, hogy mindennap letussolhat, hiszen náluk ez nem szokás, annyira vigyáznak a vízre. Itt jön elő, hogy mi magyarok mennyire pazaroljuk az értékes vizet – emlékezett vissza Csizmadia Ferencné.

Egyik ereklyéje Japánból, ahol Piko fia él (Fotó: Kecskeméti Krisztina)

Egy más országban eltöltött közel egy év egy életre szóló élményt ad. Azok, akik mernek útra kelni, teljes változáson mennek át. Önállóbbak, elfogadóbbak lesznek, nyitottá válnak más kultúrák megismerésére és nem utolsósorban megnyílnak mindenki előtt. Közel egy év hosszú idő, a honvágy fel-felüti a fejét. Ahhoz, hogy a kiutazni vágyó megtapasztalja mi is vár rá, célszerű családjának is fogadni egy külföldi diákot.
– Ezáltal jobban átlátja, hogy mi is vár rá és megérti a fogadócsalád helyzetét is. A diák életében előjöhetnek olyan mélypontok, melyek átvészelésére nem lehet csak úgy felkészülni. Ha a fogadott testvérén látja, hogy vészeli át a nehézségeket, akkor már felkészül a saját esetleges mélypontjaira. Több szempontból is érdemesebb kiutazás előtt diákot fogadni – nyilatkozta.

Az első lépések a nehezek, hiszen egy idegennel kell együtt élni. A napok múlásával azonban az idegenből egy jó ismerős, egy barát, majd egy gyermek és egy testvér válik. Olyan kapcsolat ez, amely távolságot és határokat győz le. Csizmadia Ferencné vallja, nehezebb az elválás, mint az első napok.

Külföldi fiaival mai napig értékes kapcsolatot ápol. Ugyanúgy aggódik értük, örül sikereiknek, mintha biológiai gyerekei lennének. Az AFS teljesen megváltoztatta az életét, ahogy fogalmaz: ez függőséget okoz.

Ha a továbbiakban is értesülni szeretne a témában,
akkor lájkolja az OrosCafé Facebook-oldalát.