Mézes kenyér, mézes keksz, kisfilm és méhészek várták pénteken reggel a gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskola diákjait. Az intézmény idén először csatlakozott az Európai Mézes Reggeli programhoz, amelynek célja egyebek mellett a mézfogyasztás népszerűsítése.
A megszokottakkal ellentétben nem pattogó labdákkal és tornaszőnyegekkel telt meg november 16-án az iskola tornaterme. Volt helyettük kaptár, sok üveg méz, még több mézes kenyér és keksz, jó néhány kancsó meleg tea, valamint a méhészettel és a méhekkel kapcsolatos rajzok a falon.
Az Európai Mézes Reggeli gádorosi eseményének kellékeiként arra szolgáltak, hogy felkeltsék a gyerekek érdeklődését a méz és a méhészet iránt.
– Magyarország 2014-ben csatlakozott a programhoz, amely egyre népszerűbb. Idén már közel 900 iskola és óvoda vesz benne részt, azaz megközelítőleg 150 ezer gyermek kóstol ezen a napon mézet vagy mézes teát – mondta el a reggeli helyi szervezője, Kabai Mátyás, aki maga is méhész.
A kezdeményezés 2007-ben indult Szlovéniából azért, hogy a helyi termelők segítségével az iskoláskorú gyerekek országszerte megismerkedjenek a mézfajtákkal és a méz egészségre gyakorolt pozitív hatásaival.
– A méhek útján című kisfilmmel indítjuk a napot, amelynek segítségével a tanulóink betekintést nyerhetnek ezeknek a hasznos kis rovaroknak az életébe, a méhészek munkájába, majd mézes kenyeret esznek, mellé mézes teát isznak, és különböző fajta mézeket kóstolhatnak – sorolta Kabai Mátyás hozzátéve, a méhészektől kérdezhetnek is.
Gádoroson négy termelő csatlakozott a reggelihez: Jenei Sándor, Lustyik István, Szilágyiné Roszik Edit és Szilágyi Tibor. Utóbbi saját elmondása szerint beleházasodott a méhészkedésbe, felesége családjában már a harmadik generáció űzi ezt a tevékenységet.
– Sokat kellett hozzá tanulni, mert bár egyszerűnek tűnik, számos fortélya van a méhekkel való bánásmódon át a különböző technikai finomságokig. Azt mondom, hogy körülbelül öt év gyakorlat szükséges ahhoz, hogy valaki igazán méhésszé váljon – emelte ki.
A mézes reggelihez kapcsolódó kampány a „Legyen minden nap mézes nap” szlogent kapta, nem véletlenül.
– Magyarországon eléggé alacsony az egy főre jutó éves mézfogyasztási átlag, mindössze 80 dekagramm fejenként, míg az Európai Unióban 200 dekagramm. Azt is kevesen tudják például, miért jó, hogy vannak méhek, mennyire fontos láncszemet képeznek a beporzás által az ökoszisztéma fennmaradásában, emellett az élelmiszer gyártásban is fontos szerepük van, ráadásul a méz rendkívül egészséges – hangsúlyozta Kabai Mátyás.
Gazdasági szempontból sem elhanyagolható a méhészeti ágazat, hiszen hazánkban megközelítőleg 20 ezer család foglalkozik vele. Szilágyi Tibor elmondta, a Kárpát-medence speciális adottságainak köszönhetően nálunk a méhpusztulás sem olyan jelentős, mint a világ más tájain.
– Hazánk természeti viszonyai miatt kedvezőek az életfeltételek, így az itteni méhek nagyon ellenállók, és Európa többi országához képest sokkal nagyobb a méhsűrűség. Méztermelés tekintetében Franciaországgal együtt a második helyen állunk, csak Görögország előz meg minket a kontinensen. A megtermelt méz csaknem 80 százaléka az európai piacra kerül, és mindössze 20 százaléka marad itthon. Ennek javítása a hosszú távú célkitűzés, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a magyar családok több mézet fogyasszanak, és elérjék az uniós átlagot.
Ezt a célt szolgálta az is, hogy a rendezvény keretében minden gyermek kis tasakos virágmézet és mézes témájú kifestőt kapott.
