Kérelmekről, támogatásokról, fejlesztésről, ingatlanok értékesítéséről dönt majd többek közt a kedd reggeli testületi ülésen. A Gyermek- és Diákélelmezési Intézmény élére új vezetőt keresnek, most kiírják a pályázatot.
A képviselők már gyülekeznek, az augusztusi szünet után szeptember 4-én először ül össze a város testülete. Az ülésről hiányzik Bojtor István alpolgármester, illetve Kovács Péter (Fidesz), Burka László (független) akik előre jelezték, hogy nem tudnak jelen lenni. Dávid Zoltán polgármester határozat képesnek nyilvánította az ülést.
Az első napirendi pont után a 9-es és a 10-es jönne, míg a 2-es Kodolányiról János Egyetemről szólót később tárgyalnák, hogy az intézmény képviselői is jelen tudjanak lenni. Elfogadták a napirendi pontokat.
1.) Az orosházi 11. számú tartósan betöltetlen vegyes háziorvosi körzet betöltésére érkezett kérelem elbírálása. A kérelem itt olvasható.
Füvesi Sándor (MSZP) kért szót.
– Örülünk, hogy egy fiatal orvos áll munkába, ami különösen ritka. Amikor rengeteg egészségügyi dolgozó megy el külföldre. Sok sikert a munkához,remélem, hogy férjével (Patvaros Áron, aki szintén háziorvos) sokáig a városban dolgoznak majd – mondta az önkormányzati képviselő.
Füvesi elmondta, hogy a Lórántffy utca 50. szám alatti rendelő az állam tulajdonában van. Feltette a kérdést, hogy miért van több háziorvosi rendelő állami tulajdonban.
Fejes Róbertné, alpolgármester elmondta, hogy minden egyes olyan fórumon elhangzott, hogy az épület nem az önkormányzat tulajdonában van.
– Tárgyaltunk minisztériummal, de nem kaptunk pozitív választ, hogy ismét visszakerüljön. Egy évvel ezelőtt felújítottuk, amit lelakhat a doktornő. Rengeteget dolgozunk azért, hogy megfelelő körülményeket teremtsünk – emeli ki az alpolgármester.
A kérelmet egyhangúlag, 12 igennel elfogadta a testület.
2.) A települési önkormányzatok rendkívüli önkormányzati költségvetési támogatására vonatkozó igény benyújtása. Az előterjesztés itt olvasható.
Fetser János (MSZP) kérdést intézett a képviselő-testülethez: Mire pályázunk, mennyiért, és mi a rendkívüli helyzet?
A volt polgármester szerint az előterjesztésből nem derülnek ki ezek. Arra kéri a testületet, hogy mondják el milyen nagyságrendre pályázik a város és milyen igény alapján.
Godár Andrea irodavezető, a támogatási igényért felelős válaszában elhangzott, hogy 186 millióra fogják beadni a pályázatot, harminc napon belül szállítói állományokra. Abban az esetben, ha nem nyernek a pályázaton, akkor a költségvetésben is van kellő fedezet erre.
Füvesi Sándor nem érti, hogy akkor miért van szükség a pályázatra.
Fejes Róbertné elmondta, hogy vis major esetekre is gondolni kell. Több olyan tétel van, amivel nem lehet tervezni, számolni a költségvetés-tervezésnél. Nyertes pályázat esetén ezeket a költségek fedezhetők.
Elekes Lajos alpolgármester szerint az MSZP az orosházi érdekek ellen szavaznak.
Németh Béla (Fidesz) arra emlékeztet, milyen problémákkal találkoznak, egy költségtervezet elkészítésekor. Egy ilyen jogilag megalapozott pályázat útján plusz forrásokhoz juthat a város, ezt támogatni kell és nem ágálni ellene.
Az előterjesztést 8 igen és 3 tartózkodással elfogadta a testület.
3.) Döntés hitelfelvételről. Az előterjesztés itt olvasható.
Fetser János intézett kérdést a testülethez, hogy miért most veszi fel a város ezt a hitelt, hiszen már megvalósultak a pályázatok.
A polgármester elmondta, mind előnyei, mind hátrányai is vannak a hitelfelvételnek. Ezzel a konstrukcióval meg lehet valósítani azokat a célokat, amelyből Orosháza profitálhat.
Elekes Lajos adott választ, miszerint ezzel a helyi vállalkozások jutnak segítséghez. Hozzátette, az önkormányzatnak ez kötelessége is volt.
A képviselők név szerint szavaznak. Antal László: igen, Dávid Zoltán: igen, Fejes Róbertné: igen, Fetser János: tartózkodik, Füvesi Sándor: tartózkodik, Horváth József: igen, Lénárt Zoltán: tartózkodik: Lövei Ferenc: igen: Németh Béla: igen: Sára Csaba: igen Tóth Zoltánné: igen.
A napirendi pontot elfogadta a testület.
4.) Ingatlanrész biztosítása az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa részére kültéri fejlesztő eszközök kihelyezéséhez. Az előterjesztés itt olvasható.
Kérdés és vita nélkül, 12 igennel elfogadta a testület ezt a napirendi pontot.
5.) Orosháza Város Önkormányzatának tulajdonában álló ingatlanok kijelölése értékesítésre. Az előterjesztés itt olvasható.
Fetser János kérdezi: Mi alapján történt az ingatlan kijelölést és ki volt aki felértékelte az ingatlanokat? Kik vennék ezeket meg?
Dr. Horváthné dr. Barta Edit jegyző válaszolt, több esetben érkeztek érdeklődők, akik megvásárolták volna a város ingatlanjait. Folyamatos a felülvizsgálata az ingatlanoknak. Az Árpád Iroda végezte a felbecslést.
- határozati javaslat: Antal László: igen, Dávid Zoltán: igen, Fejes Róbertné: igen, Fetser János: tartózkodik, Füvesi Sándor: tartózkodik, Horváth József: igen, Lénárt Zoltán: tartózkodik, Lövei Ferenc: igen, Németh Béla: igen, Sára Csaba: igen, Tóth Zoltánné: igen.
- határozati javaslat: Antal László: igen, Dávid Zoltán: igen, Fejes Róbertné: igen, Fetser János: tartózkodik, Füvesi Sándor: tartózkodik, Horváth József: igen, Lénárt Zoltán: tartózkodik, Lövei Ferenc: igen, Németh Béla: igen, Sára Csaba: igen, Tóth Zoltánné: igen.
- határozati javaslat: Antal László: igen, Dávid Zoltán: igen, Fejes Róbertné: igen, Fetser János: tartózkodik, Füvesi Sándor: tartózkodik, Horváth József: igen, Lénárt Zoltán: tartózkodik, Lövei Ferenc: igen, Németh Béla: igen, Sára Csaba: igen, Tóth Zoltánné: igen.
- határozati javaslat: Antal László: igen, Dávid Zoltán: igen, Fejes Róbertné: igen, Fetser János: tartózkodik, Füvesi Sándor: tartózkodik, Horváth József: igen, Lénárt Zoltán: tartózkodik, Lövei Ferenc: igen, Németh Béla: igen, Sára Csaba: igen, Tóth Zoltánné: igen.
- határozati javaslat: Antal László: igen, Dávid Zoltán: igen, Fejes Róbertné: igen, Fetser János: nem, Füvesi Sándor: nem, Horváth József: igen, Lénárt Zoltán: tartózkodik, Lövei Ferenc: igen, Németh Béla: igen, Sára Csaba: igen, Tóth Zoltánné: igen.
6.) Haszonbérleti díjak felülvizsgálata. Az előterjesztés itt olvasható.
10 igen egy tartózkodással elfogadta a testület.
7.) Pályázat kiírása a Gyermek és Diákélelmezési Intézmény vezetésére. Az előterjesztés itt olvasható.
11 igennel elfogadta ezt a napirendi pontot is a testület.
8.) Döntés a millenniumi emlékdomb felújításáról. Az előterjesztés itt olvasható.
Fetser János kért ismét szót, kérdezte, hogy a Rákóczi és Bajnok utcák kereszteződésében lévő emlékdombon 1982-ben elhelyezett tábla marad-e? Dávid Zoltán igennel válaszolt.
A testület 11 igennel elfogadta az előterjesztést.
9.) Beszámoló lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. Az előterjesztés itt olvasható.
A napirendet 8 igen, egy tartózkodás és két nemmel elfogadta a testület.
9:50 – Tíz perc szünetet rendelt el a polgármester.
10.) Döntés Kodolányi János Egyetem részére nyújtandó támogatásról. A támogatásról szóló előterjesztés itt olvasható.
Fetser János szeretné, hogy folyamatos bővülések legyenek, fejlődjenek az egyetemi képzések a városban. Az MSZP-s képviselő ezt az előterjesztést nem tartja elfogadhatónak. – A költségvetésben az egyetem kapott egy jelentős összeget, most pedig 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kérnek.
Dr. Malatyinszki Szilárd, A Kodolányi János Egyetem székhelyi központi igazgatója az eredményekről beszélt, amelyet az elmúlt egy évben értek el. Az intézmény nappali képzésére 26 fő nappali és 35 fő levelező képzésen indul. Az egyetem által indított duális képzések több településen és vonzáskörzeteikben valósulnak meg, de jelentős része itt a városban valósul meg. Az intézmény vezetője kitért arra is, hogy folyamatosan olyan tevékenységeket végeznek, ami értéket teremt majd. Igyekeznek a város bizalmát meghálálni.
Sára Csaba (Fidesz) örömét fejezte ki, hogy az egyetem a városban működik. Szeretné ha a jövőben Orosháza nem csak intézményi központ lenne, hanem ténylegesen oktatási központtá válna. Elmondta azt is, hogy az elmúlt évben az iskola felélte a vagyonát, jelentős tartozása van. Miből tudja majd fenntartani magát az intézmény? – tette fel a kérdést a képviselő.
Füvesi Sándor annyit tett hozzá, hogy eljött egy olyan pont, amikor feltétel nélkül nem lehet támogatást adni. Feltett egy kérdést: A felvett tanulókból hány orosházi van?
A cél, hogy egy regionális intézményt építsen az intézmény. Dr. Malatyinszki Szilárd elmondta, hogy írásban részletesen megadják a választ a feltett kérdésre.
11.) A közterületi térfigyelő rendszerről szóló 23/2015. (XI.03.) önkormányzati rendelet módosításáról. A rendeletmódosítás itt olvasható.
A napirendi pontot 11 igennel elfogadta a testület.
12.) Mezőőri álláshely betöltésére vonatkozó pályázati felhívás. A felhívás itt olvasható.
A napirendet 11 igennel, egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület.
Interpellációk
Interpelláció Dávid Zoltán polgármester részére
Az interpelláció tárgya: Fideszes buli az idegenforgalmat szolgáló fürdőben?
Tisztelt Polgármester Úr!
Miután a pékek nem álltak önökkel szóba, megszüntették a nemzetközi hírnévre szert tevő Európai Kenyérünnepet, mely idegenforgalmi szempontból a legjelentősebb városi rendezvény volt. Előtte persze még elmondták, hogy milyen sokat dolgoztak, és Kiss László jól szervezett, amikor pékek megjelenése nélkül ment le az utolsó Kenyérünnep Gyopárosfürdőn, ami szégyen, és siralmas teljesítmény.
Úgy tűnik, találtak más attrakciót a turizmust és a gyógyászatot szolgáló visszafejlesztett fürdőben. Fideszes bulit rendeztek, nem kell ide fürdővendég, majd megtölti a fürdőt a Simonkás talpnyalók Vip-es belépőkkel érkező hada. Ezek szerint, a szintén a város tulajdonában lévő Alföld Gyöngye Szálloda kétes bulijai már nem voltak elegendők önöknek.
Bizonyára rekord bevétele származott a fürdőnek a fideszes dőzsölésből. Ha igen, akkor legyenek szívesek közölni, milyen bevétele volt a városnak ebből a rendezvényből?
Mennyi jegyár bevétel volt, milyen VIP-es kitűző lógott a nyakukban?
A sátor felállításához, a hangtechnikához mennyi területbérleti, illetve technikai díjat kellett fizetni, és mennyit fizetett a Fidesz?
Ki állította fel a sátrat, és ki bontotta le? Hány napra szólt a területbérlet?
Mennyi volt az összes bevétel ezen a napon?
Volt olyan rendszeres fürdőlátogató, aki miután meglátta, hogy önök párt célra használják a köztulajdont, nem ment be. A helyi jelentőségű fürdővé visszacsúszott Gyopárosfürdő számára nem jelent pozitív reklámot a kétes ügyleteiről elhíresült Simonka és fideszes haverjainak bulizása.
A fürdő és a turizmus nem lehet a politikai elit kiszolgálója és a lenyúlás terepe.
Várom megtisztelő válaszát!
Orosháza, 2018-08-31
Fetser János
önkormányzati képviselő
Dávid Zoltán válasza:
Tisztelt Képviselő Úr!
A „Fideszes buli az idegenforgalmat szolgáló fürdőben?” tárgyú interpellációjában írtakkal kapcsolatban a fürdőt üzemeltető Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatóját megkerestem, válaszként közlöm Önnel vezérigazgató úr tájékoztatását:
„A fürdőt üzemeltető Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. mindent megtesz Gyopárosfürdő népszerűsítése és ezáltal a fürdő üzemeltetéséből származó bevételek maximalizálása érdekében.
E munka eredményeként 2018. augusztus 25-26 közötti hétvégén az alábbi rendezvények kerültek megrendezésre a fürdő területén: GUARDIAN 1500 fős családi nap, Dél Alföldi Termálklaszter egészségnap, Gyopár kupa hajómodellező verseny, Coca-Cola beach party, Fidesz családi nap.
A Fidesz családi nap alkalmával a fürdő aznap 10 -18 óra közötti időszakra területbérleti szerződést kötött a rendezőkkel, az uszoda mellett egész évben felállított 400 m2-es nagysátor vonatkozásában.
A szerződés értelmében a családi napon részt vevők a kemping mellett található kettes kapunál, külön regisztráció után kapták meg nyakba akasztós belépőjüket, amivel részt vehettek a sátor alatt tartott rendezvényen, viszont a belépő nem jogosította fel őket a fürdőzésre.
A bérlők 175.000 Ft + ÁFA bérleti díjat fizettek a területért, az összes egyéb költség köztük a hangosítás, és fellépők költsége a szervezőket terhelte.
Értelem szerűen mivel a sátor állt azt nem kellett a rendezvényre se felépíteni, sem elbontani.
Képviselő úr kérdésére válaszolva 2018. augusztus 26-án esős változékony, fürdőzésre egyáltalán nem optimális időjárási viszonyok mellett 633 fő látogatott ki vendégként a fürdőbe, melyből származó nettó árbevétel 747.551 Ft volt aznap.
Kérdésével kapcsolatban szeretném emlékeztetni képviselő urat arra az egyszerű tényre, hogy a fürdő nyitott minden olyan kezdeményezésre, ami egyrészt látogatókat vonz, ezáltal ismertséget növel, továbbá – nem utolsó sorban – bevételt generál.
Valószínű elkerülte képviselő úr figyelmét az a tény, hogy 2009. évben az MSZP tartotta az első politikai párthoz köthető rendezvényét a fürdő konferencia termében Ön, Varga Zoltán, illetve Szin Jánosné szervezésében.
Akkor is és most is – amennyiben a fürdőnek gazdaságilag megéri – minden esetben nyitott céges rendezvények, nyugdíjas és családi napok megrendezésében.
Így arra biztatom, hogy a jövőben az Ön pártja, az MSZP is forduljon bizalommal a Városüzem vezérigazgatójához, amennyiben egy ilyen jellegű rendezvényt akar megtartani kulturált körülmények között a fürdőnkben.”
Kérem válaszom elfogadását!
Orosháza, 2018. szeptember 04.
Fetser János szerint tévednek, mert 2009-ben nem az MSZP szervezte a rendezvényt, hanem egy egyesület. A szocialista képviselő azért nem fogadja el a választ, mert helytelennek tartja, hogy a fürdőben tartanak egy Fidesz napot, hiszen a fürdőben ne vigyék be a politikát.
A testület 8 igen 2 nem és egy tartózkodás mellett elfogadta a választ.
Interpelláció Dávid Zoltán polgármester részére
Az interpelláció tárgya: Totálisan tönkretett, de busásan finanszírozott labdarúgás Orosházán
Tisztelt Polgármester Úr!
Önök politikát csinálnak a sportból is, ennek az áldozata lett a szép hagyományokkal rendelkező orosházi labdarúgás is többek között. Trükkösen megbénították a korábbi NB-s csapatot, és azóta tart a vesszőfutás, a leépítés.
Az egy dolog, hogy szembe mennek a saját kormányukkal, és nem élnek azzal a lehetőséggel, amivel számtalan város a környéken, gyönyörű stadionokat és komplex sporttelepeket hoztak létre, így biztosították a feltételeket, – szemben önökkel, elég, ha megnézzük a Mátrai Stadiont és környékét!
Dávid úr, Bojtor úr! Azt gondolják, hogy Orosházának egy megyei I. osztályú csapat, és egy rákóczitelepi megyei IV. osztályú csapat megfelel? Bizonyára nagyon sokat dolgoztak, hogy így lenullázzák az orosházi labdarúgást.
De nézzük a tényeket!
Megyei első osztály: OMTK ULE 11. utolsó a tabellán. Három meccs, három vereség, 2-7-es gólaránnyal.
A Rákóczi meg a legalsóbb osztályban indul. Szégyen az egész.
Szeretném megkérdezni, hogy akkor a sporthoz értő Tóthné képviselő asszony és még két fideszes képviselő mire szavazott meg a város nevében 23 millió forintot? Ez borzasztóan nagy összeg megyei labdarúgásra!
Nem gondolkodnak el azon, hogy a Tóth-Kása- Csizmadia – Búza trió szakmailag és erkölcsileg sem alkalmas feladata ellátására?
Meddig akarják még szédíteni a legnépszerűbb sport kedvelőit? Nem gondolják, hogy váltani kellene?
A tények makacs dolgok, az események önmagukért beszélnek.
Javaslom, hogy ez a fajta vezetés egy forintot se kapjon a Várostól, és ne élősködjenek tovább!
Várom megtisztelő válaszát!
Orosháza, 2018-08-31
Fetser János
önkormányzati képviselő
Dávid Zoltán válasza:
Tisztelt Képviselő Úr!
A „Totálisan tönkretett, de busásan finanszírozott labdarúgás Orosházán?” tárgyú interpellációjára a következő választ adom:
A levele hemzseg a pontatlanságtól, talán meg kellene győződnie az igazságról. Én ezt megtettem és ezek alapján az alábbiakról tájékoztatom.
Az OMTK-ULE 1913 az elmúlt évek során végrehajtott infrastrukturális fejlesztéseivel – egyedüli orosházi civil szervezetként – több mint ötszázmillió forint értékű önkormányzati tulajdon növekedést realizált a pályázatai megvalósításával. Az önkormányzat ezekhez a beruházásokhoz biztosította a 30% önrészt, az egyesület pedig kőkemény munkával előteremtette a 70%-ot a TAO törvény adta lehetőségek kihasználásával.
Elsőként épített az ULE nagy méretű műfüves pályát, melyet a város összes civil szervezete, iskolái, intézményei, labdarúgó csapatai használtak, használnak. Talán ha annak idején nem mondanak le a Békéscsaba javára a műfüves pálya építéséről, akkor nem süllyedt volna a Mátrai Sándor stadion a jelenlegi állapotába és nem kellet volna az NB-s csapatoknak a rettegett salakpályán készülnie a mérkőzéseire. Egyébiránt a Mátrai stadion pályája az 59 méteres szélességével, sohasem volt szabályos méretezésű ( a minimum szélesség 64 méter) azon mérkőzéseket játszani sem lehetett volna.
Mint ahogy képviselő úr is tudja, hogy az ULE pályázott a Mátrai stadion pálya rekonstrukciójára. Az MLSZ csökkentett költségvetéssel ugyan, de jóváhagyta a pályázatot. Az önkormányzat a 2019 évi költségvetéséből finanszírozná a 30%-os önrészét az építkezésnek. Az egyesület még a beruházáshoz szükséges 70%-os TAO beszedésével foglalatoskodik, eddig még eredménytelenül. Ebben tudna például Ön segíteni a kapcsolatrendszerein keresztül, ha tényleg komolyan gondolja a Mátrai Sándor stadion megújulását.
Az OMTK-ULE 1913 egy utánpótlás nevelő egyesület és az is szeretne maradni, ezt tekinti fő feladatának. Elsősorban a tömegesítés a fő cél, majd a tehetséggondozás,kinevelés.
Jelenleg több mint ötszáz versenyengedéllyel rendelkező játékosa van az egyesületnek, természetesen ebből nem mindenki folyamatosan aktív, vannak lemorzsolódások, eligazolások. Állandósult az Akadémiák tehetség elszipkázó hatása, mely örömöt és bánatot is jelent az egyesület számára. Örömöt azért,mert a tehetségek a Fradi ,Újpest, MTK, Honvéd, Békéscsaba akadémiai csapataiban pallérozódnak tovább. A másik oldalon viszont az itthon maradókból kell a különböző korosztályos csapatokat versenyeztetni.
Az egyesületnek nem volt célja felnőtt csapatot, csapatokat versenyeztetni, de az idők folyamán kiderült, hogy a nélkül még nehezebb a gyerekeket megtartani az egyesület és a labdarúgás számára.
Két éve III.osztályban indított felnőtt csapatuk minden évben osztályt lépve immár a megyei első osztályban szerepel. A felnőtt csapatok ebben az osztályban komoly költségvetéssel dolgoznak és csakúgy, mint az annak idején Csorvásról orosházára hozott NB II-es csapat, jól fizetett zsoldosokat alkalmaznak. Az ULE nem kívánja ezt az irányvonalat követni! A csapatban orosházi nevelésű és kötődésű, jelenleg 16-20 éves játákosait szerepelteti. A csikócsapatnak időt kell adni, hogy beérjenek a magasabb osztály támasztotta követelmények elérésére.
Az egyesület részére megszavazott 23 millió forint a teljes működési költségvetésük egy része. Az egyesület az utánpótás neveléséhez, a létesítmény kezeléséhez, fenntartásához 15-16 főt foglalkoztat munka és megbízási jogviszonyban. A bérköltség is már jóval több egy esztendőben, mint a fenti önkormányzat által biztosított összeg. Nem beszéltünk még akkor az utazási, étkezési, szállás, pályák karbantartási, stb költségeiről. Az egyesület a létesítmény használatáért bérleti díjat is fizet a VÜRT részére évi 4.400.000.-Ft összegben (ez is a támogatásból fizetendő). Jól látszik tehát, hogy a támogatás teljes egészében az utánpótásra fordítódik, az előző két bajnokságban a felnőtt csapatra elenyésző összeg lett ráfordítva és az sem önkormányzati forrásból.
A Rákóczi Vasas közgyűlése májusban úgy döntött (egyhangúlag), hogy kéri a beolvadását az OMTK-ULE 1913-ba. A beolvadás még nem történt meg, mivel a Rákóczi ez idáig nem nyújtotta be hivatalosan kérelmét az ULE részére. Az OMTK-ULE közgyűlése szóban lett tájékoztatva a beolvadás kérdéséről. Az ULE kifejtette, hogy amennyiben a gazdasági és jogi feltételei biztosítottak lesznek, a beolvadási kérelmet el fogja fogadni.
Mindezek ellenére, azért, hogy a Rákóczitelepiek ne maradjanak labdarúgás nélkül, az ULE elindított egy második számú felnőtt csapatot szintén orosházi és ide kötődő játékosokkal .Az új csapatot a Békés Megyei Labdarúgó Szövetség a szabályok szerint a megyei III osztályba sorolta be OMTK-Rákóczi néven.A csapat első meccsén 7-2 arányban győzött Telekgerendáson. Cél itt is a minél hamarabbi osztályváltás.
A legfontosabb az utánpótlás, a gyerekek sportra, mozgásra ösztönzése és közösségek kialakítása. Ebben az egyesület élen jár és az eredmények sem mindig maradnak el.
A tavalyi szezonban az U17 csapata NB III bronzérmet szerzett, az U16 csapat megnyerte a megyei bajnokságot, míg az U14 csapat megyei második helyezést ért el. Eközben az egyesület létszáma egyre gyarapodott és gyarapszik.
A személyeskedése okán meg kell említenem, hogy Csizmadia Imre több,mint húsz éve dolgozik az orosházi labdarúgásért, társadalmi elnöke a Rákóczi Vasas Egyesületnek.
Buza Barnabás futballozott az OFC és Rákóczi Vasas, végül az ULE egyesületében .Kitűnően felkészült UEFA B licenszes szakember, az általa edzett korosztályok sikert sikerre halmoztak az elmúlt években.
Tóth-Kása Sándor hét éve OMTK-ULE 1913 elnöke társadalmi munkában. Semmilyen juttatást nem vett fel semmilyen formában ezért. Viszont az egyesület töretlenül fejlődik a kezei alatt. Kialakították a megye legjobb infrastruktúráját és komoly létszámú egyesületté nőtték ki magukat.
Végül az idei bajnokság eddigi utánpótlás eredményei a teljesség igénye nélkül:
U19, NB III :
OMTK-ULE 1913 – Makó 3:0
Gyula – OMTK-ULE 0:0
U17, NB III :
OMTK-ULE 1913 – Makó 4:1
Gyula – OMTK-ULE 0:8
U14, NB II
OMTK-ULE 1913 – Gyula 6 : 1
U13, NB I :
Baja – OMTK-ULE 1913 1 : 3
Mindezek alapján az interpellációjában szereplő javaslatát a legnagyobb határozottsággal elutasítom!
Kérem válaszom elfogadását!
Orosháza, 2018. szeptember 04.
Tisztelettel:
Dávid Zoltán
polgármester
Fetser János visszautasította a választ: Orosháza soha nem mondott le műfüves pályáról. A képviselő elmondta, hogy a megyei I. osztályban gyalázatosan szerepel a csapat.
Nem fogadta el a választ.
A képviselő-testület 8 igen, 2 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta a választ.
Interpelláció Dávid Zoltán polgármester részére
Az interpelláció tárgya: Továbbra is problémás a Szőlő Körút szennyvízberuházás utáni helyreállítása!
Tisztelt Polgármester Úr!
Ön a 2018. július 11-én kelt levelében úgy fogalmaz: „A Szőlő Körúton a szennyvízberuházás nyomvonalán helyszíni bejárást végeztünk, amely kapcsán a kivitelező felé észrevételeket tettünk.”
Gondolom, nincs akadálya, hogy ezeket az észrevételeket a nyilvánosság megismerhesse. Kérem, ismertesse ezt a levelet a képviselő testülettel.
Majd a OVIBER Kft válaszát közli részben, amely teljességgel elfogadhatatlan, és nem felel meg a valóságnak. Idézet a levélből: „ A burkolat szélein valóban süllyedések, és záró-réteg hibák találhatók” – Megjegyzem, hogy szemmel látható, hogy nem csak az útvonal szélein, hanem a közepén is vannak süllyedések, hálós repedések, amelyek egy-két év alatt kifagyhatnak, és az orosházi adófizetők fizethetik a helyreállítás többmilliós költségét a hibás munka, és annak felelőtlen átvétele miatt.
Az OVIBER Kft szemrevételezéssel és olyan nevetséges indokkal utasítja el a helyreállítást, miszerint: „a csatorna nyomvonalán előírt követelmények a tömörség és az alapépítmény tekintetében, mint látjuk, nem ekvivalensek a meglevő szerkezettel, annál általában erősebbnek bizonyulnak, így óhatatlanul bekövetkezik a fenti jelenség”.
Teljesen elfogadhatatlan az indoklás, végig tudott volt, hogy ez a cég nem a város érdekét képviseli, csak a tízmilliókat vitte el.
Arra kérem, hogy semmiképpen ne fogadja el ezt a választ, a város nevében kérjen igazságügyi szakmai állásfoglalást, ennek tudatában a képviselő testület dönthessen a további feladatok és eljárások menetéről. Ha elfogadjuk ezt a választ, akkor minden orosházi adófizető pénzét lopják el a rossz minőségű munkával. Kérem, esküjéhez méltón képviselje a város érdekeit a kivitelezővel szemben.
Egyben kérem frakciónk nevében, juttassa el számunkra annak a helyszín-bejárásnak a jegyzőkönyv másolatát, melyen az OVIBER KFt képviselői is részt vettek.
Felkérem önt, hogy jöjjön ki velem egy személyes bejárásra, és győződjön meg a saját szemével az út hibáiról. Vállalkozik erre?
Várom megtisztelő válaszát!
Orosháza, 2018-08-31
Fetser János
önkormányzati képviselő
Dávid Zoltán válasza:
Fetser János
önkormányzati képviselő részére
Tisztelt Képviselő Úr!
A „Továbbra is problémás a Szőlő körút szennyvízberuházás utáni helyreállítása!” tárgyú interpellációjára a következő választ adom:
Kérésének megfelelően tájékoztatom a képviselő-testületet, hogy a helyszíni bejárás alapján tett észrevételeink a következők: a burkolat széle több helyen hálósan repedezett, süllyedt, süllyedések figyelhetők meg. Az átkötéseknél a régi és új aszfalt burkolat szintje eltér egymástól. A hálós repedés a nem megfelelő tömörítésre utalhat, félő, hogy többszöri fagyás-olvadási ciklus hatására ki fog kátyúsodni a burkolat széle.
A 2018. július 3-án tartott helyszíni bejárásról készült műszaki felülvizsgálati jegyzőkönyv másolatát a testületi ülést követően eljuttatom képviselő úrnak.
Az út állapotáról saját magam is meggyőződtem. Utasítottam a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Irodát, hogy vizsgálja meg a további lehetőségeket.
Kérem válaszom elfogadását!
Orosháza, 2018. szeptember 04.
Tisztelettel:
Dávid Zoltán
polgármester
Fetser János elfogadta a választ.
Interpelláció Dávid Zoltán polgármester részére
Az interpelláció tárgya: BÓNUM MINTAGAZDASÁG, – miért nem számolnak be az elvégzett, vagy el nem végzett feladatokról?
Tisztelt Polgármester Úr!
2017. április 11-re ön rendkívüli testületi ülést hívott össze, melynek feladata a 0382/3 hrszterületen Bónum telephelyen egy mintagazdaság megvalósításáról, valamint egy Interreg-es pályázat benyújtásával kapcsolatos előterjesztésekről szóló döntés volt. Az előerjesztő Fejes Róbertné – nyilvánvalóan nem véletlenül, – akkor nem tudott elfogadható magyarázatot adni kérdéseinkre. A harminc napot jelentősen túllépve, a 2017. július 20-án kelt leveléből szintén nem kaptunk érdemi válaszokat az ülésen elhangzott kérdéseinkre, melyek még most is aktuálisak:
Miért egy Simonkához köthető civil szervezetet hívtak meg a pályázat partnereként, és hány orosházi szervezetet kerestek meg ezt megelőzően? Miért nem lett konzorciumi partnere Orosháza Városának a Körös-Maros Nemzeti Park, amely azóta nyertes pályázatot tudott beadni? Ha a pályázat kiírási ideje 2017. január 6-a volt, miért a beadási idő előtt pár nappal hívtak össze rendkívüli testületi ülést? (Annyira kapkodtak, hogy az előterjesztésben a projekt bemutatása résznél Szabadkígyós Község Önkormányzata Szabadkígyós Város Önkormányzataként szerepel.) Miért az előterjesztésben szereplő Szabadkígyós Község Önkormányzata lett a projektvezető?
Az nem válasz, hogy „Ők kerestek meg bennünket”! Egy ilyen jelentőségű várostól, mint a miénk, elvárható, hogy előre gondolkodjon, és kezdeményezzen!
A rengeteg megválaszolatlan kérdés dacára a Képviselőtestület fideszes tagjai az ellenzék tartózkodása mellett, név szerint megszavazták a határozati javaslatokat, egyrészt felhatalmazták Fejes Róbertné alpolgármestert a mintagazdaság létrehozásával kapcsolatos intézkedések megtételére, melyben a Bónum Mintagazdaság előkészítésével kapcsolatos költségek forrását a 2017. évi költségvetés Start közfoglalkoztatási program önkormányzati önerő terhére biztosították. Másrészt pedig a pályázatban való részvételt szavazták meg, öt százalékos önerő biztosítása mellett.
Természetesen azóta nem számoltak be szóban sem a pályázatról, sem a mintagazdaság megvalósításáról. A pályázatnak és a konzorciumi megállapodásnak nem leltük nyomát sem a városi honlapon, sem a tervezett projekt-partnereknél, pl. a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztő Alapítvány weboldalán, vagy a sokat emlegetett Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítványnál.
Kikerestük a pályázatot az interreg-rohu.eu oldalon, ahol a jelenleg nem támogatott projektek között szerepel a pályázat. Ugyanakkor meghökkentő adat, hogy a testület elé 1.357.830 Eur. értékben bemutatott és elfogadott pályázat a beadásnál 1.084.617 Eur. költséget tüntetett fel. Miből adódott ez az eltérés?
Milyen költségei voltak eddig a pályázatnak, illetve a mintagazdaság létrehozásának? Mely cég volt a pályázatíró? A Lejárt idejű határozatok között a mintagazdaság megvalósításáról szóló 109/2017. (IV.11.) K.t. határozat szerepel. Történtek kifizetések a mintagazdaság megvalósításával kapcsolatban? Miért nem számoltak be a két határozat megvalósulásáról?
Várom megtisztelő válaszát!
Orosháza, 2018-08-31
Fetser János
önkormányzati képviselő
Dávid Zoltán válasza:
Tisztelt Képviselő Úr!
A „Bónuk Mintagazdaság, – miért nem számolnak be az elvégzett, vagy el nem végzett feladatokról?” tárgyú interpellációjára a következő választ adom:
A témában illetékes Fejes Róbertné alpolgármester asszonyt megkerestem, aki kérdéseivel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatott.
Az ominózus pályázat felhívás az első pályázati felhívás volt az interreg Románia – Magyarország programban az „elsőség” minden gyerekbetegségével együtt. Ezt bizonyítja az is, hogy a pályázati csomag a kiírástól számítva 4 alkalommal esett át lényeges módosításon/kiegészítésen. Végül a felhívás szerinti többször módosított benyújtási határidő 2017.06.30. lett. A Képviselő-testületnek olyan koncepciót szerettünk volna bemutatni, amely már lényegi módosításokon nem esik át a pályázati felhívás esetleges módosítása miatt.
A Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány volt a magyar együttműködő partnerek közül az egyetlen, amely rendelkezett támogatott és rendben meg is valósított magyar-román projekttel még a 2007-2013 közötti programozási időszakból. Ezt a pályázatban ki is hangsúlyoztuk, remélve így a még kedvezőbb elbírálást (szakmai szempontok alapján).
A vezető partnerség nem jár előnyökkel csak többlet kötelezettségekkel a román-magyar programban. Inkább köszönjük meg Szabadkígyós Község Önkormányzatának, hogy vállalta a vezető szerepet.
A pályázat összköltségvetése többtényezős. Az interreg honlapon csak az elnyert uniós támogatásrész (ERDF) került feltüntetésre, amely az összköltségvetés maximum 85%-a lehet. Emellett magyar oldalon, önkormányzatok esetében a Kormány +10%-os hazai társfinanszírozási támogatást nyújt (külön támogatási szerződés keretében). Így gyakorlatban a nyert-kapott támogatás mértéke 95%, melyhez az önkormányzatnak valóban csak 5% önrészt kell biztosítania. A táblázatban, amely az interreg honlapon elérhető nem szerepel az igényelt-kapott támogatás partnerenkénti bontásban. Orosháza városának csak a rá eső költségvetéséhez kapcsolódó 5%-os önrészt kellett vállalnia. Akkor is ha ez a gyakorlatban véletlenül nem így történt, ez pontosításra került volna a Támogatási Szerződéskötési folyamatban.
A pályázatíró cég a Projekt & Travel Idegenforgalmi és Tanácsadó Bt. volt.
A pályázat kapcsán felmerült költség összege Orosháza vonatkozásában 1.500.000,-Ft, amely a pályázatíró cég megbízási díja.
Szeretnénk még megjegyezni, hogy a pályázat forráshiány miatt került elutasításra, azaz szakmai szempontok szerint támogatható lenne. Kis szerencsével még lehet is abban az esetben, ha a román magyar programban valamilyen oknál fogva szabadulnak fel lekötött vagy máshova tervezett források és a Monitoring Bizottság úgy dönt, hogy ezen a pályázati felhíváson forráshiány miatt nem nyert projektek támogatására fordítja.
Tehát az eljárás még teljes egészében nem zárult le, ez az oka, hogy nem történhetett még meg a beszámolás a pályázattal kapcsolatos határozatok megvalósulásáról.
Kérem válaszom elfogadását!
Orosháza, 2018. szeptember 04.
Tisztelettel:
Dávid Zoltán
polgármester
Nem fogadta el a választ Fetser János.
A testület 8 igen és 3 nem mellett fogadta el a választ.
Interpelláció Dávid Zoltán polgármester részére
Az interpelláció tárgya: Pályázati bontás, mint a „forró krumpli” – avagy a Jogi Csoport nem asszisztál?
Tisztelt Polgármester Úr!
A 2018. február 28-i testületi ülésen Elekes Lajos alpolgármester „Felhatalmazás közbeszerzési feladat ellátására vonatkozó szerződéskötésre” témájú határozati javaslata kapcsán vetettem fel, hogy az előterjesztést egészítse ki a testület azzal, hogy az eljárás feleljen meg a nyilvánosság az átláthatóság és az esélyegyenlőség feltételeinek. Azért kértem ezt, mert megítélésem szerint a közbeszerzések lebonyolítása nem Orosháza érdekében történik, az orosházi kivitelezőket hátrányos helyzetbe hozzák. A név szerinti szavazáskor a képviselő-testület öt igen szavazattal, kilenc ellenszavazattal és tartózkodás nélkül elutasította a javaslatomat.
Véleményem szerint az Aljegyzőnek jeleznie kellett volna, hogy jogszabálysértő döntést vagy működést észlel, azonban ő nem tartotta aggályosnak, miszerint szavazással utasította el a többség azt, hogy a közbeszerzések megfeleljenek a közbeszerzési törvény három alapelvének.
A Közbeszerzési Adatbázis 2018. augusztus 30.-i elérhető tartalma alapján Orosháza Város Önkormányzata 3 közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 115. §-a alapján:
– Óvodák felújítása Orosházán (Lehel és Könd) a TOP-1.4.1-15-BS1-2016-00046 azonosítószámú projekt keretében
– Nappali szociális ellátás infrastruktúrájának fejlesztése a TOP-4.2.1-15-BS1-2016-00037 azonosítószámú projekt keretében
– Önkormányzati tulajdonú háziorvosi rendelők felújítása Orosházán a TOP-4.1.1-15-BS1-2016-00016 azonosítószámú projekt keretében
Mindhárom közbeszerzési eljárás vonatkozásában a bontási jegyzőkönyv elérhető az Adatbázisból.
A jegyzőkönyvek jelenléti ívei szerint csak a JT Infotéka munkatársai voltak jelen a bontáskor. Az óvodafelújítás és a szociális klubok pályázati bontásainál a Városfejlesztési Csoport jogászának kellett volna jelen lennie a 2017. január 1. – 2018. március 31. között hatályos szervezeti és működési szabályzat szerint, míg a 2018. április elsejétől érvényes szmsz az orvosi rendelő felújítása pályázat bontásánál a Jogi Csoport vezetőjét kötelezi a jelenlétre.
Megtudhatjuk, hogy vajon miért tüntetnek távollétükkel a Jogi Csoport munkatársai, ha a város életében jelentős beruházásokkal kapcsolatos döntések jogszerűségét kellene éppen biztosítaniuk?
Esetleg egyszerűen a jövőben „kiírják” az erre vonatkozó szabályokat az szmsz-ből?
Várom megtisztelő válaszát!
Orosháza, 2018-08-31
Fetser János
önkormányzati képviselő
Dávid Zoltán válasza:
Tisztelt Képviselő Úr!
A „Pályázati bontás, mint a forró krumpli – avagy a Jogi Csoport nem asszisztál?” tárgyú interpellációjára a következő választ adom:
A 2018. február 28-i Képviselő-testületi ülésen Képviselő úrtól egy módosító indítvány hangzott el, amelyről külön szavazást kért. Ez a szavazás arra vonatkozott, hogy az előterjesztésbe kerüljön be, hogy az eljárás megfeleljen a nyilvánosság, az átláthatóság és az esélyegyenlőség feltételeinek. A szavazás kizárólag az előterjesztés kiegészítésére irányult. Amit Képviselő úr alapelvként említ, az kizárólag egy a közbeszerzésben nevesített alapelvek közül, így az eljárások során nem kizárólag ezen egy nevesített alapelv, hanem valamennyi alapelv betartásra kell, hogy kerüljön.
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. (143) törvény egyik leggyakrabban alkalmazott eljárásfajtája az építési beruházási tárgyú közbeszerzések esetében a Kbt. 115. § szerinti eljárás. Ennek az eljárásnak a lényege, hogy csak az ajánlattételre felkért gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, továbbá a nyilvánosság biztosítása a következőképpen történik:
- az Ajánlatkérőnek az eljárás megindításával egyidejűleg a honlapján és a Közbeszerzési Adatbázisban közzé kell tennie az ajánlattételi felhívást és a közbeszerzési dokumentumokat,
- az ajánlatok bontását követően pedig haladéktalanul a bontási jegyzőkönyvet és az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők nevét és címét.
Az ajánlatok bontásának részletszabályait a Kbt. 68. §-a tartalmazza, mely szerint az ajánlatok bontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni, melyen az ajánlatkérő és az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek lehetnek jelen.
Az ajánlatok bontása során ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét, valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülnek.
A bontási eljárás kétségtelenül jelentős eljárási cselekmény a közbeszerzési eljárásban, azonban döntési javaslat, illetve ajánlatkérői döntéshozatal az eljárás ezen szakaszában nem születik. A nyilvánosság biztosítása a fenti szabályok szerint történik.
Az Orosházi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata valóban tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, mely szerint a jogi csoportvezető feladata a részvétel az ajánlatok bontásában. Ugyanakkor a 2018. május 2. napjáig hatályos Közbeszerzési Szabályzat a következő rendelkezést tartalmazta:
„A lebonyolító (Kbt. 27. § (3) bekezdése szerinti esetekben a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó) feladatai:
- g) elvégzi – lehetőség szerint az Önkormányzat adott beszerzésben közreműködő munkatársának/munkatársainak bevonásával – a tenderbontást, elkészíti a jegyzőkönyvet és megküldi az ajánlattevőknek”
A fentiek alapján az a gyakorlat került kialakításra valamennyi, az Önkormányzat által megbízott közbeszerzési feladatokat ellátókkal, hogy az ajánlatok a Megbízotthoz kerülnek benyújtásra, ott történik meg azok zárt, sértetlen állapotban történő őrzése az ajánlattételi határidő lejártáig. Majd az ajánlatok bontása, a bontási jegyzőkönyv elkészítése és megküldése – haladéktalanul – az ajánlattevők és az ajánlatkérő részére.
A kialakított gyakorlat összhangban van a Miniszterelnökség által a Széchenyi 2020 keretében a Kbt. 68. § (6) bekezdéséhez kiadott ajánlásával, mely szerint az ajánlatok felbontásának helye lehet az Ajánlatkérő székhelye vagy az eljárásba bevont külső szakértő székhelye.
Végezetül tájékoztatom Képviselő Urat, hogy 2018. április 15-től hatályba lépett az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet, melynek 15. § (4) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza: „Az elektronikusan benyújtott ajánlatok vagy részvételi jelentkezések felbontását az EKR végzi úgy, hogy a bontás időpontjában az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések az ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak.” A bontást az EKR az ajánlattételi/ részvételi határidő lejártát követően, 2 órával később kezdi meg.
Azaz az ajánlatok bontását az elektronikus rendszer végzi és elektronikusan történik a bontási jegyzőkönyv előállítása is.
A módosult jogszabályi környezet alapján szükséges az Orosházi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása, az érintett rendelkezés törlése.
Összességében megállapítható, hogy az „Óvodák felújítása Orosházán (Lehel és Könd) a TOP-1.4.1-15-BS1-2016-00046 azonosító számú projekt keretében”, a „Nappali szociális ellátás infrastruktúrájának fejlesztése a TOP-4.2.1-15-BS1-2016-00037 azonosító számú projekt keretében” és az „Önkormányzati tulajdonú háziorvosi rendelők felújítása Orosházán a TOP-4.1.1-15-BS1-2016-00016. azonosító számú projekt keretében” projektek közbeszerzési eljárásaiban a Kbt. vonatkozó rendelkezéseinek maradéktalan betartásával a nyilvánosság és átláthatóság, továbbá az esélyegyenlőség alapelvei nem sérültek.
Kérem válaszom elfogadását!
Orosháza, 2018. szeptember 04.
Tisztelettel:
Dávid Zoltán
polgármester
Fetser János nem fogadja el a választ.
Interpelláció Dávid Zoltán polgármester részére
Az interpelláció tárgya: Hogyan segítette a TAF zrt az Oosháza-Gyopárosfürdő fejlesztésekkel kapcsolatos városi elképzeléseket?
Tisztelt Polgármester Úr!
„A TAF Zrt. előmozdítja az Orosháza-Gyopárosfürdő turisztikai fejlesztésekkel kapcsolatos elképzeléseket.” – Több mint egy éve ezt válaszolta többek között Dávid Zoltán polgármester úr – bár igaz, hogy ez nem szerepel a TAF Zrt. tevékenységei között, ezért nem kellett volna bejegyezni a Városüzemeltetés címére.
Kérem, ismertesse, hogy a pusztaottlakai kötődésű felügyelőbizottság tagjaival alaposan megerősített társaság milyen fejlesztési elképzeléseket tett le a városvezetés asztalára?
Azok mikor és hogyan valósultak meg?
Ön arról biztosított másfél éve, hogy a TAF Zrt. jelenléte és működése jól működő, újabb szolgáltatásokkal bővíti a várost.
Ez megtörtént-e? Ha igen, akkor milyen új szolgáltatások ezek? Emelték-e az idei évben a cég bérleti díját az inflációval?
A cég adatok alapján bárki számára látható, hogy a Nav több alkalommal eljárást kezdeményezett – egy alkalommal végrehajtást is a Fideszhez köthető Kiss László vezette cég ellen!
Milyen okok vezettek e nagyreményű társaság kapcsán a végrehajtás megindítására?
Bízzunk benne, hogy ez a cég nem kerül arra a sorsra, hogy az igazságszolgáltatás látókörében végzi, mint több más, gyanús tevékenységű gazdasági társaság, amelyekkel önök kapcsolatba léptek.
Várom megtisztelő válaszát, bízva abban, hogy végre folytatják majd azt munkát, amit én örökül hagytam a városnak: építeni, beruházni, fejleszteni kell!
Igaz, én ezt a munkát nem bíztam Simonkára, és a pusztaottlakai mezőgazdászokra, hanem azt orosházi szakemberekkel tettem meg!
Orosháza, 2018-08-29
Fetser János
önkormányzati képviselő
Dávid Zoltán válasza:
Tisztelt Képviselő Úr!
A „Hogyan segítette a TAF Zrt. az Orosháza-Gyopárosfürdő fejlesztésekkel kapcsolatos városi elképzeléseket?” tárgyú interpellációjára a következő választ adom:
Tájékoztatom, hogy Orosháza Város Önkormányzata és a TAF Zrt. között ezideig semmilyen szerződés nem került megkötésre, amely alapján a Zrt. munkát végzett volna az önkormányzat számára.
Egyebekben a TAF Zrt. tevékenységére, feladatellátásra az önkormányzatnak nincs, nem is lehet a képviselő úr által felvetett tartalmú rálátása, hasonlóan a településen működő, -székhellyel/telephellyel/fiókteleppel rendelkező- nagyszámú más vállalkozáshoz.
Tájékoztatom továbbá, hogy a TAF Zrt. és az Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. között létrejött szerződés értelmében minden évben a KSH által közölt infláció mértékével emelkedik a fizetendő bérleti díj.
Kérem válaszom elfogadását!
Orosháza, 2018. szeptember 04.
Tisztelettel:
Dávid Zoltán
polgármester
Fetser János nem fogadta el a választ.
A testület 8 igen 3 nemmel elfogadta.
Interpelláció Dávid Zoltán polgármester részére
Az interpelláció tárgya: A patkányok is hozzátartoznak a városképhez?
Tisztelt Polgármester Úr!
A társasházi konténerek közegészségügyi kategóriába tartozó siralmas állapota után ismét egy olyan problémával szembesülhetünk, amely sérti a lakosság egészséges környezethez való jogát.
Sajnos Orosháza egyre igénytelenebb képet mutat, látszik, hogy nincs felelőse semminek. Összeomló, sorsára hagyott házak, gaztenger, kiégett fű, mocskos hulladékszigetek, összetört járdák, utak. Nem csoda, ha a valaha jobb napokat megélt kisvárosból mindenki elmenekül.
A minap a Főtér rendezvénytér részénél, az el nem bontott faházakból cikázott elő egy patkány, fényes nappal, ki-, és vissza. A közösségi médiában is szaporodnak e témában a bejegyzések, és a lakosság fotókkal dokumentálja, hogy a társasházak környékét ellepték a rágcsálók, némelyik járatba egy felnőtt férfiláb is belefér, így a járványveszély mellett balesetveszélyes is a helyzet.
Tudomásom szerint több bejelentés is érkezett az elmúlt egy évben az elszaporodott rágcsálók miatt, és megítélésem szerint, mind az irtás, mind az elvégzett, – vagy el nem végzett feladat ellenőrzése során hiányosságokat tapasztalhatunk.
Mivel a Városüzemeltetést bízták meg a feladatellátással, és a 2017-es beszámolója szerint az un. kézi várostisztítás blokkban szereplő tételekre közel ötven millió forint forrást biztosított a város, érthetetlen számunkra, hogy a forrás elosztásakor a Városüzemeltetés vezetője miért csak ötmillió forintot költött a veszettséget, agyhártyagyulladást, és egyéb, emberre-állatra egyaránt veszélyes, súlyos betegségeket, járványokat is okozó rágcsálóirtásra, miközben a kézi szemétszállítás feladatát közfoglalkoztatott dolgozókkal látják el, tehát annak a területnek a költsége nem merítheti ki a keretet. (Megjegyeznénk, hogy ugyanebbe a kategóriába került a kullancsirtás is a játszótereken, sportpályákon, Gyopárosfürdőn és a Mikolai Kertben, melyre nulla forintot áldoztak a 2017-es évben, ami szintén elgondolkodtató.) Ha megnézzük a konténerek, szigetek környékét, mindenki maga eldöntheti, összességében sikeres volt-e ez a feladatellátás.
Úgy látszik, hogy a hulladékgyűjtő szigetek minősíthetetlen állapota miatti folyamatos jelzéseink hatására győzött a józan ész, és legalább néhány szelektív szigetet felszámol a Dareh ajánlására a Városüzem. Reméljük, hogy így az illegális hulladék lerakás, – és ezzel a patkányok száma is csökken majd, de ez nem elegendő az elfajult helyzet megoldására!
Kérem, hogy a járványveszély miatt mihamarabb tegye meg a szükséges intézkedéseket !
Várom megtisztelő válaszát!
Orosháza, 2018-08-31
Fetser János
önkormányzati képviselő
Dávid Zoltán válasza:
Tisztelt Képviselő Úr!
„A patkányok is hozzátartoznak a városképhez?” tárgyú interpellációjában írtakkal kapcsolatban az orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató zrt. vezérigazgatóját megkerestem, aki az alábbi tájékoztatást adta:
Mint azt képviselő úr is bizonyára jól tudja, a városokban időszakosan megjelenő rágcsálók kérdése nem helyi sajátosságú problémakör, hiszen az a városiasodás az urbanizáció következményeként a világ minden városában tetten érhető.
Orosháza város területén immár 10 éve vállalkozási szerződés keretén belül a Békés Pesticit Kft. rendszeresen végez rágcsáló irtást.
A megkötött szerződés értelmében a vállalkozó havonta ütemezetten, külön bejelentés nélkül végez rágcsáló irtást a városban, így ezen a héten is itt vannak a szakemberei a városban.
Ettől függetlenül amennyiben lakossági bejelentés érkezik Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt-hez rágcsálók megjelenése kapcsán, a megbízott cég 48 órán belül köteles megjelenni a városban és eseti rágcsálóirtást is elvégezni az adott helyszínen.
Tapasztalatok alapján elmondható, hogy a nyári melegben szárazság idején, illetve a tél alkalmával, természetes táplálékban szegény időszak alatt fokozott létszámban jelennek meg a rágcsálók lakott területen.
A statisztikai adatok nem támasztják alá képviselő úr által tett állításokat, hiszen ebben az évben a tavalyihoz képest kevesebb lakossági bejelentés érkezett az Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt-hez.
Ami az állítólagos járatok kérdéskörét illeti az ilyen jellegű bejelentések egy kivételével tévesnek bizonyultak, hiszen a kiérkező munkatársak megállapították, hogy az nem rágcsáló, hanem vakond járatot érint.
Egy esetben a Kossuth téren találtak valóban patkány lyukat, amely problémát méreg kihelyezésével, majd a járat betemetésével felszámoltak.
Ami a kullancsirtás kérdéskörét illeti, javaslom képviselő úrnak, hogy előzetesen tájékozódjon!
Ha vette volna a fáradságot és előzetesen informálódott volna kullancsirtás ügyben, akkor megtudhatta volna azt, hogy az említett beszámolóban növényvédelem sor alatt számolták el a városban végzett kullancsirtással kapcsolatos 2017. évben felmerült költségeket.
Kérem válaszom elfogadását!
Orosháza, 2018. szeptember 04.
Tisztelettel:
Dávid Zoltán
polgármester
Ezt a választ sem fogadta el Fetser János, de a testület 8 igennel két nemmel és egy tartózkodással elfogadta.
Interpelláció Dávid Zoltán polgármester részére
Az interpelláció tárgya: In Memoriam Orosházi Kenyérünnep
Tisztelt Polgármester Úr!
„Szent István király azt a fundamentumot adta meg, amire azóta is építkezünk. Ostoba dolog lenne lebecsülni azt, aminek hiányában nem volna mire egyre bonyolultabb jelenkori emeleteinket fölhordani. Szakszerűtlen az a mester, aki csak a tetőt tervezi, az alapot pedig hagyja ebek harmincadjára”.
Ezzel a Jókai Anna idézettel erősítette meg gondolatait Németh Béla képviselő úr 2009-ben az Orosházi Kenyérünnep kapcsán. Hozzátette: „A mi életünk, a mi évszázadunk is csak egy emelet városunk, a nemzet, Európa és a világ épületében. S ha azt szeretnénk, hogy álljon a ház, gondosan kell építenünk, jól kell csinálnunk a dolgunkat. Figyelnünk kell az egész házra! De figyelnünk kell egymásra is, hiszen e ház építéséhez mindenkire szükség van, olyanra, aki tervezni tud és olyanra, akinek jól áll a kezében a vakolókanál, olyanra, aki látja az alapokat és olyanra, aki látja az elkövetkező két emeletet. Mindeközben, ahogyan széles e hazában is, vannak néhányan, akik építeni nem, csak lakni szeretnének.”
Tanulságos idézet, tökéletesen összefoglalja, hogyan kellene a város érdekeit szem előtt tartva, a lelkiismeretünk szerint képviselni a ránk bízott javakat. Jól sáfárkodni az elődök verejtéke, kreativitása, szorgalma, anyagi hozzájárulása, és lelkiismeretes munkája eredményeivel. Ilyen érték volt az Orosházi, majd Európai kenyérünnep is.
Ennek a napnak a turisztikai értékén felül a különleges értékét az adta, hogy a szervezés nem állt meg a fürdő kapujánál. A fürdő dolgozókon kívül a Városüzemeltetés dolgozói, a városunk egyesületei, a testvérvárosaink, a Hivatal dolgozói, a Pékek Fejedelmi Rendje, a Pékszövetség, pék vállalkozók határon innen és túl, a szakdolgozó kodolányis fiatalok, a szállásadók , képviselők párthovatartozástól függetlenül, és még sorolhatnánk, ki mindenki önkéntes munkája, tehetsége adta hozzá a „kovászt” a sikerhez. A „Kemencéktől a medencékig” szlogen egy önfeledt napot ígért, ahol Asztalos László pékmester, a Kenyérünnep „Atyja” a szerbiai kollégájával közös kemencében sütötte a bureket és a langallót, a forróságtól kimerült tömegnek jólesett a koncertek közötti felfrissülés a medencékben. Mert volt tömeg, öt –nyolcezer ember mulatott évről-évre Gyopárosfürdőn, és vitte hírét Gyopárosfürdő szépségének.
Ezt a felhalmozott értéket, ennek a sok önkéntes segítőnek a közel húsz éves munkáját, a Kenyérünnep vonzerejét vették önök semmibe, és tehetségtelen hozzáállásukkal a visszajáró vendégek helyett egy bármelyik faluban ugyanilyen színvonalon megrendezhető bulira züllesztették, egy arra teljes mértékben alkalmatlan, egyszerre mindössze nyolcszáz embert befogadni képes, árnyékot nem adó Főtéren.
Írhatnánk, hogy mennyit dolgoztak az egy híján húsz év alatt a szervezők. Felemlegethetnénk, hogy a Magyar Pékszövetség hagyományosan az orosházi Pékakadémia és Konferencia után Orosházáról nyilatkozta a Kossuth Rádióban, hogy milyen volt az az évi gabonatermés, de az Orosházát nem saját városaként szerető, és a fideszes igénytelenséget kiszolgáló Békéscsabáról ide „ejtőernyőztetett” Kiss László szervezőt úgysem hatja meg.
Sirassuk a „Pékek utcáját” ahol minden évben attrakció született, mint például a 14 méteres kenyér, melyet falbontással hoztak ki a pékségből, és gyalog sétálva a teherautó platója után a szervezők fogtak és óvtak a gyopárosi helyszínig? Vagy a Világ legnagyobb kulcsos kalácsát bemutató évet? Hogy bárhová vetődtünk az országban, vagy Romániában, Szerbiában, legalább a sajtóból tudtak az Orosházi Kenyérünnepről? Hogy az Orosházán „innovatív” kenyér kategóriába nevezett máriatövismagból készült májvédő kenyérrel Riminiben Tukacs Roland vilábajnok lett? Ugyan minek, ha mára nem ezek az eredmények miatt szerepel városunk a sajtóban, hanem Simonka György országgyűlési képviselő haveri körének kétes ügyletei miatt?
Sorolhatnánk tovább, napokig is, de nincs értelme. Minden szervezőnek, résztvevőnek más hangsúllyal volt fontos ez a rendezvény, más emlékek fájnak, nem is szeretnénk, de nem is tudnánk a lényegét, a város és közösségépítő csodáját leírni. Azt csak az értheti, aki tevékenyen részt vállalt benne.
Visszakanyarodva a bevezetőhöz, önök ismét bebizonyították, hogy „építeni nem, csak lakni szeretnének”. Idegen érdeket szolgálva ismét elpusztítottak egy darabot a városunk értékei közül.
Mi, szocialista képviselők itt a testületi üléseken évek óta figyelmeztettünk a veszélyre, láttuk a közös ünnepünk sorvadását. Ha interpelláltunk, leszavazták. Ha külön támogatást javasoltunk ennek a rendezvénynek a költségvetésben, azt is. Az egyre elkeseredettebb hangú figyelmeztetéseinket lesöpörték, nem törődtek vele.
Büszkék magukra, hogy éppen a 20. jubileumi Orosházi Kenyérünnep előtt végezték ki az utolsó olyan hagyományt is, melyet a szocialista városvezetés hagyott önökre?
Nem szégyellik magukat, amikor egy „sajtpapír” tájékoztatja a fürdő főbejáratán a visszatérő látogatókat, hogy nem lesz Kenyérünnep?
Emlékezzünk az Orosházi Kenyérünnepre. Élt 19 évet.
Orosháza, 2018-08-31
Fetser János
önkormányzati képviselő
Dávid Zoltán válasza:
Tisztelt Képviselő Úr!
Az „In Memoriam Orosházi Kenyérünnep” tárgyú interpellációjára a következő választ adom:
A Szent István Napi ünnepkör átgondolására azért került sor, mert a legutolsó három Kenyérünnepen teljesen eltűntek a kisiparosok, illetve azok a kisvállalkozásban működő pékségek, melyek a kenyérünnep magját adták a fürdőben. A Pékszövetséggel való együttműködés keretén belül az utolsó Gyopárosfürdőn megvalósult rendezvényen 10 pékség jelent meg.
Lakossági igényként merült fel az, hogy az önkormányzat lehetőleg ne belépős rendezvényeket szervezzen. Ezt is figyelembe véve egy olyan programhalmazt hívtunk életre mely négy hónapon keresztül 30 élő koncertet, és közel 50 eseményt vonultatott fel a városban fellelhető civil szervezetek, közművelődési intézmények, és az önkormányzat közös szervezésében. Mindezek 90 %-ban ingyenesen látogatható rendezvény volt, úgy gondolom a helyi és a térségi lakosság teljes megelégedésére.
Egy olyan színes programhalmaz született, amely minden korosztályt és igényt kielégít, mindenféle irányzatot magában foglal.
Ennek egyik kiemelt eseménye volt a Szent István Napi ünnepkör, ahol a városi ünnepséget egy egész napos program követte, mely a mindenkori augusztus 20-i látogatottsági csúcsot is megdöntötte, a nap folyamán 6-7000 ember látogatott ki a programokra. Már a kora délutáni órákban is közel 1500-an voltak kint a Főtéren, az est végén pedig a rendőrségig állt a tömeg a koncert ideje alatt.
Az itteni turisztikai szakemberek innovációjának köszönhetően, a mindenkori idegenforgalmi statisztikák évről évre nőnek, egyre nagyobb nevet szerez magának az országos turisztikai palettán a fürdő, és Orosháza is.
Büszkén tekintek vissza mindezek miatt a közreműködő szakemberek mukájára, és az életre hívott programsorozatra egyaránt!
Kérem válaszom elfogadását!
Orosháza, 2018. szeptember 04.
Tisztelettel:
Dávid Zoltán
polgármester
Fetser János szerint, amit a polgármester válaszában kifejtett, nem fedi a valóságot. Egy évtizedek óta működő rendezvényt nem válthatnak ki egy ingyenes bulival – mondta.
Nem fogadta el a választ.
A testület 8 igen, két nem és egy tartózkodással elfogadta a választ.
Interpelláció Dávid Zoltán polgármester részére
Az interpelláció tárgya: Gazdasszonyképző épülete: meddig „próbálkoznak” még? Valódi cselekvés mikor lesz? Vagy arra ettől a városvezetéstől már hiába várnak az orosháziak?
Tisztelt Polgármester Úr!
Ön és jó pár fideszes társa itt ült a képviselő-testületben 2009-ben is, amikor az akkori ellenzék tiltakozása ellenére a Kossuth Mezgét tokkal vonóval, de főleg: ingyen átadták a megyei önkormányzatnak, ahonnan a későbbi, Fidesz általi lefokozása után a teljes vagyon állami kézbe került. Sok-sok, az iskola múltjához erősen kötődő orosházit és az egész várost csapták arcul ezzel a döntéssel, ami után az intézmény – egy időre – még a Kossuth nevet is elveszítette. Ígéret volt szép számmal, hogy az átvétellel majd milyen jó lesz. Az azóta eltelt időszak tanulságait és „eredményeit” látjuk, például már az is „siker”, hogy legalább a Kossuth név visszakerült a gyulai (!) szakképzési centrum tag(!)intézményének nevébe. Most itt nincs lehetőségem értékelni az azóta eltelt időszakot, az szétfeszítené az interpelláció kereteit, amúgy is néhány hónappal ezelőtt az aktuális sikerpropagandát elég élesen ellenpontozta egy képviselő-társam itt, a képviselő-testületi ülésen ‒ nem ellenzéki oldalról!
Az interpellációm az átadott vagyon egyik elemével, a Gyopárosfürdőn, a Hűvös utcában található Gazdasszonyképző épületével foglalkozik. Az épületről az akkori igazgató, Pintér Tibor (akinek a munkássága megérdemelné, hogy a város valamilyen formában őrizze emlékét ‒ nyilván ezt ettől a városvezetéstől hiába várjuk) még 2008-ban büszkén nyilatkozta, hogy az intézmény a szakképzési hozzájárulásból, több millió forintot ráköltve, azt felújította, és az iskolai hasznosítás konkrét célját is megnevezte. Megvalósítani sajnos már nem tudta, mivel az egész iskolát (mint fentebb említettem, minden vagyonával együtt) kihúzták a lába alól. Ami nem ment az elbukott munkaügyi perrel, sikerült úgy, hogy eldobták az önkormányzattól az egész iskolát. A cél szentesítette az eszközt: mivel megváltozott az iskola fenntartója, megszűnt az igazgató mandátuma is. Így elérték, amit akartak.
Érdemes lenne végigvenni, hogy 2010 és 2014 között az MSZP-frakció részéről, amelynek már én is tagja voltam, hány alkalommal szólaltunk fel az intézmény érdekében és konkrétan ennek az épületnek a hasznosítása mellett. De ha ezt tenném, azt válaszolnák, mint ilyen esetekben mindig, hogy „nem kívánnak a múlttal foglalkozni”, meg „le kell zárni a múltat”, és úgy tennének ‒ nagyrészt személy szerint ugyanazok, akik az akkori rossz döntéseket meghozták ‒, mintha az egészhez semmi közük sem lenne.
De lássuk akkor, hogy mi történt ebben az önkormányzati ciklusban! Arra már csak nem mondhatják, hogy semmi közük hozzá!
2014 decemberében, a képviselő-testületi ülésen (ott van a jegyzőkönyvben) ismét javasolta az MSZP az épület visszavételének kezdeményezését. Nem reagáltak rá rossz szokásuk szerint. 2015 márciusában ismét javasoltuk, akkor sem reagáltak rá. (Egyébként utólag visszaolvasva ezeket a jegyzőkönyveket, tűnik ki igazán, milyen sok felmerült kérdést engednek el a fülük mellett egy-egy testületi ülésen. Holott önöknek törvényi kötelességük lenne ezekre érdemben válaszolni!) 2015 áprilisában már azt javasoltam, hogy készüljön egy „tényfeltáró riport” annak számbavételére, hogy mi történt az azóta eltelt 6 (!) évben ezzel az épülettel, hogyan romlott le kihasználatlanságában az állapota. 2015 decemberében, amikor egy ‒ a városvezetés hibájából akkor is felelőtlenül átengedett ‒ ingatlan állami tulajdonból való „visszakérése” volt napirenden, ismét javasoltuk a Gazdasszonyképzőnek is a visszavételét, szokásukhoz híven megint nem reagáltak rá semmit.
2016 áprilisában ismét itt, a képviselő-testületi ülésen kérdeztem, hogy a Gazdasszonyképzővel, amit megyei kézbe adtak, mi lesz, mert teljesen tönkre fog menni. Dávid Zoltán válaszát a jegyzőkönyv imígyen örökítette meg:
„Elmondta, hogy ebben az ügyben próbálkoznak, nem sikerülhet minden, de továbbra sem mondanak le róla.”
Ismét vártam fél évet, helyet és teret adva a városvezetés nyugodt „próbálkozásának” (hiszen oly sokszor hallottuk már, hogy milyen „nagyon sokat dolgoznak”), majd 2016 augusztusában interpellációban kérdeztem, hogy szándékosan teszik-e tönkre ezt az épületet? A témához képest méltatlanul rövid és semmitmondó „válasz” azt tartalmazta (azt is úgy, hogy „megkeresték az intézményvezetőt, aki azt a tájékoztatást adta, hogy…”) keresik a pályázati lehetőséget, és majd „tanpanzióként” kívánják üzemeltetni, illetve hasznosítani a gyakorlati képzésben.
Azóta ismét eltelt két év, közel tíz év a Fidesz városromboló döntése óta! Az épület környezete és állaga ugyanolyan rossz, mint az elmúlt években, semmit sem javult, csak romlott. Elhanyagoltság, kihasználatlanság a gyopárosi üdülőövezet kellős közepén!
Még egyszer hangsúlyozom, amikor az épületet odaadták, jó állapotban volt: most láthatóan leromlott. Mert hagyták leromlani! Nyilván, amit nem használnak, az tönkre megy.
Kérdéseim:
Ø A most szeptemberben induló iskolaévben végre visszakapja-e a Gazdasszonyképző épülete az eredeti fényét? Végre hasznosítják-e? (Ami az eredeti átadáskor alapfeltétel volt!)
Ø Mit tettek az elmúlt időszakban, hogy az épület állagromlása megálljon?
Ø Mit tettek az épület visszavételéért? Vizsgálták-e jogi szempontból, hogy milyen alapon rohasztja le az állam a volt önkormányzati tulajdont, ha nem arra használja, amire kapta?
Ø Avagy meddig „próbálkoznak” még? Valódi cselekvés és eredmény mikor lesz? Vagy arra ettől a városvezetéstől hiába várnak az orosháziak?
Várom megtisztelő válaszát!
Orosháza, 2018. augusztus 31.
Füvesi Sándor
önkormányzati képviselő
Dávid Zoltán válasza:
Tisztelt Képviselő Úr!
A „Gazdasszonyképző épülete: meddig próbálkoznak még? Valódi cselekvés mikor lesz? Vagy arra ettől a várpsvezetéstől már hiába várnak az orosháziak?” tárgyú interpellációjára a következő választ adom:
Kérdéseivel kapcsolatban az illetékességgel rendelkező Gyulai Szakképzési Centrum főigazgatóját, Kovács Zsuzsanna asszonyt megkerestem, akitől az alábbi tájékoztatást kaptam.
„A Gyulai Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma Hűvös köz 1. szám alatti ingatlannal kapcsolatos kérdésekre vonatkozóan az alábbiakról tájékoztatom.
A gazdaasszony képzés több mint 10 évvel ezelőtt OKJ rendelet módosítás következtében kikerült az Országos Képzési Jegyzékből (OKJ), 2013. szeptember 1. óta nem indítható. Helyette jelenleg az iskola képzési kínálatában a fogadós szakképesítés szerepel, amelynek elméleti és gyakorlati oktatása a központi épületekben folyik. (felújított tankonyha, tanétterem)
A képzések központi épületekben (Kossuth tér 1. 4.) történő képzését költséghatékonysági és munkaszervezési szempontok indokolják. Az épületek felújítására és szakmai eszközök fejlesztésére a Centrum a 2015. július 1-jei megalakulása óta közel 400 millió forintot költött pályázati forrásból, minisztériumi döntésen alapuló támogatásból, illetve saját forrásból.
A fejlesztések a lehetőségeknek megfelelően a jövőben is folytatódnak a prioritásokat figyelembe véve. Elsődleges szempont azoknak az ingatlanoknak a felújítása, ahol nagy létszámú képzések folynak. A fogadós szakképesítés nem tartozik ezek közé, a tanulók száma az összes tanulólétszám 1 %-át sem teszi ki, így a közel jövőben nem áll módunkban a hajdani gazdaasszony képzőnek visszaadni „eredeti fényét”. Az ingatlan állagmegóvását mindenkor biztosítjuk.
Az épületet a Szakképzési Híd program keretén belül a mezőgazdasági munkás szakképesítésben részt vevő tanulók gyakorlati képzésére kívánjuk hasznosítani. Az ehhez szükséges alapvető feltételekért felelősséget vállalunk.”
Tekintettel arra, hogy az intézmény az ingatlant oktatási célra kívánja hasznosítani, nem merült fel a városvezetés részéről az ingatlan visszavételeének lehetősége.
Kérem válaszom elfogadását!
Orosháza, 2018. szeptember 04.
Tisztelettel:
Dávid Zoltán
polgármester
Füvesi Sándor nem fogadta el a választ.
A testület 8 igen és három nem mellett elfogadta.
Interpelláció Dávid Zoltán polgármester részére
Az interpelláció tárgya: Ilyen erkölcsi hozzáállással végzik a munkájukat? Ezt a példát mutatják az önkormányzat dolgozói és a város polgárai felé?
Tisztelt Polgármester Úr!
Amikor a jelenlegi vejéig korrupt rendszerben közpénzmilliárdok ellopása történik a szemünk előtt nap mint nap, talán magyaráznom szükséges, miért térek vissza immár harmadik alkalommal, interpelláció keretében az orosházi önkormányzat „Együtt egymásért – Területi összefogás az Orosházi Járásban az esélyegyenlőség biztosítása érdekében” című ÁROP-projektjére.
Először is azért, mert bár „csak” 22 millió forintnyi, 100%-ban támogatott uniós pályázatról van szó, de mintegy állatorvosi lóként mutatja a nemes célt, mint álcát maga előtt tartó lenyúló gépezet szenvtelen működését. Azt, amit az elmúlt években annyi hasonló esetben láthattunk, kezdve onnan, ahogy bizonyos fideszes körök ‒ lásd Voldemort-ügy ‒ már a pályázati célt is kitalálják, arra központilag pályázat „íródik ki”, önkormányzatokat keresnek meg, akik „élve a lehetőséggel”, pályáznak, hogy a sor végén az ötletgazdák nyerészkedjenek százmilliókat, milliárdokat.
Ebben az esetben az „esélyegyenlőség” volt a fedősztori, a téma, ami ellen nyilván senkinek sem lehet kifogása. (Nem is lenne, ha valóban arról lett volna szó.) Hiába kérdeztem rá többször, a mai napig nincs épeszű magyarázat az orosházi önkormányzattól arra, hogy ebből a 22 millió forintból miért kellett 13 millió forintot kifizetni egy budapesti cégnek „rendezvényszervezésre”, amelyik aztán a „kerekasztal-beszélgetéseket”, „tájékoztatókat” csakis ‒ nyilván ingyenesen megkapott ‒ önkormányzati helyiségekben, néhány, odavezényelt hivatali dolgozó vagy közmunkás előtt tartotta. Nem tudni ma sem, hogyan került képbe szakértőként egy kiskunlacházi (!) személy, aki több mint 1 millió forintba került a projektben, és akitől ‒ bár a vele kötött szerződésben ez kifejezetten szerepelt ‒ az elvégzett munkájáról egy sor beszámolót sem tudtak felmutatni. A cég, amelyet „közbeszerzésen” választottak ki, úgy nyert, hogy a másik kettő, amelyiket meghívtak, „elbukott véletlenül” a hiánypótláson. Ez a cég más járásban is nyertes lett hasonló körülmények között, vagy nyertes lett a gyanú szerinti ugyanazon érdekkörhöz tartozó másik cég, így adhatták be több helyre is a projekt ékköveként több millió forintért elkészült „esélyteremtő programterveket”, arra sem véve a fáradságot, hogy legalább a szöveg nagy részén változtassanak. Mindig mondják az ilyen észrevételeinkre, hogy tegyünk feljelentést. Bár én magam nem tettem, de ugyanebben a témában, más járási programokkal kapcsolatban Hadházy Ákos megtette, aki éppen a napokban kapott választ az ügyészségtől ‒ ez is adja az interpellációm egyik aktualitását ‒, amelyik ügyészség viszont semmiféle problémát nem látott abban, hogy ezek a beadott anyagok nagyon nagy mértékben megegyeznek, és gyakorlatilag ctrl c ‒ ctrl v módszerrel készültek. Nem véletlen, hogy minden alkalommal, amikor a korrupcióellenes vizsgálóbizottság létrehozását javasoltuk, a testületi többségüket fel- és kihasználva, blokkolták, megakadályozták azt.
De amikor már azt hitte az ember, hogy ennél mélyebbre már nem süllyedhetnek, kiderült, hogy a járási esélyegyenlőség biztosítása érdekében kapott uniós pénzből, több mint 1 millió forintért vásárolt 6 db Apple iPad Air Wi-Fi Cellular 16GB készülékből négyet megtartottak maguknak. Egyet magához vett a polgármester, egyet-egyet a két alpolgármester, egyet meg a jegyző. Az már csak hab a tortán, hogy ezeket az eszközöket „véletlenül” éppen a fideszes képviselő, testületi tag cége szállította be, amik a végén a fideszes városvezetésnél kötöttek ki. Persze, az „esélyegyenlőség biztosításának” legnagyobb dicsőségére.
Az írásban feltett kérdésemre nem válaszolt, kénytelen vagyok tehát megismételni, amire kötelessége választ adni:
A projekt lezárását követően felmerült-e azok eredeti projektcélhoz hasonló, az esélyegyenlőség elősegítésének biztosítása érdekében történő felhasználása? (Például városi, esélyegyenlőség területén is önkéntes feladatot ellátó civil szervezetek megkeresése, részükre az eszközök felajánlása használatra stb.)
Ha nem merült fel, miért nem? Miért nem gondoltak arra, hogy esetleg lennének olyan orosházi szervezetek, amelyek örömmel vennék a karitatív munkájuk ilyen formában történő megsegítését? Amik sokkal rosszabb feltételek között végzik áldásos munkájukat, mint ahogy egy Orosháza méretű ‒ és másfél milliárdos iparűzési adóbevétellel rendelkező ‒ város polgármestere, alpolgármesterei vagy jegyzője, akiknek minden, a napi munkájuk végzéséhez szükséges eszközzel rendelkezniük kell a kinevezésüket követően azonnal! (Mert ha nem így lenne, az baj lenne.) De ha nem civil szervezetnek, akkor valamelyik városi intézménynek? Megkérdeztek egyet is, megkérdeztek bárkit is, vagy csak az volt a szempont, hogy ezeket az eszközöket megtarthassák?
Mégis mit értett az alatt, hogy azért vették használatba ezeket az iPadeket, mert ez tűnt jó döntésnek a „költséghatékonyság szempontjából”? Úgy értette, hogy így sokkal „költséghatékonyabb” volt önöknek, mintha a felemelt saját fizetésükből, a saját pénzükből kellett volna azokat megvenni? Így ingyen adta az Európai Unió?
Ilyen erkölcsi hozzáállással végzik a munkájukat? Ezt a példát mutatják az önkormányzat dolgozói és a város polgárai felé?
Várom megtisztelő válaszát!
Orosháza, 2018. augusztus 31.
Füvesi Sándor
önkormányzati képviselő
Dávid Zoltán válasza:
Tisztelt Képviselő Úr!
Az „Ilyen erkölcsi hozzáállással végzik a munkájukat? Ezt a példát mutatják az önkormányzat dolgozói és a város polgárai felé?” tárgyú interpellációjára a következő választ adom:
Nem csak a kérdéses pályázat lezárását követően, hanem minden évben felmerül a civil szervezetek támogatása a városvezetés részéről, legyen az esélyegyenlőség vagy más területen feladatot ellátó civil szervezet. Véleményem szerint nem érheti az önkormányzatot, a városvezetést az a vád, hogy a civil szervezeteket nem támogatnánk, ez minden évben megtörténik a benyújtott támogatási kérelmek alapján, a rendelkezésre álló költségvetési források erejéig.
Nem tartom erkölcstelennek azt, ha ezen túlmenően az önkormányzat tulajdonában lévő eszközök az önkormányzat használatában maradnak, amennyiben az itteni munkavégzéshez azok szükségesek, használhatóak.
Ahogy azt képviselő úr is említi, a pályázattal kapcsolatban már több, jelen esetben a 3. interpellációt nyújtja be, a kákán is csomót keresve. Bár ahogyan azt Ön is említi, a feljelentést már nem teszi meg – megjegyzem, nincs is miért feljelentést tenni – csak a szokásos módon visszaéléseket próbál sejtetni, ledegradálva ezzel a pályázattal megvalósított célokat. Ezt tartom sokkal inkább erkölcstelennek!
Kérem válaszom elfogadását!
Orosháza, 2018. szeptember 04.
Tisztelettel:
Dávid Zoltán
polgármester
Füvesi Sándor nem fogadta el a választ, a testület igen: 8 igen három nemmel.
Interpelláció Dávid Zoltán polgármester részére
Az interpelláció tárgya: Az ellenzék a városi „köz”média kereszttüzében? Miért korlátozzák a nyilvánosságot? Meddig folytatják még az önkormányzati média fideszes lakájmédiává süllyesztését?
Tisztelt Polgármester Úr!
A képviselő-testület májusi ülésén a Petőfi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. beszámolójáról szóló napirendnél kérdést intéztem Nánási János cégvezetőhöz azzal kapcsolatban, hogy az előterjesztésben az szerepelt: „Az előzetes kommentek nem tűntek el az [OrosCafé] oldalról, azok elérhetőek.”
A kérdésem arra vonatkozott, hogy a cégvezető tavaly tavasszal történt kinevezését követően azonnal több módon is korlátozta a városi közmédia nyilvánosságát, például letiltotta az OrosCafén a kommentelési lehetőséget. De nem csak ezt a diktatórikus döntést hozta meg, hanem egyúttal elérhetetlenné, olvashatatlanná tette a megelőző szűk évtized összes, több ezernyi hozzászólását is. Tele politikamentes, soha senki által nem kritizált véleménynyilvánítással, ahol szülők köszönték meg a gyermekük pedagógusának az eredményes felkészítést az iskolai sikerről szóló cikk alatt, valaki pontosított egy névelírást egy kitett fotóhoz kapcsolódóan, vagy egy másik orosházi azt kérdezte a szerkesztőségtől, hogy mikor lép életbe a téli menetrend. Árulják már el, hogy mi bajuk volt ezekkel a hozzászólásokkal, miért kellett ezeket mind, egytől egyik elérhetetlenné tenni? Már ennyire félnek az orosháziaktól?
A cégvezető a testületi ülésen cáfolta a szavaimat, és azt mondta, hogy ezek a bizonyos kommentek „nem tűntek el”, és ígéretet tett, hogy elküldi a számomra azt, hogy hol találhatók meg az említett anyagok. Türelemmel vártam 8, 15 és 30 napot is a válaszra, amely nem érkezett meg. Nyilván ez is mutat valamit egyes vezetők képviselő-testülethez és ezáltal a képviseleti demokráciához való hozzáállásáról, és az is sokatmondó, hogy az ülésen a válaszát azzal kezdte, hogy „Általában azt szokták mondani, hogy az ellenzék a média kereszttüzébe került…” Nem inkább a városi közügyeknek kellene a média ‒ ha már ezt a szót használjuk ‒ „kereszttüzébe” kerülni? Nem inkább be kellene tartani a közszolgálatiság minimumát és az önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződést? Aminek pontjai továbbra is üres szavak maradnak a közszolgálatiság tekintetében?
Miután levélben figyelmeztettem a cégvezetőt az elmaradt válaszára, azt így megkaptam. Szeretném jelezni a képviselő-testület felé, hogy ennek ismeretében kijelenthető, hogy hazugság volt az előterjesztés azon állítása, mi szerint ez a több évnyi kommentanyag nem tűnt volna el az oldalról. De, eltűnt! (Mondjuk, erről bárki könnyedén meggyőződhet, aki felkeresi az OrosCafé oldalt.) AzInternetről nem tűntek el, mert a Disqus online kommentplatform megőrizte azokat. Aki ezt az információt tudja, és ismeri a pontos elérhetőséget, most is el tudja olvasni. De csak az. Vajon hányan vannak ilyenek Orosházán? Kérdezem, miért szerepelhetett ez a hazugság az előterjesztésben? Miért korlátozták az orosházi vélemények nyilvánosságát?
Ugyanezen a májusi képviselő-testületi ülésen utaltam a hozzászólásomban arra is, hogy a helyi választási bizottság ‒ a cégvezető úr fellebbezését elutasítva, a döntést megerősítve a Nemzeti Választási Bizottság is ‒ Simonka György fideszes országgyűlési képviselőjelölt népszerűsítése miatt az Internetről levenni tette kötelezővé az Orosházi Élet március 9-i számát. A cégvezető az ülésen itt, nagy nyilvánosság előtt kijelentette, hogy az adott lapszámot „visszatették”, az az OrosCafé oldalán megtalálható. Amikor a fent említett levelemben erre is rákérdeztem, hogy hol érhető el, akkor azt a választ kaptam, hogy:
„A március 9-ei lapszámot technikai okokból nem tudták visszarakni a helyére”. Magyarul: ez az állítás sem volt igaz, a cégvezető úr kijelentése nem állt összhangban a valósággal. Kérdésem: következmény?
„Az eredménykommunikációról, az elérendő tervekről és célokról szívesen beszámolunk és tájékoztatjuk az orosházi lakosokat” ‒ írta nekem a cégvezető. A fent említett májusi képviselő-testületi ülésen több hozzászólásomban is ‒ nem először, sokadik alkalommal ‒ beszéltem például az egyik fontos „elérendő tervünkről és célunkról”, a helyi buszmenetrend jobbításáról, a szolgáltatás javításának fontosságáról. A városi közmédia munkatársainak kérésére az MSZP-frakció álláspontját ezen kívül több napirendet érintően összefoglaltam a kamerájuk előtt a mikrofonjukba is.
Tekintettel arra, hogy a képviselő-testületi ülések közvetítését tavaly megszüntették, egy-egy ilyen 10-15 perces „összefoglaló” lenne hivatott arra, hogy a városi televíziót nézők az itt elhangzottakat megismerhessék. A 13 perces videós „összefoglalóban” először megszólalt Elekes Lajos fideszes alpolgármester, utána Németh Béla fideszes képviselő, majd a sort Bojtor István fideszes alpolgármester „értékelése” zárta. Az ellenzék részéről senki, az „összefoglalóban” még csak utalás sem történt arra, hogy bármiféle javaslat vagy ellenvélemény elhangzott volna az ellenzék részéről. Arra a kérdésemre, hogy konkrétan a velem készült interjúból hol használt fel a szerkesztőség bármit, illetve abból miért nem került bele semmi ebbe az „összefoglalóba”, a cégvezető annyit válaszolt, hogy „A képviselő úr által adott interjút az adott téma szerkesztője nem tette be az anyagba”. Arra a kérdésemre pedig, hogy egyáltalán a városi televízióban a képviselő-testületi ülésen elhangzott ellenzéki hozzászólásokról, véleményekről hol, milyen formában tájékoztatták az orosházi polgárokat, a cégvezető nem válaszolt. Ezek szerint semmilyen formában.
Amikor a tavalyi évben megszüntették a képviselő-testületi ülések közvetítését, az volt az ígéret, hogy majd ezek az „összefoglalók” (az akkori ígéret szerint egyébként jóval bővebb időtartamban!) lesznek hivatottak pótolni a közvetítést. Kérdezem: ezt értik kiegyensúlyozott tájékoztatás alatt? Azt, hogy a két fideszes megszólalást „kiegyensúlyozták” a Bojtor István alpolgármesterrel, aki meg az „értékelését” azzal kezdte, hogy az ellenzékkel foglalkozott? A figyelmes tévénéző csupán néhány vágóképből tudhatta meg, hogy egyáltalán itt voltunk az ülésen! A helyi „köz”média-viszonyokat tekintve már nem is a Fidesznek lejtő pályáról kell beszélnünk, hiszen ez a pálya már rég függőleges!
Kérdéseim:
Ø Miért nem adhatja le a városi televízió egészében a képviselő-testületi üléseket?
Ø Miért nem teszik vissza az OrosCafé oldalra legalább a régi kommenteket?
Ø Miért korlátozzák a nyilvánosságot?
Ø Miért félnek az orosháziak véleménynyilvánításától? Azért, mert az önökre nézve kedvezőtlen lenne?
Ø Miért nem írhatják be az orosháziak a hozzászólásukat az OrosCafé oldalra? Mert önök szerint ez az oldal nem az orosháziaké, hanem a Fideszé?
Ø Meddig folytatják még a városi közmédia fideszes lakájmédiává süllyesztését?
Várom megtisztelő válaszát!
Orosháza, 2018. augusztus 31.
Füvesi Sándor
önkormányzati képviselő
Dávid Zoltán válasza:
Tisztelt Képviselő Úr!
„Az ellenzék a városi közmédia kereszttüzében? Miért korlátozzák a nyilvánosságot? Meddig folytatják még az önkormányzati média fideszes lakájmédiává süllyesztését?” tárgyú interpellációjára a következő választ adom:
Annak ellenére, hogy rendszeresen próbálja annak látszatát kelteni, hogy az orosházi közmédia a Fidesz pártmédiája, eddig sem tettük, és városvezető társaimmal továbbra sem kívánok beleszólni a média szakmai munkájába, illetve abba, hogy az orosházi közmédia mely témákat dolgoz fel, és melyeket nem.
Tekintettel arra, hogy a feltett kérdései megválaszolására a Petőfi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. az illetékes, Nánási János cégvezető urat megkerestem az interpellációban írtakkal kapcsolatban. Cégvezető úr az alábbiakról tájékoztatott:
A képviselő-testület tavalyi határozata alapján szűnt meg a közvetítés. Az oroscafén elérhetőek a linkek: Korábbi kommentek elérhetősége: https://disqus.com/home/forum/oroscafe/. Az oroscafé facebook oldalán lehet a cikkekhez kommenteket írni.
Az Orosházi Élet arculata folyamatosan fejlődik a kor követelményeinek megfelelően. Az oroscafé augusztus 13-án teljesen megújult arculattal jelent meg. Mind a két platformukon tájékoztatják a lakosságot az orosházi eseményekről. Az ellenzéki képviselőknek is lehetőséget biztosítanak a megjelenésre például az alábbi témákban: ,,Ünnep az üvegvárosrészben”, ,, Ki menti meg a házunkat?”, MSZP sajtótájékoztatók. Folyamatos, élő kapcsolata van a médiának a város intézményeivel, gazdaságával.
Cégvezető úr arról is tájékoztatott, hogy a feléjük érkezett visszajelzések is alátámasztják, hogy jó a megítélése a médiumaiknak.
A Facebook oldalukon az orosháziak kérdéseket tesznek fel különböző lakosságot érintő kérdésekkel kapcsolatosan, melyekre a választ megküldik.
Kérem válaszom elfogadását!
Orosháza, 2018. szeptember 04.
Tisztelettel:
Dávid Zoltán
polgármester
Füvesi Sándor nem fogadta el a választ, 8 igen 3 nemmel elfogadta a testület.
Interpelláció Dávid Zoltán polgármester részére
Az interpelláció tárgya: Hogyan emlékezett idén városunk önkormányzata a holokauszt áldozataira? Sehogy?
Tisztelt Polgármester Úr!
74 évvel ezelőtt, 1944. június 20-án reggel odavezényelt bábák kezdték el átvizsgálni az orosházi gettóban lévő nők testét, értékek után kutatva. Nem sokkal ezután összetereltek mindenkit, közel fél ezer ‒ nagy többségében ‒ orosházi zsidó férfit, nőt és gyereket, hogy azután a városunk főutcáján a legtöbb polgár közönye, megvetése, sőt, akár jól hallhatóan kifejezett öröme mellett végighajtsák őket. Akik menni nem tudtak, azokat szekéren vitték ki a vasútállomásra, a tömeget vagonokba zárták és elszállították.
Városunk szomorú múltja, kitörölhetetlen szégyenfoltja ez. Mint annyi minden, ez is múltunk része, a jelen kor felelőssége az, hogy mindent megtegyen azért, hogy ilyen soha többé ne történhessen meg. Felelősségünk van azért, hogy a múltunk minden lényeges elemét, így ezt is, felkutassuk, az idáig vezető utat feltérképezzük, az áldozatok neveit a lehető legteljesebben összeállítsuk. Hogy a történelmi igazságot odatehessük az utánunk jövő generáció elé, hogy továbbadhassák a gyermekeiknek.
Mindig szomorú látni, ha Orosháza valamilyen téren lemarad. És az utóbbi időben, években sajnos csak ilyen „területek” vannak, lassan már nem marad semmi, amire azt lehetne mondani, hogy ebben vagy abban Orosháza élenjár.
Végtelenül elkeserítő volt látni, hogy amíg Békéscsabán és Gyulán idén is méltóképpen megemlékeztek a holokauszt helyi áldozatairól, addig – kérdezem ‒ Orosházán, 2018-ban, nem tett semmit az önkormányzat? Mert nincs róla információ!
Békéscsabán idén a Polgármesteri Hivatal falán olyan emléktáblát helyeztek el, amelyiken bátor zsidómentő családok neveit örökítették meg. A korszak ‒ fiatal kora ellenére már igen neves ‒ kutatója, Balogh István mellett a megemlékező beszédet a megyeszékhely jegyzője tartotta. Gyulán is közösen emlékezett a helyi zsidó felekezet és az önkormányzat. A város országgyűlési képviselőjének, a városvezetésnek és szinte a teljes képviselő-testületnek a jelenlétében a beszédet maga a polgármester mondta el. Megérne arról is hosszabban szólni, hogy milyen fontos és lélekemelő gondolatok hangoztak el ezekben a beszédekben, de mivel ezekről a megyei média bőven tudósított, e helyütt csak utalok rájuk.
2006-ig, amíg a várost az MSZP és polgármesterként Fetser János vezette, annyi sok fájó emlékezetadósságunk közül, ezen a téren is sikerült előrelépni. Akkor megyei, sőt régiós szinten is élenjártunk a múlt ezen korszakának feltárásában. Nemcsak a múzeum felújításakor (amely épületet orosházi zsidó polgár adományozta ingyen a városnak), hanem a volt zsinagógaépület felújításakor és Művészetek Házaként való megmentésekor is kiállításokkal, rendezvényekkel, könyvekkel emlékeztünk. Városunkban köszönthettük Faludy Györgyöt, visszatértek elüldözöttek, túlélők ‒ mint például dr. Hargittai Sándor nyugalmazott mérnök-közgazdász ‒, rokonok ‒ köztük a múzeumépület-adományozó Schwarcz János hozzátartozója is, dr. Albert Mihály fizikus ‒, ebből az alkalomból olyanok is, akik akár évtizedek óta nem jártak vagy még sohasem jártak Orosházán; hozták magukkal családtagjaikat, és vitték messze földre a városunk közösségének jó hírét. Akkor a polgármester mellett miniszter is emlékezett Orosházán. Akkor készült és jelent meg idevonatkozó tanulmány, az önkormányzati közmédiában publikáltak ez irányú történelmi cikkeket, visszaemlékezéseket, és így tovább.
Mostanra viszont, mintha teljesen elfelejtkeztek volna az egykori orosházi zsidóságról és a holokausztról megemlékezni.
Kérdezem:
‒ Hol voltak a városi intézményeink, jelesül a művelődési ház, a könyvtár vagy a múzeum?
‒ Hol volt a kulturális osztály? ‒ kérdezném, ha lenne még kulturális osztály, de már az sincs…
‒ Hol volt a városi közmédia? Tiltja azt valami, hogy legalább egy megemlékezés, egy visszatekintés megjelenjen ebből az alkalomból? Tiltja azt valami, hogy az orosházi közmédia akár saját magától felkérjen helytörténészt, kutatót, és bemutassák a város polgárainak, hogy kik voltak ezek az emberek, és hogy mit köszönhetünk nekik?
Tilos nekünk is példaként a köz elé tárni azoknak a neveit, akik emberek tudtak maradni a gyűlölet embertelenségében, és Orosházán is mentettek zsidó családokat, akik segítették ‒ a saját és családjuk életének kockáztatásával is ‒ szomszédjukat, ismerősüket, gyerekkori barátjukat? Tilos nekünk is a bátor embermentőknek emléktáblát állítani, mint tették azt most Békéscsabán?
Jövőre lesz a holokauszt 75. évfordulója. Remélem, 2019-ben, a mi önkormányzatunk is méltóképpen ‒ Orosházához és az elhunytakhoz-túlélőkhöz méltóan ‒ tud majd megemlékezni.
Várom megtisztelő válaszát!
Orosháza, 2018. augusztus 31.
Füvesi Sándor
önkormányzati képviselő
Dávid Zoltán válasza:
Tisztelt Képviselő Úr!
A „Hogyan emlékezett idén városunk önkormányzata a holokauszt áldozataira? sehogy?” tárgyú interpellációjára a következő választ adom:
Köszönöm szíves jelzését, mely valós problémára hívja fel a figyelmet, azonban tájékoztatom, hogy az érintett intézmények vezetőivel már korábban felvettem a kapcsolatot, és közös munkával készülünk a 75 éves évfordulóra.
Kérem válaszom elfogadását!
Orosháza, 2018. szeptember 04.
Tisztelettel:
Dávid Zoltán
polgármester
A választ elfogadta Füvesi Sándor.
