A háziorvosok bevonásával induló önkéntes szűrőprogram két lépcsőből áll majd. Orosházán is elvégzik a vizsgálatot, a behívó levelek előreláthatólag szeptemberben érkeznek az 50 és 70 év közöttiekhez.
Mintegy ötezren halnak meg évente hazánkban vastag- vagy végbélrákban, pedig a betegség gyógyítható, ha időben felismerik. Ezért döntött úgy a kormány, hogy ősztől országos vastag- és végbélszűrési programot indít két lépcsőben. Az első szűrésnél mindössze csak székletmintát kell küldeni a vizsgálatot végző laboratóriumba. Ezután már csak azokat hívják be a végbéltükrözéses, hivatalos nevén kolonoszkópiás vizsgálatra, akiknél a minta alapján gyanú merül fel arra, hogy polipjuk vagy daganatuk van.
De vajon mivel is jár egy ilyen vizsgálat? És miért fontos? Ezekre a kérdésekre is válaszolt dr. Hudák János, az Orosházi Kórház belgyógyász-gasztroenterológus főorvosa.
– A vastagbél- és végbéldaganatok előfordulása világszerte emelkedő gyakoriságot mutat. A statisztikai adatok szerint napjainkban húsz emberből egy szenved ebben a betegségben, az összes daganatos megbetegedéseknek pedig közel 15 százaléka vastag- és végbélrák. Hazánkban évente mintegy 8 ezer megbetegedést regisztrálnak – kezdte az ismertetőt dr. Hudák János.
Hozzátette, gasztroenterológus szakorvosként a gyomor-bélrendszeri daganatok kezdeti és előrehaladott formáival naponta találkozik. Mint mondta, minden olyan kezdeményezést üdvözöl, amely lehetővé teszi e daganatos megbetegedések korai felismerését, reményteljesebb, akár végleges gyógyítását.
– A gyomor-bélrendszeri daganatok, rákmegelőző állapotok egyik sajátsága, hogy szabad szemmel nem látható, úgynevezett „occult” vérzést eredményeznek, melynek jelenléte a széklet kémiai vizsgálatával kimutatható. Ennek az elmúlt évtizedekben számos formáját kidolgozták és alkalmazták. A legspeciálisabb eljárás a vörös vértestek egyik alkotó elemének, a human (emberi) hemoglobinnak a kimutatása – részletezte.
Kiemelte, maga az eljárás – ami a szűrésben résztvevő páciensekre hárul – egyszerű.
– Az e célra elkészített egységcsomagban lévő kapszulákba egymást követő két napon egy-egy kevés székletmintát kell betenni, majd az előre megcímzett borítékban a jelzett laboratóriumi részére beküldeni – sorolta dr. Hudák János.
Elmondta, ha az eredmény pozitív, az a beteg gyomor-bél rendszerében előforduló, rejtett vérzésre utal.
– Gyomor-bélrendszeri fekélyek, gyulladásos bélbetegedések, egyéb panaszt nem okozó belső aranyerek, gyógyszerek hatása mellett a pozitivitás felveti esetleges tápcsatornai daganatos megbetegedés, vagy rákmegelőző állapotként kezelt polipok jelenlétét. Pozitív esetben a beteg szakrendelői vizsgálata javasolt, ennek során kell dönteni az eszközös vizsgálatok (gyomor-bél tükrözések vagy egyéb eljárások) szükségességéről – magyarázta a belgyógyász-gasztroenterológus.
Figyelmeztetett, nem lehet elég hangsúlyozni annak jelentőségét, hogy egy egyszerű székletvizsgálat által felvetődött gyanú esetén, például egy bélben lévő polip eltávolításával, megelőzhető a rákos betegség kialakulása.
Az eszközös vizsgálat
– A tápcsatornai eszközös vizsgálatok, az úgynevezett „endoszkópos beavatkozások” nagyjából két fő csoportra oszthatók. A felső tápcsatorna részét képező nyelőcső, gyomor és a vékonybél kezdeti szakaszának vizsgálata a garat érzéstelenítését követően a vizsgáló eszköznek a szájüregen keresztül történő bevezetésével történik – tájékoztatott.
Hangsúlyozta, ahogy betegeiknek mondani szokták, az eljárás inkább kellemetlen, mint fájdalmas.
– A végbél-szigmabél és vastagbél vizsgálatának alapfelvétele a bélrendszer tisztasága, amely diétás szabályok, a beteg otthonában végzett hajtás, bő folyadékbevitel mellett ma már nem jelent különösebb megterhelést. A vizsgálat során a végbélnyílás felől történik a flexibilis (hajlékony) endoszkópos eszköz bevezetése. A vizsgálat levegő-befújással jár, mely a vizsgálat közben érzett feszítő hasi fájdalmak domináló oka – fejtette ki a belgyógyász-gasztroenterológus főorvos.
Kiemelte, mindkét területen végzett vizsgálat során lehetőség adódik az esetlegesen talált elváltozásokból szövettani mintavételre, mely a beteg további sorsa szempontjából alapvető fontosságú lehet.
– Ugyanakkor számos, úgynevezett „operativ” endoszkópos beavatkozás elvégzésre van lehetőség, melynek során az esetlegesen talált szövetszaporulatokat, polipokat a vizsgálat során véglegesen eltávolítjuk, így megelőzzük egy vastagbél daganat kialakulását. Természetesen a beavatkozások után a beteg rendszeres ellenőrzése is indokolt – közölte dr. Hudák János.
Hogyan védekezhetünk a betegségek ellen?
– Gyakorlatilag minden ismert betegségre, így a gyomor-bélrendszeri megbetegedésekre is igaz, hogy mindent megoldó, száz százalékos védekezés nem létezik. Növényi rostokban gazdag étrend, változatos és vitamindús táplálkozás, a kifejezetten fűszeres ételek kerülése, élvezeti szerek fogyasztásának mérséklése, a mozgásszegény életmód kerülése és ezer más orvosi tanács hangzik el naponta, mely mind igaz – hívta fel a figyelmet a belgyógyász-gasztroenterológus.
Mint mondta, a beteg életkora, általános tápláltsági foka, egyéb esetleg már kezelt betegségei, családi és munkahelyi körülményei, szociális helyzete mind, mind meghatározó lehet.
– Régi orvosi bölcselet, hogy nem csak egy tünetet vagy laboratóriumi eredményt kell gyógyítanunk, hanem a beteget, annak minden felsorolt és nem említett körülményével együtt. A legtöbb betegség szűrővizsgálatokkal korai fázisban (daganatok esetén ez sokszor a még gyógyítható időszakot jelenti) kezelhető – hangsúlyozta a főorvos.
– Nem győzzük tehát a szűrővizsgálatok jelentőségét hangsúlyozni. Így van például a tüdőszűréssel, az emlőrákszűrés vonatkozásában, és reményeink szerint így lesz ez az egyre szaporodó vastagbél daganatok korai felismerésével kapcsolatban is – mondta.
Összegezte, ötven éves életkor felett mindenképp javasolják a szűrővizsgálatot. Különösen fontos ez olyan egyenesági rokonok esetében, akiknek a családjában gyomor-bélrendszer daganatos megbetegedés fordult elő. – Ez utóbbiak esetében életkortól függetlenül javasolt a szűrővizsgálat, majd a rendszeres ellenőrzés – zárta dr. Hudák János.
