Az elmúlt héten rendezték Kecskeméten a IX. Robotprogramozó országos csapatverseny döntőjét, melyen idén is ott találtuk az Orosházi Vörösmarty Mihály Általános Iskola csapatát. A versenyre az idei évben 106 csapat nevezett, ami az eddigi országos csúcs.
A Vörösmartyban tíz esztendeje működik a robotika szakkör és büszkén mondhatják el, hogy az elmúlt négy év minden országos döntőjében ott szerepelt az iskola csapata. Ottjártunkkor szakköri foglalkozáson gyakorolták a gyerekek, hogy miképp kell olyan számítógépes programokat írni, melyekkel különböző feladatok megoldására lehet ,,tanítani” a robotokat.
Apró elektromos motor hajtja a legóvázú, apró robotokat, melyek különböző szenzorokkal vannak felszerelve. Ultrahangos szenzor, mellyel távolságot érzékel, nyomásérzékelő, mely jelzi a gépnek, hogy nekiment egy akadálynak, álljon meg, vagy forduljon el, fényszenzor, amely a fekete, illetve a fehér felületről visszaverődő fényt érzékeli. Olyan programokat kell a robotok számára írni a gyerekeknek, amellyel például egy össze-vissza kanyargó fekete vonalat tud végigkövetni, vagy például meg kell állnia a második fekete vonalnál, meg kell kerülnie az elhelyezett akadályokat. A verseny nehézségét azzal fokozzák, hogy időre kell megalkotni a programokat.
A verseny egyik résztvevője, Györki Dániel avatta be szerkesztőségünket a döntő nehézségeibe.
– Rapid programozó verseny volt, melyen 15-20 perc alatt kellett a programozási feladatokat megoldani. Öt feladatunk volt, melyeken különböző algoritmusokat kellett alkalmazni. Ott a helyszínen kell megoldani a felmerülő problémákat. Volt már jobb helyezésünk, de az országos hatodik hely sem rossz – teszi hozzá Dániel, aki szoftver fejlesztő szeretne lenni.
– A robotok közel egyformák minden csapatnál. Előzetesen nem ismerik a gyerekek a megoldandó feladatokat. A felkészülés során igyekszünk minél több váratlan problémával szembe állítani a gyerekeket, mert csak így sajátíthatják el a programozás tudománya mellett a gyors probléma megoldás képességét. Voltak már elsők, másodikok is, idén a hatodik hely sikerült – egészíti ki a tudnivalókat Líbor Roland, informatika tanár a versenyző gyerekek felkészítője, szakkörvezetője.
A vörösmartisok tíz éves munkájának szakmai színvonalát jellemzi, hogy ezen az országos döntőn is találkoztak ellenfélként olyan felkészítővel, aki valaha ebből az iskolából, ebből a szakkörből indult. Borbély Dávid ma az ELTE matematika- programozó informatika szakán tanul és mellette gyerekeket tanít és készít fel a versenyre.
Nemzetközi összehasonlításban a magyar diákok a robotprogramozás terén felveszik a versenyt bármely más ország hasonló korú diákjaival. Erről győznek meg minket azok a robotika sikerek, amelyeket a közelmúltban több világversenyen értek el a magyar diákok. A versenyen résztvevő iskolák folyamatosan bővülő köre pedig azt bizonyítja, hogy az eszköz és módszer nem csak néhány kiválasztott iskola hobbija, hanem lelkes tanárok irányításával gyökeresen átalakíthatja az informatikaoktatást.
Az idei országos döntőn a kicsik nem, csak a hetedik-nyolcadikosok Programozz-OK! csapata (tagjai: Györki Dániel, Kulcsár András, Németh Bence) vehetett részt, de látva a szakkörösök lelkesedését és odaadó érdeklődését minden reményünk meg lehet, hogy jövőre az ötödikesek-hatodikosok is ott lesznek.
