Több mint 20 város mellett, a Régészet Napja rendezvénysorozathoz csatlakozva, az Orosházi Nagy Gyula Területi Múzeumban is érdekes előadást hallgathattak meg az érdeklődők péntek délután.
A múzeumigazgató, Rózsa Zoltán előadására sokan voltak kíváncsiak, megteltek a széksorok. Talán a többek számára meghökkentő téma, mely szerint a mai Orosháza területén kisebb muszlim népcsoport élt az Árpád-korban, talán a régészetet ma is körbelengő misztikum csábította az embereket, nem tudni, de a legfiatalabbaktól az idősebbekig, minden generáció képviseltette magát.
Állatcsontok és temető
Az előadásban Rózsa Zoltán bemutatta a közönségnek a II. Géza és II. András uralkodása idején itt élő muszlim népcsoport létére utaló bizonyítékokat. Kezdve az akkori földrajzi környezettel, folytatva a régészek által feltárt leletekkel és az azokból következtethető életformával.
– Egy sáncárokkal körülvett Árpád-kori falut és annak temetőjét sikerült az elmúlt időszak ásatásain feltárnunk Orosháza határában. A sáncárok egyáltalán nem volt jellemző abban a korban az akkori falvakra. Az első muszlimokra utaló jel, a fellelt állatcsontok voltak. Több, mint 15000 állatcsontot találtunk és nem voltak a fellelt csontok közt sertéscsontok. Nem ettek disznóhúst az akkor itt élők – hangsúlyozta a múzeumigazgató.
– Ettől még lehetett volna ez egy zsidó közösség is, azonban a további adatok pontosították ezt. A megtalált temetőben padmalyos sírokat tártunk fel. Ilyenek előfordulnak más Árpád-kori temetőkben is, de itt mind a 180 sír ilyen volt, ráadásul az elhunytak kivétel nélkül azonos irányba, Mekka vélt irányába voltak arccal fordítva. Tudjuk azt is, többek közt az 1150 körül élt Abu Hamidal írásaiból, hogy nagyszámú muszlim közösség élt akkoriban Magyarországon. Többségükben pénzváltással, sókereskedelemmel foglalkoztak – sorolja az ismereteket a múzeumigazgató.
Szinte lehetetlen felsorolni azokat a rítusokat, életmódra utaló jeleket, amelyeket az előadásban láthattunk, hallhattunk. A központi, föld alá süllyesztett közösségi kemencétől a fellelt számtalan palackig, melyek a mohamedán vallás rituális mosdását is szolgálhatták. Mindezt térképekkel és az azokról leolvasható információkkal illusztrálva.
Rózsa Zoltán előadásában nem győzte hangsúlyozni, milyen óriási segítséget nyújtottak a múzeum számára a civil fémkeresős munkatársak. Az általuk megtalált fémtárgyak segítségével nemcsak az életformát lehetett pontosabban körülírni, de megtalálásuk helyét térképre rögzítve szinte pontos képet kaptak az akkori piac elhelyezkedéséről is.
– A térképre nézve pontosan látható, hol dolgoztak a kovácsok, hol állították fel asztalaikat a pénzváltók, hol folyt a só és egyéb áruk kereskedelme. A mérlegek, mérleg súlyok, érmék, hamis pénzek, különböző vas tárgyak elhelyezkedése egy jól behatárolt sávot jelöl, ami az akkori piac volt. Ezt a fémkeresős kollégák nélkül nem találhattuk volna meg – emelte ki az igazgató.
Az orosházi muszlim közösség a tatárjárás során tűnt el, semmisült meg. Későbbi korokból már semmi sem utal ittlétükre.
Azt mindenképp elmondhatjuk, hogy a péntek délutáni, több mint egyórás, rendkívül érdekes előadással, a Nagy Gyula Területi Múzeum és munkatársai, méltóképp csatlakoztak a régészet napi rendezvényekhez.
