Kicsit másképp, vagyis nem: nagyon másképp zajlik sok minden, ha Paulik Fecó indul cirkuszba, mintha sok más kortársa tenné. Takács Csaba operatőr kollégám hozta a képeket, jómagam Facebook messengeren csevegtem Fecóval, és kértem, meséljen, hogy is volt ez a cirkusz?!
Merthogy igen, aki nem beszél, nem mozog, tolókocsijával folyton mások segítségére szorul, az bizony kilóg a sorból. A beszéd hiánya, és egyáltalán, a kommunikáció nehézsége miatt sokan az értelmi képességeit is kétségbe vonják.
Ha akarod tudni, mire gondolt, miközben a parkolóból bejutott az előadásra, nézd meg a videót.
Ha az is érdekel, hogyan vélekedik a látottakról, el kell olvasnod az erről szóló hosszabb írását. Igen, azt, amit a fejére rögzített pálca segítségével pötyögött be a laptopján. Határidőre, ahogy vállalta!
A betűtévesztéseket benne hagytam a szövegben. Arról csak annyit: a fejével bárki kipróbálhatja a gépelést. Szerintem ott sem lesz hiány a hibából…
Így látta Fecó a cirkuszt
Előtte pénteken jártam a városban és csoda lett volna, hogy ha nem láttam volna a plakátokat, hogy cirkusz jön ide. Egynél csak megálltam, hogy megnézzem mikor és hol lesz.
Előző napokban ráírtam facebookon a cirkuszra, hogy be tudok-e jutni. Válaszoltak is fél órán beül, pozitív választ kaptam. Nem sokára rá jelzett a Média, hogy kapok 2 személyre jegyet. Úgy, hogy csak találnom kellett egy embert akinek van kedve eljönni velem. Na ki legyen az? Persze először anyámmat kérdeztem meg, de Ő kicsit hezitált viszont csak eljött.
Az nap volt egy kis dolga, én itthon maradtam és sms-t írtam mamámnak mert valamire szükségem volt és rögtön jött is.
Elrendezett, hamár itt volt akkor már megebédeltetet, kávéztünk, beszélgettünk közbe meg érkezett anyám is, mondtam mamámnak, hogy csak megvársz még egy frissen főzött kávét!? Jól van, meg is ittuk és elment, anyám meg elkészített az induláshoz.
4-kor én elindultam (ha nem állok meg sehol akkor 40 perc alatt kint lehetek) meg álltam a kutnál fujtatni a kerekeimbe.
Kérdezte a kutas, hogy defektes a gumim? Mondtam, szerintem csak anyag hibás lehet (a gumistól tudom, hogy ez lehet a baja) amugy azóta ereszt le sűrűbben,mióta kiesett a kerék—lehet,h a kieséskor sérülhetett még pluszban is, amit nem láttunk éjjel amikor az Angyalom segített. Megköszöntem a fujást és elindultam ki.
A kereszteződésnél megálltam ,egy bringás is megállt és mutatta, hogy még átérek a kamion elött, hát jó át mentem sikeresen. Mentem tovább láttam az anyámat elmenni a spar elött. (Az édesanya kocsival követi Fecót ilyenkor, a megbeszélt útvonalon. szerk.) A penny után rám köszöntek a unokatesómék.
Bonyodalmak a bejutással
Kiértem 5 utánra, az autós bejáratnál mentem be, láttam anyám autoját és mutatta menjek tovább. Pont egyszerre értünk a parkoló másik széléhez Csabival az operatőrrel aki a jegyeket hozta meg pár képkockát felvett rólam. Elindultunk a bejárat felé mert az állatokhoz nem bírtam oda menni. A bejárat (((olyan volt,hogy magasan volt))) alumínium lejtő volt,de sok százalékos. Na, ezen kellett bejutni. Nem értem, hogy mért jó feljebb rakni a bejáratot mint maga a rendezvény…. na jó nagyából értem. Megvártam, hogy elmenjenek előlem és gyerünk, azért fogta hátul a kocsimat, hogy ne boruljak hátra.. oké fent vagyunk. Akkor mondta a Flórián Úr, hogy a másik lejtő alján van 1 lépcső szerű, a másik ajánlata az volt, hogy vissza lemegyek és körbe megyek és a csővön átemelnek. Kérdezte anyám megnézze-e, hogy mekkora a lépcső. Bolintottam, hogy igen, lement, vissza jött és mondta, hogy kb 10 centi.
Hááát, inkább ezt választom mint, hogy sérülés legyen a szennyvízcsövön 😉 …
Jól van, segítettek lemenni, megköszöntem/tük. Oda mentünk a sorba és vártünk, volt még fél óra a kezdésig, negyedórával előtte nyitották ki a sátrat. Elkezdtünk be szivárkodni a sátorba, kedvesek voltak a vendékek mert nem tolalkottak elém csak tolni akar egy ember de ezt a kocsit nem lehet tolni csak rásegíteni viszonyt a gesztus jól esett.
Bonyodalmak a nézőtéren
Beértünk csak a eligazitők nem igazán tudták, hogy hova ültesenek, mondták, kis türelmet kérnek. Nem sokára szolnak, hogy feltesznek a nézőtér alsó szintére, fel is raktak és mondták, hogy mennjünk arrébb, mi az oszlopon túl foglaltunk helyen, a beengedő hölgy elvett 2 széket, én oda guroltam be. Megköszöntük és elment. Csabi mint az árnyék követett, elég szokatlan volt mert még soha nem voltam ilyen helyzetbe, hogy a spontán életvideót csinálnak rólam… Csak a kezdésig vehetett minket, a kezdéskor el kellett hagynia minket….
Szerintem két dolog miatt jó a církusz
egyik, hogy nem csak az előadók szórakozatnak hanem a válakozó szelemű közönséget is bevonják többszór, így teszik még izgalmasság a műsort. A másik, hogy (ha máshogy nézzük) átadják az életfelfogásuknak kis részét, hogy sok fantasztikus van az életben a sok rossz között és a rosszat szerintem a nevetéssel lehet „kiütni” de ebbe most nem megyek bele… (Azóta kértem Fecót, hogy ezt fejtse ki, hamarosan azt is közzé tesszük. A szerk.)
Nekem a lovas produkciok tetsztettek, hogy egyszerre mozogtak, érdekes, hogy minden a tanításon függ. Főleg amikor a idomár két lovon állva 8 lovat vezetett. Kutyák lufival fociztak, újra lejátszották a magyar meccset volt olyan kutya amely azt játszotta el, mint ha eszméletét veszetett volna. A bíró megpróbálta újra éleszteni de neki nem ment. Behívta a hordágyasokat, rátették a kutyát a hordágyra és amikor kiakarták vinni akkor a kutyus a hordágy alján állva ott maradt. Ment tovább a meccs a vége 2-2 lett.
A borotváló elefánt
Persze, hogy a közönség köreiból kerestek önként jelentkezőt, akadt is 1 férfi. Leültették, előkészítették a borotváláshoz de ekkor még nem tudtuk, hogy egy elefánt fogja borolválni. Behívták a Szandrát, bejött egy rózsaszínt massnis elefánt, aki nem habozott, neki állt. Behabozta a fejét, megélezte a kést mert ugye bár a Szandra a hagyományos módszert szereti. Na persze nem igazi kés volt hanem egy szivacs henger. Határozott mozdulatokkal neki is fogott lehuzni a habot és le is mosta az arcát az ormányából priccelt vízzel.
Behoztak egy oriási fém gömböt, kikötözték, jött először 1 nagy motoros, bement a gömbbe és rácsukták az ajtaját. Elkezdett bent motorozni, aztán jött 1 másik motoros Ő is bement, a végén 3 motoros volt a gömbe és lekapcsolták a lámpákat, a gömb alján volt egy reflektor azt kapcsolták be meg a motorok kerekén voltak fények. Nagyon szép volt és izgalmas. Főleg amikor a gömb alsó felét leeresztették így csak a felső félgömbbe kellett nekik motorozni. Hááát akkor elég félelmetes volt.
Nem tudom, hogy mikor volt egy negyed órás szünet de abba a negyed órában lehetett fényképezkedni a Szandrával meg a robottal, viszont én nem mentem le… Mondtam anyámnak, hogy Ő nyugodtan menjen oda de Ő se ment. Volt még ágyúból kilőtt ember, ember félbe fürészelés meg számos produkció. A Végén is lehetett fotozkodni mindenkivel de akkor se mentünk le mert, nem tudom, hogy honnan de sejtettem, nem sokáig lesznek ott vagy nemtudom, hogy mit gondoltam. Elindultunk körbe, amire oda értünk láttuk, hogy mennek elfelé az előadók.
Vártünk a bizti őrre, hogy segítsen lemennem, nem soká jött is, a segítés közbe megkérdezte, hogy tetszett-e a műsór mondtuk, hogy igen nagyon, megköszöntük és elindulunk.
Ahogy a bejárat felé haladtunk hallottuk, hogy egy kisfiú kérdezi az anyukájától, „mért nincs keze a bácsinak?”Mondta anyám, hogy „megvan a keze csak leszoritja a lábai közé… nyugodtan kérdezhet még” volt még pár kérdése a kisfiúnak…
Oda értünk a kijárathoz, kérdezték, hogy kell-e segíteni? Mondta anyám, köszönjük, de ezt megoldjuk. Megdöntött anyám hátra és úgy tudtam felkapatni a rámpára, utána kb sima ügy volt, felértem a tetejére és megvártam amíg mindenki elmenjen előlem közbe mondta anyám, „csak lassan” én kicsit vissza fogtam a járgányomat. Gondoltam, hogy mondom anyámnak, hogy üljünk be a Tescó büfébe de valamért nem.
Elmentünk az autóhoz, elindultam haza, kis idő után anyám is elindult. 5-szor állt meg bevárni, hazaért beállt, nem soká én is megérkeztem, persze a két kis kutyám kijöttek elém de már valószinű tudják, hogy ne jöjjenek ki az útra, meg szoktak állni már az út szélén… Ettünk addig kapcsoltunk zenét így zártuk a napot.
