Van egy „hely”, ahol az evangélikus levéltár gyűjteménye, az orosházi csíramálé, vagy például a helyi lótenyésztés jól megférnek egymás mellett, sőt közösséget alkotnak. Ez az értéktár, amelyben már több mint tizenöt tételt tartanak nyilván orosházi értékként.
Az élelmiszerek mellett építészeti és kulturális örökségünk, különböző hagyományok kerülhetnek be a települési értéktárba. Olyanok, mint az orosházi szálán varrott szőrhímzés, Thék Endre munkássága vagy az orosházi kenyér.
– De a gyűjtemény része a csíramálé, a nyolc tojásos száraztészta, a kulcsos kalács és a kolbász is vagy az Orsi virsli, Orosháza baromfiipara és Mokry Sámuel kutatásai – sorolta Horváth József a Települési Értéktár Bizottság elnöke.
Ezek közül választja ki a Békés Megyei Értéktár azokat, amelyeket beemel a megyei értékek közé. Jelenleg négy termék – például a száraztésztán belül a tarhonya és a lebbencs – esetében van folyamatban az eljárás. Horváth József azonban azt is hangsúlyozta, hogy Orosházának még számos olyan kincse van, amelynek a gyűjteményben lenne a helye, hogy mihamarabb egyfajta védettséget, illetve minőségi tanúsítványt kapjanak.
– Ott van például a gimnázium tulajdonában lévő, Európában egyedülálló könyv, de vannak ilyen értékek a Nagy Gyula Múzeumban és egyéb intézményekben is, emellett az evangélikus templom helyi értékké nyilvánításához mindössze egy kiegészítésre lenne szükségünk az egyháztól – tájékoztatott az elnök.
A bizottság tehát várja a javaslatokat, a megőrzés elindításához csupán egy rövid nyomtatványt kell kitölteni, amely megtalálható a város honlapján is a Nyomtatványok menüpont alatt.
