Bemutatkozott a két új orosházi mesehős, Oros és Zorda, akik úgy mutatják be nekünk a hajdan volt Orosházát, ahogy még senki nem látta.
A múzeum a 16. század végét idézte meg legnagyobb rendezvényén, a Múzeumok Éjszakáján, június 25-én. Immár 13 esztendeje, hogy útjára indult az országos múzeumi program, a Múzeumok Éjszakája, melynek célja a tanítva szórakozás és a szórakozva tanítás. Az első alkalmat kivéve minden évben, így idén is csatlakozott a kezdeményezéshez a Nagy Gyula Területi Múzeum. Rendezvényük évről-évre egyre népszerűbb az orosháziak körében is.
A Múzeumok Éjszakáját Szent Iván éjjelén szokás rendezni, amikor a nyári napfordulót ünnepeljük, ami egyben az év legrövidebb éjszakája is. A nappalok hosszabbak, így a fényt, az éltető égitestet, a Napot is ünnepeljük, többek között tűzrakással és virrasztással. A népi hiedelmek szerint ezen az éjjelen varázslatos dolgok történhetnek, akár régi kívánságok is teljesülhetnek.
– Az embereknek szükségük van arra, hogy kimozduljanak otthonról, és jó csatlakozni egy olyan dologhoz, ami már működik. Ugyanakkor lehetőséget kapunk arra is, hogy bemutathassuk a helyiek számára, mit végeztünk eddig – adta meg Rózsa Zoltán múzeumigazgató arra a kérdésünkre a választ, miért érezték fontosnak anno, hogy csatlakozzanak a programsorozathoz.
Szombati rendezvényükön ez alkalommal (is) időutazásra invitáltak. 1596-ba repítették vissza az érdeklődőket. Nemcsak a kiállítás, hanem a kísérő programok is ezt a korszakot idézték meg, bemutatkozott Oros és Zorda. Erről bővebben itt írtunk.
– A kiállítás sem tudott volna létrejönni anélkül, hogy civil fémkeresőseink ne találtak volna nagyon sok szép tárgyat – mintegy 10 ezer darab régészeti leletet – ebből az időszakból. Erre aztán múlt szeptemberben egy tematikus évet építettünk fel, amelynek most, június 25-ére, a Múzeumok Éjszakájára érkeztünk a végéhez – emelte ki Rózsa Zoltán.
A múzeum dolgozói mellett számos civil szervezet, segítő is hozzájárult a rendezvény sikeres lebonyolításához.
– A múzeum holdudvara dicséretes és örömteli módon gyarapszik, egyre több civil segítőnk van. Egyébként is célul tűztük ki, hogy a civilek és a szakma minél erősebben fonódjanak össze, hiszen így tud a lehető legjobban beágyazódni a múzeum közösségi életébe – emelte ki a múzeumigazgató.
A már hagyományos akadályversenyt és vetélkedőt is megrendezték, melyre baráti társaságok, családok neveztek. A megmérettetés mellett játékos formában ismereteket is átadtak a résztvevőknek a múzeum dolgozói. A Fele sem igaz játék idén új elemként szerepelt a programban, szintén az 1500-as évek hangulatát varázsolta elénk, valamint a Harangos kút legendája is megelevenedett a színpadon a Táncsics gimnázium diákjainak jóvoltából.
A Hollóének Hungarica Régizene Együttes koncertezett, és a hagyományokhoz hűen, idén is tűzugrással ért véget a Szent Iván-éji ünnepség. Kapcsolódó programként a Városi Képtárban a 35 éves Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep bronzgyűjteményéből nyílt kiállítás, és dr. Mordovin Maxim régész, egyetemi adjunktus tartott előadást.
