A boldog házasságról, mint konkrét egészségvédő tényezőről beszél dr. Szemenyei Gabriella belgyógyász, aki háziorvosi praxisában konkrét esetekben is látja a felmérések igazságtartalmát. A hét végén erről előadást is tartott.
– Már az 1790-es évektől vannak arra tanulmányok, több kutatás is, amelyek mind azt mutatták ki, hogy a boldog házasságnak vannak egészségvédő hatásai – állítja Szemenyei doktornő. – Ugyanakkor a rossz házasság fokozott stressz forrást jelent. A saját praxisomban is látom, hogy pl. egy családi háttér hogyan befolyásolja a betegségek kialakulását vagy alakulását – akár pozitív irányba is.
Az elvált, 50 év körüli férfiak esélyei a legrosszabbak, ha szélsőséget kell említeni. Nekik háromszor nagyobb az esélyük, hogy meghalnak 69 éves korukig, mint akik boldog házasságban élnek.
Aki egyedül él, annál a leggyakoribbak a deviáns magatartásformák (alkohol, dohányzás, drog), amelyek szervi károsodáshoz vezetnek. Ez a szám az elváltaknál még magasabb. Ráadásul ők hozzá voltak szokva egy családi védőhálóhoz, aminek a megszűnését veszteségként élik meg. De például a kényszer szingliség legalább olyan egészségkárosító, mint az elhízás vagy a dohányzás önmagában.
Melyek a pozitív tényezők?
(Fotó: Melega Krisztián)
– Kopp Mária neves pszichológust idézve: az emberek attól boldogabbak, attól élnek tovább, hogy vannak jó kapcsolataik, házasságban élnek és gyermekeket vállalnak. Nem azt mondja, hogy értékesebb valaki vagy nem, hanem kimutathatóan hosszabb ideig élnek és boldogabbak.
Az előnyökre az összes kutatás rámutat. Gazdasági: összeadódik, ha van több kereset, többet keresnek, és jobban spórolnak. Társadalmilag is előnyösebb, mert jobban érvényesülnek, és általában, ha van a háttér ország, hamarabb elérik az életcéljaikat, sikeresebbek tudnak lenni. Pszichésen biztosan, mert kevesebb a depresszió és a szorongás, azok között, akik boldog családban élnek és ezt is nem nehéz kigondolni, hogy miért.
Az ilyen családban erősebb az egészséges életmódra ösztönzés: kevesebb az önkárosító magatartás, többet mozognak, kirándulnak, kikapcsolódnak, jobb a stressz megelőző vagy megoldási kezelésük. A gyerekeket is az ilyen családban jó fölnevelni. A betegek hamarabb gyógyulnak meg, és problémák esetén jobb a megküzdő képességük.
Hogy a felmérések szerint az emberek mitől gondolják magukat boldognak? Egy Füst Milán idézetet összegzi erre a választ: „A házasság egy négy lábon álló asztal, három lábon még billegve megáll, de két láb azonban már nem tudja megtartani. A négy láb tehát a szeretetteli lelki kapcsolat, a második a szellemi hasonlóság (életstílus), a harmadik a kölcsönös, kielégítő szexualitás, a negyedik a gazdasági közösség és bizalom.”
Kopp Máriáék felmérése szerint a magyarok bizonytalanság-kerülők, szorongók, rendkívül bizalmatlanok és nehezen birkóznak meg a negatív élményekkel. A párok esetében ez ellen hat a közös reményteljes jövőkép, valamint egy közös hitrendszer megléte. A dicséret és bátorítás pedig növeli az önbizalmat.
