Összességében elégedett a tavalyi évvel Orosháza polgármestere, de mint évértékelő interjúnkban kiemelte: feladatok mindig vannak, nem lehet hátradőlni. Dávid Zoltán 2014 ősze óta áll Orosháza élén, most zárta az első teljes évet városvezetőként.
– Túl vagyunk az első olyan éven, amiben végig Ön volt a polgármestere a városnak. Hogyan telt ez az egy év?
– Elsősorban munkával és olyan előkészületekkel, ami a 2016-os évet alapozza meg. Arra törekedtünk, hogy a tavaly év elején elfogadott költségvetést következetesen be tudjuk tartani, ez pedig sikerült, jó évet zártunk.
– Nem volt kissé alul tervezve a 2015-ös költségvetés? Több hozzáértő mondta, hogy volt benne még tartalék.
– A biztonságra törekedtünk, ez mindennél fontosabb. Nem azokat az időket éljük, amikor megéri kockáztatni. És igen, maradt benne tartalék, de ez csak utólag derült ki. Így tudtunk például a sportkluboknak plusz támogatásokat adni év közben és év végén. Tavaly összesen 160 millió forintot fordított sportra az önkormányzat, ami komoly összeg. Egyébként a pénz soha nem elég, mindig lenne mire költeni, de meg kell érteni: véges a kassza és oda kell figyelni, mire költünk.
Sportcsarnok és uszoda – mindkettő kellene
– Ha már kitért az elején a sportra, beszéljünk erről: hasonló lesz a rendszer a sporttámogatásban a tavalyihoz képest? Tehát egy meghatározott összeget osztanak majd szét a szervezetek között?
– A város a lehetőségeihez képest a lehető legtöbbet biztosítja minden sportágnak. A cél az, hogy minél több gyermeknek és fiatalnak lehetősége legyen mozgásra, sportolásra, ezáltal értelmes és hasznos időtöltésre. Ez a legfontosabb számomra. Azt pedig, hogy mennyi pénzt és hogyan kapnak az egyesületek még nem tudom, a költségvetést most tervezzük.
– Hogy áll az új sportcsarnok és a tanuszoda ügye? Nagy ígéretek voltak, de egy ideje nem hallani ezekről.
– Pedig a szervezés megy a háttérben. Korábban – bevonva a sportági vezetőket – nagyon széleskörű felméréseket végeztünk, kinek mire van igénye, ezeket a lehetőségekhez képest figyelembe kívánjuk venni. De időközben történt egy s más, ami változtat a helyzeten. A Magyar Kézilabda Szövetség ugyanis jelezte, elképzelhető, hogy építene egy kézilabda csarnokot a városban. Orosházán a kézilabda a sport zászlós hajója, az eredmények a felnőtt és az utánpótlás terén is magukért beszélnek, ezért lehet létjogosultsága egy új csarnoknak. Viszont mi azt szeretnénk, hogy ez ne csupán kézilabda csarnok legyen, hanem kapjon több funkciót. Ezekről tárgyalunk, de konkrétumokat még nem mondhatok. Az biztos, mindkét fél érdekelt egy jó konstrukcióban, hogy az hasznos és fenntartható legyen. A tanuszoda is hasonló kérdéseket vet fel: én személy szerint a 25 méteres fedett belvárosi uszodát favorizálom, ami elsősorban az iskolás gyerekek úszásoktatását szolgálná. De az biztos, hogy egy fedett uszodára Gyopároson is nagy szükség van, minden követ megmozgatunk, hogy ez meg is valósuljon végre. Ebben van segítségünkre Simonka György országgyűlési képviselő is, aki komolyan lobbizik, hogy mindezek megvalósuljanak.
Mindenkit segítünk, aki jogosult
– Már a megválasztásakor hangsúlyozta, hogy a szociális szférára nagy hangsúlyt kíván fektetni, hiszen sok nehéz sorsú család és egyedülálló idős ember él a városban, akiken segíteni kell. Mit sikerült ezekből az elképzelésekből megvalósítani?
– A szociális ellátás területe átalakult. Az aktív korúak ellátására vonatkozó hatáskörök átkerültek a járási hivatalhoz 2015. március 1-i hatállyal, és megszűntek a központilag támogatott juttatások. De arra figyeltünk, hogy az ellátás minősége és az ellátottak jogos igénye ne sérüljön. Senkit nem utasítottunk el azért, mert nincs rá pénz. Önkormányzatunk helyi rendeletében a települési támogatások rendszerét vezette be, saját forrásból erre 80 millió forintot fordítottunk tavaly. Volt többek között tűzifa támogatás, nyári és téli szociális gyermekétkeztetés, de kaptak csomagot a rászoruló családok karácsony előtt. Ezek mind olyan dolgok, amikkel segítjük a nehéz sorban élőket. Időseinkre is kiemelt figyelmet fordítunk. Ennek egyik talán legfontosabb eleme, hogy több mint 5 millió forintból bővítjük a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kedvezményezetti körét, így még több idős, egyedülálló ember tud egy gombnyomással segítséget kérni. Így minden orosházi igényt ki tudunk elégíteni.
– Ezek az ellátások, de mi a helyzet a szociális otthonokkal? 2015-ben többször a közbeszéd tárgya volt, hogy egyes épületekre bizony ráférne a felújítás.
– Valóban, ez megoldandó feladat, főleg a Teréz utcai szociális otthon szorul felújításra, de erre saját erőből biztos nem képes a város. Keressük a pályázatokat, hogy ebbe is bele tudjunk vágni. Az idősgondozás területén jó úton járunk, de ezt nem csak az idősektől kapott visszajelzések miatt mondom. Tavaly elnyertük az Idősbarát Önkormányzat Díjat, és a vele járó 1 millió forintot. A pénzt 10 nyugdíjas szervezet között osztottuk szét, számítástechnikai eszközöket vettek. Ezek jó dolgok, de elégedett azért nem vagyok, van még feladat bőven. Például a szociális bérlakások helyzete. Most már 20 millió forint áll rendelkezésre, hogy ezekből húsz felújítva újra kiadható legyen. Nagy igény van rá, ugyanakkor változtatni kívánunk az odaítélés feltételein: szigorúbb lesz a szabályozás és az ellenőrzés.
Nem személyeskedni, dolgozni kell
– Mennyire elégedett a képviselő-testület munkájával? Mégis csak az ott hozott döntések befolyásolják a város életét.
– Sokat dolgoztunk, és komoly döntések is születtek. Azt sajnálom csupán, hogy az általam óhajtott konszenzus és közös gondolkodás nem valósul meg az üléseken. Egy városban élünk, egy várost építünk!
– Mire gondol?
– Az ellenzéki, főleg az MSZP-s képviselők cselekedeteire. Nézze, én nem várom el egy teljesen másként gondolkodó párt tagjától, hogy boruljon a nyakunkba. Azt viszont igen, hogy konstruktívan, a város érdekeit szem előtt tartva tevékenykedjen. Ellenzékiként az a dolguk, hogy bíráljanak, észrevételeket tegyenek, ez rendben is van. De az már nincs, hogy mindig, mindenben hátsó szándékot sejtsenek, bűncselekményt kiáltsanak, mert ez is előfordult nem egyszer. Kértem, hogy tegyenek jobbító szándékú javaslatokat. Az elején ezek egy részét el is fogadtuk az előzetes megbeszélésen, majd egy nappal később, a testületi ülésen több tucat javaslattal szétbombázták a költségvetés napirendjét. Pedig pontosan tudják, hogy abban nem lehet csak úgy, hasra ütve kivenni és hozzátenni. Emiatt vagyok csalódott elsősorban. Azt pedig végképp nem értem, miért nem lehet megérteni, hogy egy előterjesztés témájáról, annak várható hatásairól, a lehetőségekről kell beszélni, vitázni, nem pedig személyeskedni, állandóan Fideszezni, Orbánozni, Simonkázni és mindenben a rosszat keresni. Ez utóbbi sehova nem vezet.
– Szokott egyeztetni az ellenzéki pártok tagjaival?
– Az MSZP-s képviselők nem keresnek. A jobbikosokkal ha találkozom, fontos témákban eszmecserét folytatunk. Én nem csak a fideszes szavazók polgármestere vagyok, hanem azoké is, akik nem rám, és nem a Fideszre szavaztak. Az ajtóm nyitva áll.
Szennyvíz, ivóvíz, hulladék – előrelépett a város
– Lezárult több óriási beruházás. A csatornázás, az ivóvíz-hálózat rekonstrukciója és a DAREH, ami a hulladékkezelést újítja majd meg. Ezekkel mennyire elégedett?
– Örülök, hogy ilyen komoly fejlesztések voltak a városban és a térségben. Én csak a beruházások végét vittem, úgymond én arattam le a babérokat, a munka oroszlán részét elődeim végezték el. Az, hogy a város jelentős része csatornázott, mindenkinek jó, többet érnek az ingatlanok, nem szennyezzük a talajt. Azt sem kell magyarázni, miért fontos, hogy a felújított rendszeren egészségesebb ivóvizet kapnak az orosháziak. A DAREH már bonyolultabb és összetettebb téma, itt 86 település érdekeit kellett egyeztetni. A társulás elnökeként rálátásom van arra, mennyiféle érdek van egy ilyen hatalmas rendszerben. De a lényeg: a békéscsabai hulladékválogató elkészült, a hulladékudvarok, átrakók is készen vannak, és megvan minden gép és kuka is. Most már csak annyi kell, hogy a fizetendő szemétszállítási és ártalmatlanítási díjvita lezáruljon. Erre egyébként nagy esély van, hiszen információim szerint a kormány fogja meghatározni a fizetendő egységes díjat, ami az összes településre egyformán érvényes lesz. Ha ez megvan, indulhat a rendszer, ami óriási előrelépés lesz a környezetvédelem és a hulladék újrahasznosítása terén, ebben biztosan felzárkózunk Európához.
– A babérok mellett azonban a panaszokat is Ön kapja. Sok hiba van még most is az utakon, járdákon, főként a csatornázás miatt. Ezeket hogyan tudják kezelni?
– Mindenképpen megköveteljük a kivitelezőktől, hogy a garanciális javításokat minél előbb elvégezzék. De meg kell érteni, ezek sem mennek úgy, hogy telefonálok és másnap már kint is vannak dolgozni. Mindennek kötelezően betartandó sorrendje van, a hivatalos utak köztudottan lassabbak, máshogy nem megy. Nekem sem tetszik, hogy kátyús, megsüllyedt utakon közlekedni kell közlekedni, de jogkövető vezető vagyok, be kell tartani a hivatalos utat. Türelem kell, de mint mondtam: a hibákat ki fogjuk javíttatni!
6 milliárdos fejlesztés jöhet
– Térjünk át a jövőre. Elindult a következő éveket meghatározó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, azaz a TOP. Múlt héten kiírták az első pályázatokat, és azt is tudjuk már, milyen fejlesztéseket favorizál Orosháza. Elképesztően sok pénz, 58 milliárd forint érkezik a megyébe, ebből kell a legtöbbet megszerezni jó pályázatokkal. Felkészültek erre?
– Az interjú elején mondtam, hogy a tavalyi év jó része arról szólt, hogy felkészüljünk a pályázatokra. Ezért lettek új gazdasági és fejlesztési tervek és ezért töltöttünk végtelennek tűnő órákat szakmai egyeztetéseken. Alapelvem: minden pályázaton indulnunk kell, ahol pici esély is van arra, hogy nyerjünk. Ez Elekes Lajos alpolgármester felelőssége, ezeket a témákat ő menedzseli, és napi szinten figyelemmel kíséri. Arról számolt be épp a hét elején, hogy jól állunk, jó esélyekkel indulunk.
– Akkor eljön a kánaán, és dőlni fog a pénz?
– Remélem, maga egy próféta, és így lesz, még ha a kánaán nem is most fog eljönni. De félre a viccet: ezeket a pénzeket nem adják könnyen, keményen meg kell dolgozni értük.
Elsősorban utak, kerékpárutak fejlesztésére, orvosi rendelők, óvodák és fontos középületek felújítására pályázunk az első körben. De szó van Gyopárosfürdő és az Alföld Gyöngye Hotel mögötti terület fejlesztéséről, turisztikai hasznosításáról is.
Összesen 19 nagy projektre pályázunk, több mint 6 milliárd forintot remélünk ettől, reméljük mind nyerni is fog.
– Ez a távlati jövő, de mi a helyzet a közelivel? Februárban el kell fogadni a város költségvetését. Mik lesznek az idei év főbb prioritásai?
– A legfőbb a stabil, biztonságos működés egész évben. Ezen kívül a nehéz helyzetű emberek támogatása, segítése, az oktatás, egészségügy, szociális terület és a kultúra támogatása, fejlesztése is fontos szempont. A tervek most készülnek.
Az oktatás a város jövője
– Ha már említette az oktatás fontosságát. Tavaly meglebegtették, hogy Orosházára költözne a Kodolányi János Főiskola központja, erről még a testületi ülésen is tárgyaltak és minden képviselő támogatta az ötletet. Hogyan áll ez a dolog most?
– A főiskola illetékes testülete is rábólintott, úgyhogy folyamatban van. Ha minden összejön, a szeptemberi tanév már úgy indulhat, hogy a főiskola orosházi központtal működik. Ha ez megtörténik, óriásit lép előre a város, hiszen felsőoktatási központ lesz, ami megalapozhatja az oktatás jövőjét. A cél, hogy újra legyen nappali tagozatos képzés és olyan szakok is beinduljanak, amiket az itt termelő nagy ipari üzemek keresnek: mérnökökre, gépészekre van szükségük, hiszen munka van, de elég képzett szakember nincs. Ha idejön az új kodolányis képzés, azzal mindenki jól jár. A főiskolán lenne hallgató, a cégek tudnák őket alkalmazni, a város megtartó ereje pedig megnőne, több értelmiségi fiatal maradna itthon vagy éppen költözne ide, akik itt alapíthatnak családot. Ez persze több éves, hosszú távú munka, de már most el kell kezdeni ezt megalapozni.
– A megtartó erőre egy pillanatra visszacsatolnék. 20 éve figyelem a helyi közéletet, politikát, akárki volt a polgármester, mindegyik arról beszélt, hogy jaj, de fontos a megtartó erő a városnak, mindent ennek kell alárendelni. Ennek ellenére azt látni, folyamatosan csökken a város lakossága, főleg a jobban képzett fiatalok, középkorúak mennek el. Mit lehet tenni ez ellen?
– Ez sajnos országos tendencia, amire nehéz valódi hathatós megoldásokat találni. De amit az előbb mondtam, az oktatás fejlesztése javíthat ezen. Ha egy fiatal azt látja, hogy van jól fizető munkahely, van anyagi biztonság, akkor messze nem biztos, hogy itt hagyja a szülőket, a családot, a barátokat. Az önkormányzat feladata, hogy összehozza a gazdasági élet és az oktatás szereplőit, kapocs legyen közöttük, segítve ezzel, hogy együtt dolgozzanak. Ha van jövőképe a fiataloknak, akkor a nagyobb cégeknek is megéri nálunk tovább fejleszteni, ami stabilitást jelent nekik, a dolgozóiknak és az adóbevételek által a városnak is.
– A nagyobb cégek vezetőivel tartja a kapcsolatot?
– Természetesen. Ők is keresnek minket és mi is őket. Kíváncsiak vagyunk az igényeikre, véleményükre. Emellett az alpolgármesterekkel már szinte az összes nagy üzemben voltunk, hiszen ott látjuk igazán, milyen problémákkal, gondokkal küzdenek és itt derül ki, miben tudunk segíteni. Erre volt példa a Woertz Hungária Kft nyári eseménye, amikor közel 100 új munkahelyet teremtve új helyre költöztek. Az önkormányzat egyik ingatlanát adtuk nekik használatra, ezzel segítettük a fejlődésüket. De nem csak a nagyokkal, a kisebb vállalkozásokkal is keressük a kapcsolatot, hiszen a gazdasági élet szereplői alapjaiban határozzák meg a város mindennapi életét, így én magam is kíváncsi vagyok, hogyan állnak a cégek. Továbbá keressük a kapcsolatot a MOL vezetőivel, ugyanis azt hallottuk, hogy újabb, mélyebben fekvő gázmezőket tárnának fel a város határában. Szeretnék tájékozódni arról, hogy mit terveznek, mennyi munkahelyet teremthetnek ezzel és miben tud segíteni Orosháza? Hiszen nem is kérdés, nekünk, mint a térség vezető településének ki kell vennünk a részünket ennek megvalósulásában, segíteni kell a kutatásokat, mert ha sikerrel járnak, abból a város komolyan profitálhat hosszú távon.
A közmunka fontos a városnak
– Folyamatosan beszámolunk mi is a közfoglalkoztatási programokról. Önnek mi erről a véleménye?
– Rendkívül nehéz feladat egy településen megvalósítani a közfoglalkoztatási programokat, hiszen sok teendővel jár ezek koordinálása, dokumentálása. De azt gondolom, mindenképpen megéri, hiszen hasznos, valamennyi lakos javát szolgáló fejlesztéseket valósíthatunk meg. A közfoglalkoztatottak pedig segély helyett munkabért visznek haza, így hozzájárulva a családi kasszához, foglalkoztatottként hasznos emberekként élik napjaikat. Ennek is nagyon nagy a jelentősége. Az is cél, hogy a közfoglalkoztatásból minél többen az elsődleges munkaerőpiacra kerüljenek. Orosházán erre is volt, és remélem lesz is még példa.
– Értelmes munkát tudnak végezni az itteni közfoglalkoztatottak?
– Tisztább környezet, új járdák, helyben termett zöldségek a közkonyhákra – hogy csak néhányat említsek. Valamennyi közfoglalkoztatott értékteremtő feladatot lát el városunkban, és egyre inkább azt látom, hogy megtaláljuk a lehetőségeket. Így például ha egy iskolában meg kell javítani egy asztalt, akkor nem vállalkozást keresünk, hanem megoldjuk saját magunk.
Támogatjuk a kórházat és a civileket
– Egészségügy. Épp az utolsó testületi ülésen szavaztak meg 5 millió forintot a kórháznak. Több ellenzéki javaslat volt év közben hasonlóra, azokat akkor miért nem támogatták?
– Mert nem volt meg a megfelelő előkészítettség. Nézze: könnyű azt mondani az ülésen, hogy adjunk a kórháznak pénzt, vegyen belőle műszert. De kérdem én: ki kérdezte meg a főigazgatót, hogy tényleg az ott javasolt gép kell nekik? Szerintem senki. Az egészségügyben országosan és az Orosházi Kórházban is komoly változások voltak az elmúlt évben. Elég csak azt megemlíteni, hogy az új technológiai tömb átadása után milyen komoly átszervezések, költözések voltak. Ezeknek vége, most tudják igazán felmérni, pontosan mire van szükségük. A jövőben is hasonlóképpen járunk majd el, ha megtehetjük, segítjük a kórházat.
– Civilek, kultúra, városi lét. Ha most este kimegyünk az utcára, akkor kihalt a város. Mi lehet ennek az oka, mi lehet az ellenszere? Egyáltalán polgármesterként mennyire elégedett a rendezvényekkel?
– A hétköznap az hétköznap. Az emberek otthon vannak a családjukkal, nem csak Orosházán, hanem bármely más hasonló méretű városban csendesek a hétköznap esték. Persze a nyári esték mások, akkor többen kapcsolódhatnak ki hétköznapokon is, és a város igyekszik is ezt az igényt kielégíteni. Úgy gondolom, hogy nyáron jók voltak a programok, volt választék. Például ezrek kapcsolódhattak ki Tankcsapda koncerten, és sokan szurkolhattak a Legerősebb Tűzoltók versenyén is tűzoltóinknak. Több nyári estén koncertek töltötték meg a főteret, Gyopárosfürdő és Bogárzó is kínált lehetőségeket. Vannak kisebb programjaink, melyek nagyobb érdeklődésre tarthatnának számot, át kell gondolnunk, mit tehetünk ennek érdekében, hogyan promotálhatjuk hatékonyabban. És azt is meg kell nézni, hogy mit tehetnek a civil szervezetek ezen a téren. Személy szerint érdekesnek tartom, hogy bár változatos, több réteg érdeklődését figyelembe vevő programokat kínál Orosháza a hozzánk érkezett jelzéseket figyelembe véve, mégis előfordul, hogy egy-egy rendezvényre kevesek mennek el. Érdekes kettősség.
Ahogyan azt sem értem, hogyan lehet, hogy amikor éppen nincs rendezvény a városban, akkor az a baj, amikor meg van, akkor meg az a baj. Például a Tankcsapda koncert: nyolcezer ember szórakozott remekül, ez is volt a cél, de vannak, akik csak a rosszat látják meg. Azért bírálják az önkormányzatot, mert néhányan nem viselkedtek kulturáltan ezen a rendezvényen. Csakhogy ez nem az önkormányzatot minősíti.
Úgy gondolom, nem ezeket az apróbb bosszúságokat kellene kiemelni, nem kellene folyton a kákán is csomót keresni, hanem örülni kellene a lehetőségeknek, és élni velük.
– Említette a civil szervezeteket. Hogyan jönnek a képbe a rendezvények terén?
– A civilek rendkívül fontosak Orosházának, gyorsan és érzékenyen reagálnak a városban felmerülő igényekre, problémákra. A civil szervezetekkel való kapcsolat tartás épp ezért fontos és hasznos dolog, így időben juthatunk a város életében jelentős információkhoz. A szervezetek minden évben pályázhatnak támogatásra, és sok él is a lehetőséggel. A jól működő és az önkormányzati támogatásokra pályázó szervezetek színesítik a város programkínálatát, közéletét, egyáltalán a mindennapjait, új lehetőségeket teremtenek, sokakat megszólítanak. Szerintem ez a folyamat már beindult, ezt több kezdeményezés is jelzi, de nyilván mint mindennek, ennek is időre van szüksége. Az önkormányzat törekszik arra, hogy összefogja a civileket, összehangolja a programokat, hogy ne legyenek átfedések, és minél több lehetőség közül választhassanak az orosháziak. Fontos a szervezettség ezen a téren is, de úgy gondolom, jó úton járunk, és ez az orosháziak megelégedésére, a városi élet színesítésére szolgál.
– Mit lehet tenni a még jobb működés érdekében? Hogyan segíthet például az újonnan létrehozott rendezvénycég?
– Az új, önkormányzati rendezvénycég legfőbb feladata részben a különböző rendezvények kiszolgálása lesz. Az a célunk, hogy minél eredményesebben működjön a város ezen a téren is. A Jövő Építők TDM feladatköre átalakul, a kulturális rendezvények szervezését a művelődési központ veszi át, míg az új rendezvényszervező cég a turisztikai és szórakoztató eseményekre fókuszál. Emellett ők adják majd minden nagyobb városi eseményhez a logisztikát, mondhatni a hátteret biztosítják a színpadtól a biztonsági őrökön át a takarításig.
– Milyen évvel lenne elégedett 2016-ban?
– Egy olyan évvel, aminek a végén, mérlegelve az eredményeket az orosháziak azt mondhassák, elégedettek. Egy olyan évvel, amit az intézményeink, és a cégek eredményesen, pozitív mérleggel zártak. Egy olyan évvel, amiben Orosháza képviselő-testülete egységben és békésségben dolgozhatott Orosházáért, annak valamennyi lakosáért.
