A hazai földrajztudomány egyik kiemelkedő alakjára, Mendöl Tiborra emlékeztek múlt hét végén. A konferenciára az ország legnevesebb földrajztudósai érkeztek, akik beszámoltak legújabb kutatásaikról.
Középiskolás diákok és idős professzorok is ültek a közönség soraiban november 27-én, az Alföld Gyöngye Hotel konferenciatermében, a Mendöl Tibor emlékkonferencián. A nagy érdeklődés annak szólt, hogy az ország legkiválóbb földrajzzal foglalkozó doktorai adtak elő.
Mendöl Tibor Nagyszénáson született, de erős orosházi kötődése is van, hiszen édesapja néhány évig itt volt evangélikus lelkész. Az ifjú Mendöl azonban Szarvason kezdett nagyot alkotni. A megye és az ország egyik legelismertebb geográfusa vált belőle, ő volt a funkcionális morfológia megteremtője.
– Munkásságának köszönhetően a leíró földrajz egy dinamikus, elemző földrajzzá vált. A települések szerkezetét nem csak leíró jelleggel vizsgálta. Azt is nézte, egy település miért úgy néz ki, ahogy. Válaszokat keresett a funkció és a forma oksági kapcsolatára, így ebből jellemezni tudta az adott település fejlődését, annak irányát és tartalmát. Ez komoly előrelépés volt a geográfiában, az ő tanait a modern település- és területfejlesztés is rendkívüli módon tudja hasznosítani – ismertette a Mendöl Emlékbizottság elnöke, dr. Blahó János.
A megnyitón Bojtor István, Orosháza alpolgármestere kiemelte, nem is volt kérdés, hogy egy ilyen konferencia mögé beáll a város, és támogatja a rendezést.
– Orosháza mindig is büszke volt és a jövőben is büszke lesz jeleseire. Külön öröm számunkra, hogy a kutató egyetemek vezetői elfogadták a meghívást, ezzel is emelve a szakmai színvonalat – fogalmazott.
A rendezvény egyik támogatója volt a Békés Megyei Önkormányzat is, melynek elnöke, Zalai Mihály méltatta Mendöl Tibort. Mint fogalmazott, Békés megye méltán lehet büszke minden olyan polgárára, akik a saját területükön maradandót alkottak, Mendöl Tibor pedig ilyen ember volt.
Hasonló szakmai összejövetel már volt Orosházán, méghozzá 2005-ben, amikor Mendöl születésének 100. évfordulóján a Táncsics gimnázium tudományos konferenciát rendezett. Most is nívós előadók érkeztek a konferenciára a pécsi, a debreceni, a szegedi egyetemről, de itt voltak az ELTE és a Corvinus tudományos munkatársai is. A tudományegyetemek földrajzi intézetének vezető professzorai nyolc plenáris előadást tartottak, emellett két szekcióban is hallhattak előadásokat az érdeklődők. Itt a Mendöl örökséghez kapcsolódó újabb kutatások eredményeit mutatták be, de szó esett a legújabb Alföld kutatásokról is.
Ez utóbbinak Blahó János szerint nagy jelentősége van.
– Az Alföld a rendszerváltás utáni útkeresés időszakában van még most is. Zajlik a települések versenye, és nem mindegy, hogy a döntéshozók milyen tényeket, kutatásokat vesznek alapul egy-egy hosszabb távú stratégia megszabásánál. A tudományos kutatások célja éppen az, hogy objektíven tárják fel a a térszerkezet változásait – mondta dr. Blahó János.
