Szabó Imréné a nyáron vonult nyugdíjba és megvalósította álmát, önkéntes tagja lett a Vöröskereszt helyi szervezetének. Szeret e csapat tagja lenni, célt ad az életének.
Szabó Imrénét mindig is motiválta a segíteni akarás, – a családon belül és tágabb környezetében egyaránt. Gyermekkorában összegyűjtötte az utca gyerekeit és velük játszott, azért, hogy ne kallódjanak el. Nyáron vonult nyugdíjba a Linamartól, ahol több mint 12 évig dolgozott. Régi vágya volt, hogy önkéntesként csatlakozik a Vöröskereszthez, így segíti munkájukat, de amíg dolgozott, három műszak mellett ezt nem tudta megvalósítani.
Nyáron viszont megvalósította álmát. Véradásnál és ruhaosztásnál segít, végzett már adminisztrációs feladatokat, és nemrégiben megjárta a határt is. Beremenden, a menekülteknek segített egy békési és egy békéscsabai önkéntes társával október elején.
– Tóth Zoltánné megyei vezető megkeresett, és kérdezte, segítenék-e a határon. Természetes azonnal igent mondtam. Egy hétig voltam Beremenden, megérkezésünk után rögtön „szolgálatba” álltunk, és 16 órán át osztottuk az ételt, italt, gyógyszereket és meleg, száraz ruhát a menekülteknek. Fel sem tűnt, hogy mennyi ideig voltunk már talpon, annyira magával ragadott a menekültáradat – mesélte Szabó Imréné Marika. Majd hozzátette, nekik főként a gyerekekre kellett figyelniük, hisz nagyon sok apróság érkezett a menekültekkel. Mint mondta, szívszorító volt látni, amikor néhány napos csecsemővel a karján gyalogolt egy asszony, a kicsin nem volt sapka, ruha sem, csak egy lepedőbe volt bebugyolálva.
Ha újra hívnák, menne ismét
– Sok mindent láttam, egy kicsit meg is viselt lelkileg ez az egy hét, de pluszt is adott, megerősített abban, hogy nekünk itt jó, biztonság és nyugalom van. Olyan ágrólszakadt embereket láttam, amivel nem sokszor találkoztam életemben. Örülök, hogy segíthettem nekik – mondta Marika, aki elmesélte a legtöbben megköszönték a támogatást, hálájukat mosollyal fejezték ki, csak néhány ember volt, aki elutasította a segítséget. Marika a gyerekeknek külön kedveskedett, apró lego figurákkal töltötte meg a zsebét, és minden gyermeknek adott belőle egyet. Volt, akin látszott most látott ilyet először – mint mondta, megható volt látni az örömöt a szemükben.
– Ha ismét hívnának a határra, mennék újra. A Vöröskeresztnél pedig ameddig egészségem engedi, szeretnék segíteni. Jó érzés ebbe a csapatba tartozni, amióta nyugdíjas vagyok célt ad az életemnek – tette hozzá Marika, aki készül már a karácsonyra, hisz ekkor is gyűjtenek a nehéz sorsúaknak, szeretne ebben a munkában is aktívan részt venni.
