A MélyenSZÁNTÓ Esték legutóbbi előadásán szó szerint kézzel fogható történelem jutott a nézőknek. A bonumi homokbánya területéről, a 11-12. századból származó leletek közül koponyákat adhattunk kézről kézre.
Az Árpád-kori muszlim Orosháza kutatásának egyfajta összegzését hallhattuk Balázs Jánostól, aki a SZTE TTIK Embertani Tanszékének PhD-hallgatója, a múzeumban önkéntes antropológusként tevékenykedik. Embertani vizsgálatai eredményét ismertette a mintegy 50 érdeklődővel.
Megismerhettük a népesség általános jellemzőit: milyen magasak voltak, milyen idősen haltak meg, milyen volt a férfiak és nők megoszlása. Szó volt még sérülésekről, betegségekről, amelyeknek nyomait a csontokon vizsgálták.
A teljes előadás elérhető alább, Rózsa Zoltán múzeumigazgató kiegészítő gondolataival.
Az, hogy az Árpád-korban muszlim közösség élt a vizsgált területen, már nem újdonság, talán csak kevésbé van jelen a köztudatban. Az előadás érdekes adalékokkal szolgált a megvizsgált 175 csontváz alapján, az antropológus szempontjából állapított meg tényeket, vont le következtetéseket.
Ha bulváros irányba szeretnénk sűríteni (butítani?!) a megállapításokat, ilyenekre hívhatnánk fel a figyelmet:
- a közösség a kornak megfelelő átlagmagasságot mutatja, de voltak igen szélsőséges értékek is, mindkét irányban;
- vagy a lábuk volt rövidebb, vagy az alkarjuk hosszabb az átlagnál;
- a koponyákon bizonyos anatómiai eltéréseknél találtak nagyszámú eltérést az átlagtól;
- a felfedezhető sérülések és egyéb elváltozások eltérnek a környező közösségekben megfigyelhetőektől, sem harci, sem földműves életmódra jellemzőket (egy kivétellel) nem rögzítettek;
- a legtöbb megbetegedés a gerincre lokalizálódik;
- leprára utaló jelekkel is vizsgáltak egy koponyát (felszívódott az orr környéke…)
- jelképes koponyalékelés egyértelmű jeleit találták egy koponyán;
Utóbbi azért is érdekes, mivel egy évszázaddal a kereszténység térhódítása után egy pogánynak tartott szertartás felbukkanásának kérdését veti fel. Vélhetően gyógyító célzatból ejthették a betegen a koponyasebet.
A témával többször foglalkoztunk már, korábbi cikkeinket ide klikkelve találod.
