1956 őszének eseményei a fővárosból és Szegedről indultak, és Orosházát is elérték.
Koszorús Oszkár helytörténész kutatta az 1956-os forradalom és szabadságharc orosházi vonatkozásait, és csokorba is szedte a fontos helytörténeti adatokat.
A korabeli dokumentumok alapján elmondható, hogy 1956. október 23-a után, a fővárosi események hatására október 27-én már néhány száz fős spontán tüntetés szerveződött Orosházán, az iskolákban tanítási szünet volt, a munkahelyeken sztrájkoltak. Elterjedt a hír, hogy október 28-án vasárnap tömeggyűlés lesz. Körülbelül 10 ezren gyűltek össze a Kossuth-szobornál, és közfelkiáltással az egykori szociáldemokrata szabómestert, Nagy Lajost megválasztották a forradalmi tanács elnökévé, valamint megalakították a 22 tagú – katonatanáccsal kibővített – forradalmi tanácsot is. Másnap egy újabb tömeggyűlésen a nép megerősítette őket tisztségeikben. Orosházán a forradalmi tanács vette a kezébe a város irányítását, igyekeztek megoldani a közellátást az élet továbbvitelét.
A forradalmi napok azonban nem tartottak sokáig, a szovjet katonák vetettek véget neki Orosházán is. A városba november 5-én vonultak be a szovjetek, pofon nem csattant, puska nem dörrent. A forradalmi bizottságok, a vállalati munkástanácsok hivatalukban maradtak. November 11-én az MDP tagjai létrehozták az MSZMP orosházi szervezetét, megalakították a karhatalmat a szovjetektől kapott fegyverekkel. December 4-én a forradalom támogatói életre hívták az orosházi Központi Munkástanácsot, december 7-én néma tüntetést rendeztek a Kádár-kormány intézkedései ellen.
A munkástanácsok betiltása után statáriumot vezettek be, elkezdődött az “ellenforradalmárok” letartóztatása. Nagy Lajost 10 évi börtönbüntetésre, Diószegi Pált 7 évre, dr. Balázs Ambrust 3 évre, Trausznitz Ferencet 8 évre, Buza Nándort 4 évre ítélte a bíróság. Az orosházi Szlama Árpádot, aki Budapesten a Corvin-közben harcolt 15 évre ítélték, amit le is töltött. Ugyancsak letöltötte a rárótt 7 évet Bencsik Elek nyomdász. Az orosházi forradalom két katonai vezetőjét Szarka Dánielt és Kristóf Bertalant is több évre ítélték. Legalább ötvenre tehető azoknak az orosháziaknak a száma, akik börtönbüntetést szenvedtek, sokakat tartottak fogva ítélet nélkül.
A Táncsics gimnázium falán tábla őrzi Csepregi Lajos Péter diákvezér és az 56-os forradalmárok emlékét. Az 58 évvel ezelőtti forradalmárokra, bátor kiállásukra emlékezünk október 23-án, az évfordulón.
