Az Orosházi Értéktár a város területén fellelhető nemzeti értékeket tartalmazó gyűjtemény lesz.
Megalakult az Orosházi Települési Értéktár Bizottság, várjuk az orosházi lakosok javaslatait! Az Orosházi Települési Értéktár Bizottság az alábbi felhívás közzétételével kéri az orosházi polgárokat, civil és társadalmi szervezeteket, intézményeket, hogy lakókörnyezetükben a települési értéktárba felvételre érdemes nemzeti értékeket gyűjtsék össze, és javaslataikat terjesszék a bizottság elé. A bizottság örömmel fogad minden ötletet, elképzelést, és köszönettel fogadja az orosházi lakosság támogató együttműködését.
Az Orosházi Települési Értéktár Bizottság munkáját a 2013. novembert 21-től hatályos magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény alapján végzi, melynek fő célja a magyar nemzeti értékek, és ezen belül a hungarikumok összegyűjtése, védelme, támogatása és megismertetése, ezzel is erősítve a nemzeti tudatot és gazdaságot. A törvény elfogadásával párhuzamosan országos, megyei és helyi szinten is szerveződik az a feltáró munka, amely a magyar értékek gyűjtését, megőrzését szolgálja. A települési értéktárak – így az Orosházi Értéktár is – a nemzeti értékpiramis első lépcsőfokát alkotják. Az Orosházi Értéktár a város területén fellelhető nemzeti értékeket tartalmazó gyűjtemény lesz. A város közigazgatási területén fellelhető, illetve az itt létrehozott helyi érték felvételét az Orosházi Értéktárba bárki írásban kezdeményezheti a letölthető adatlap kitöltésével, aláírásával és visszaküldésével.
A javaslatot postai úton vagy személyesen is be lehet nyújtani az Orosházi Polgármesteri Hivatalba Zalai Mihály alpolgármester úr részére, Süléné Baranyai Ilona oktatási és kulturális csoportvezető nevére címezve (5900 Orosháza, Szabadság tér 4-6.), illetve a városházi e-mail címre (varoshaza@oroshaza.hu).
A javaslatok benyújtás határideje: 2014. február 15. A benyújtáshoz szükséges nyomtatvány letölthető innen.
Az Orosházi Értéktár Bizottság a beérkezett javaslatok értékelését követően dönt az Értéktárba történő felvételről, vagy a felvétel elutasításáról. A település helyi jelentőséget meghaladó értékei a megyei értéktárakba, majd a Magyar Értéktárba juthatnak el. A Magyar Értéktárban nyilvántartott országos, vagy nemzetközi jelentőségű, a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményének számító nemzeti értékekből a Hungarikum Bizottság választja ki a hungarikumokat, melyek a Hungarikumok Gyűjteményébe kerülnek. A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái a következők:
a) agrár- és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai – beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét -, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat- és növényfajták.
b) egészség és életmód: a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra.
c) épített környezet: a környezettudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek.
d) ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás.
e) kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek.
f) sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények.
g) természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek.
h) turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátóipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások.
i) átfogó orosházi érték, mely az előző pontokban feltüntetett területek közül egyszerre többhöz, vagy éppen egyikhez sem sorolható, vagy felülemelkedik azokon.
