Az Országgyűlés június 21-én 253 igen és 17 nem szavazattal elfogadta az új földtörvényt. Az összhang nem volt ilyen nagy, a Jobbik – megsértve a házelnököt és a házszabályt – demonstrációt tartott az ülésteremben, több képviselőt kizártak a szavazásból.
Az új törvény több lépcsőben lép hatályba. Az utolsó rendelkezések 2014. május 1-jétől. Abban a hónapban jár le a külföldiek földvásárlási moratóriumának végső uniós határideje. A Fidesz-kormány pedig hathatós eszközt és garanciát akart arra, hogy a magyar termőföld biztosan a magyar gazdáknál maradjon.
A törvény szerint földet magyar és uniós állampolgárok szerezhetnek. Egy hektárnál többet azonban csak földművesek. Külföldi csak akkor juthat földtulajdonhoz, ha valóban földműveléssel foglalkozik, ráadásul letelepszik egy mezőgazdasági vidéken, s még a földbizottság, azaz a helyi gazdák beleegyezését is megkapja. A családi gazdaságok részesedését 80%-ra emelnék, s csak 20%-nyi lenne a nagybirtok. Ezzel a helyben lakó, élethivatás-szerűen földműveléssel foglalkozó gazdákat hozza helyzetbe a törvény.
A mezőgazdasági kérdésekben jártas országgyűlési képviselő, Simonka György véleménye szerint az EU-n belül az egyik legszigorúbb törvényt alkották a termőföld védelmében.
– A Jobbik ennél keményebbet akart, ennek hangot is adtak a szavazásnál. Az Orbán-kormány az egész világon arról híres, hogy akár az unióval szemben is a végsőkig hajlandó elmenni a magyar emberek érdekében. A Jobbik szerint, ha másként nem megy, ki kell lépni az unióból. Mielőtt indulatból hoznánk döntéseket, el kell olvasni a törvényt, másrészt bele kell gondolni, mi lenne, ha elvennénk a gazdáktól az unió által biztosított földalapú támogatásokat. Ez most Dél-Békésben 10 milliárd Ft-ot jelent – mondta a képviselő.
