A szántóföldek több mint harminc százaléka vízzel telített Békés megyében. Az orosházi gazdák is csúsznak a munkálatokkal, a vízügyi igazgatóságok pedig a védekezést koordinálják.
A szántóföldek több mint harminc százaléka vízzel telített Békés megyében, ebből 13 900 hektár víz alatt áll, és további 102 600 hektáron a vízszint elérte a talaj felső rétegét – derült ki a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának szerdai tájékoztatásából. A legnagyobb összefüggő vízfelület Orosháza térségében, Gádoros és Nagyszénás között alakult ki, mintegy négyszáz hektáron, a mély fekvésű területről folyamatosan szivattyúzzák ki a vizet.
Jelenleg nem lehet mezőgazdasági munkálatokat végezni, Veress Vilmos fő falugazdász az MTI-nek elmondta, borsót eddig 680 hektáron vetettek, pedig a gazdálkodók háromezer hektár vetését tervezték. Pár száz hektárra tehető az elvetett tavaszi árpa, zab és más tavaszi kultúrák területe. A Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint a belvízkárokra is igényelhetik a mezőgazdasági termelők a kárenyhítő juttatást a mezőgazdasági kockázatkezelési törvény alapján.
Orosházi gazdákat kérdeztünk
Gál László családi gazdálkodó 120 hektáros területén is vannak belvízzel elöntött részek, emiatt nem tudja a búzára kijuttatni a fejműtrágyát. Mint mondta, a tavaszi árpát és zabot már el kellett volna vetni, de a lehullott sok csapadék miatt semmilyen talajmunkát nem tud végezni. – A napraforgót hamarosan, a kukoricát a hónap közepétől kellene vetni, de a sáros földekre nem tudunk rámenni, hogy elvégezzük a talaj előkészítést. Ahol van csatorna, próbáljuk leengedni a vizet, felkészítjük a gépeket a tavaszi rohammunkára, ha itt lesz a jó idő összetorlódnak majd a munkák. Várjuk a szép időt, a talaj felmelegedésétől számítva 2-3 hét múlva kezdhetjük el a munkákat – összegzett Gál László.
OrosFarm Zrt. 2600 hektáron gazdálkodik, jelenleg 80-100 hektár áll víz alatt. Dominkó Sándor, az OrosFarm Zrt. igazgatóságának elnöke elmondta, ez a terület nem számottevő. A búza műtrágyázása megtörtént, a napraforgó és a kukorica esetében a normál vetésidőt tudják tartani, ha a továbbiakban nem lesz eső. – A legnagyobb problémát a zöldborsó okozza. Nagy területen programozott ültetéssel vetjük, ami most az eső miatt 10-12 napot csúszik. Ebből jelentős kára adódhat cégünknek, hiszen a zöldborsó az egyik legnagyobb bevételt hozó növényünk. Ha 500 hektárból 100-200 hektárt nem tudunk bevetni, azt nem tudjuk olyan növénnyel pótolni, ami hasonló bevételi forrást jelente, mint a zöldborsó – tájékoztatott Dominkó Sándor.
A Kiscsákói Mezőgazdasági Kft. 830 hektáron gazdálkodik, napraforgót, búzát és kukoricát termesztenek. Földjeiken néhol már megjelent a belvíz, de ez csekély mértékű. – Jelenleg talajmunkákat tudunk végezni a földeken, a búza műtrágyázása zajlik éppen. A nagy mennyiségű csapadék miatt két hetet csúsznak a tavaszi munkálatok, de ez még nem okoz gondot a napraforgó és kukorica vetésénél. Borsót nem vetettünk, ennél a növénynél bizony problémát jelentene a sok eső – tájékoztatott Dénes József ügyvezető.
Rendkívül sok csapadék hullott az elmúlt időszakban, csak márciusban 130 milliméter, ősztől idáig pedig annyi csapadék esett, amennyi tavaly egész évben összesen.
Orosháza, és a kistérségből Csanádapáca, Gádoros, Kardoskút, Nagyszénás, Pusztaföldvár, Tótkomlós az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területéhez tartozik. Kádár Mihály védelemvezető helyettestől megtudtuk, működési területükön folyamatosan nő az elöntött területek aránya.
– Április 2-i adatok szerint Békés megyében az igazgatóságunkhoz tartozó területen összesen 2450 hektár az elöntött területek nagysága, ebből vetés 600 ha, szántó 600 ha. A főcsatornák mederteltsége magas, de jellemzően befogadóképesek. A területen I. fokú belvízvédelmi készültség van érvényben. A pusztai szivattyútelep 24 órában üzemel, az orosházi nappali üzemben emeli át az Orosháza térségéből érkező belvizeket. A Dél-Békés megyei Vízgazdálkodási Társulat II. fokú belvízvédelmi készültség keretében védekezik, Székkutas I. fokú belvízvédelmi készültség mellett végzi vízkárelhárítási tevékenységét – tájékoztatott a szakember.
A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója, Bak Sándor érdeklődésünkre elmondta, a hidrológiai helyzetre való tekintettel jelenleg III. fokú árvízvédelmi készültség van érvényben a Fehér-Körösön, a Fekete-Körösön, a Kettős-Körösön, a Hármas–Körösön, a Sebes-Körösön és a Hortobágy-Berettyón.
A KÖ-VIZIG 340 kilométeres védvonalán 126 kilométerről 247 kilométerre nőtt a harmadfokú, legmagasabb szintű árvízvédelmi készültség csütörtök reggelre. 68 km hosszan másodfokú árvízvédelmi készültséget tartanak. – Éjjel-nappali folyamatos üzemmel 17, csak nappali üzemmel 5, automata műszakban 1 szivattyútelep üzemel. Az elmúlt 24 órában 232-en vettek részt a belvízvédekezésben, közülük 62 fő saját dolgozó.
A Körösökön levonuló magas szintű árhullám és az alföldi területeken kialakult belvízhelyzet egybeesése miatt csütörtök délelőtt bezárták a Hortobágy-Berettyó torkolati műtárgyát, mert a Hármas-Körös áradásának üteme meghaladja a Hortobágy-Berettyóét.
A Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság továbbra is kéri, hogy a helyzetre való tekintettel a lakosok biztosítsák az ingatlanjaik előtti közterületi csapadékelvezető árkokban a szabad vízlefolyást, gondoskodjanak az ingatlanuk területén felgyülemlett csapadék belvízelvezető rendszerbe történő kivezetéséről.
