Növekedési pályára állt a hazai dinnyeágazat – jelentette ki dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Nemzeti Dinnye Program értékeléséről szóló konferencián.
A programot 2011-ben a vidékfejlesztési miniszter hirdette meg, mert 2003 óta 9 ezer hektárról 5 ezer körülire csökkent a termőterület, melynek következtében a zöldség-gyümölcs ágazat egyik legnagyobb exportterméke bel- és külföldi piacot vesztett.
– Ebben szerepet játszott az időjárás, a belvíz, és az is, hogy a külföldi konkurensek gyenge minőségű, olcsó termése leszorította a kiváló minőségű hazai termés árát. Az I. Nemzeti Dinnyefórumon lefektettük az újbóli felemelkedés alapjait. Célunk az volt, hogy a termőterület további csökkenését megakadályozzuk – sorolta a miniszter a december 1-jén Medgyesegyházán tartott konferencián.
A Magyar Dinnye Szövetség és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács intézkedéssorozatot dolgozott ki, melyhez kormányzati segítséget is kaptak. Az intézkedések következtében hatályba lépett a görögdinnye minőségi előírása, létrejött az Európai Unió által 2010 óta előírt kereskedelmi regisztráció és elindult egy széleskörű termékpromóció, melynek keretében 2012-ben öt áruházláncban, 350 helyszínen kóstoltatták a hazai terméket.
A promóció eredményeként nőtt a hazai dinnye fogyasztása, a termés 60 százalékát hazai piacon értékesítették. 2012-ben ötezer hektáron háromezer regisztrált termelő állított elő dinnyét, ötszáz hektárral nagyobb területen, mint 2011-ben, és stabilizálódott a termésmennyiség (évi 170-180 ezer tonna körül). A fogyasztók igazolt származású, minőségi hazai gyümölcsöt vásárolhattak. A tárcavezető kiemelte, a régi exportpiacok visszaszerzése érdekében a kormány erősíti az exportmarketinget, kampány indul 2013-ban a német, a lengyel és a cseh piacokon.
Van jövője az ágazatnak
Simonka György országgyűlési képviselő, a Dinnye Szövetség elnöke kiemelte, a termelőknek is köszönhető, hogy a mélypontról fel tudott emelkedni az ágazat. – Ám a következő években tovább kell folytatni a programot, melynek keretében figyelmet kell szentelni a technológiai fejlesztéseknek, szélesíteni kell az ellenőrzést, és szorgalmazni kell a termelői összefogást – mondta Simonka György, aki úgy véli, van jövője az ágazatnak, amelyben egyre több család talál vidéken megélhetést.
Horváth József az Orosházi Gazdakör elnökeként úgy látja, a Dinnyeprogram a térségben élő termelők lehetőségeit javítja, az export támogatásával új piacok nyílhatnak meg a magyar termelők előtt. A gazdakör elnöke úgy véli, a térség szempontjából a dinnyeágazat mellett a kulcsfontosságú lenne a liba- és sertéstenyésztő ágazatban is az állami segítség. Előbbi esetében a különféle állatvédelmi szervezetek (pl. Négy Mancs) támadásai okoznak gondot, míg a sertéstenyésztésben az alacsony felvásárlási árak, és a rendkívül magas takarmányárak.
– A mezőgazdaságból élők problémái kizárólag az érintettek bevonásával oldhatók meg – mondta Horváth József. – A magyar kormány a párbeszéd folytatásában eltökéltnek látszik, hiszen míg alig egy hónapja a sertéságazat képviselőivel folytatott tartalmas konzultációt, addig a hétvégén a dinnyetermelésből élők aktuális problémáit hallgatta meg.
