Összefogással megújulhat a hazai sertéságazat, a kormány a sertéságazat szereplői mellé állt – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kedden Orosházán az Orosházi Gazdakör által szervezett tanácskozáson.
– Térségünkben nagy hagyománya van a sertéstartásnak, ezért és a munkahelymegőrzés érdekében is rendkívül fontos az ágazati problémák kezelése – emelte ki köszöntőbeszédében Zalai Mihály alpolgármester a sertéságazat javítását célzó orosházi konferencián. Az ágazati miniszter mellett gazdák és mezőgazdasági vállalkozások, valamint szakmai szervezetek képviselői vettek részt a tanácskozáson az ország minden részéről. A mintegy 160 érdeklődőt az Orosházi Gazdakör elnöke, Horváth József is köszöntötte.
Drasztikusan csökkent a sertésállomány az elmúlt tíz évben. Míg 2002-ben több mint 5 millió sertés volt Magyarországon, idei adatok szerint 2,9 millió az állomány létszáma. A kocák száma 205 ezerre tehető, tíz éve még 381 ezer volt. A számokat azonban érdemes óvatosan kezelni a feketegazdaság miatt, az ágazat fehérítése érdekében intézkedések várhatók – tájékoztatott Fazekas Sándor miniszter.
A törekvések most arra irányulnak, hogy a hazai sertésállomány a duplájára nőjön, ezt a célt szolgálja a sertéságazat fejlesztését célzó stratégia. A kormány elfogadta a stratégiát, a sertéságazat szereplői mellé állt. A cél, hatékonyan kezelni az ágazati problémákat – emelte ki a miniszter.
Probléma pedig van bőven. A hazai sertésállomány nem fedezi a belföldi fogyasztást, exportra szorulunk, noha a sertéshús fogyasztása a korábbi évi 50 kg-os átlagról a felére esett vissza, ez többek között az étkezési szokások változásával magyarázható. A miniszter többek között az élelmiszeripari melléktermékek hatékonyabb felhasználását tartja szükségesnek. A tárcavezető szerint rendkívül fontos a versenyképesség növelése, a külföldi piacok feltárása, valamint az ágazat szereplőinek összefogása.
Állattartó telepek korszerűsítését, valamint vágópontok kialakítását szolgáló pályázatok és állatjóléti támogatások – több módon igyekeznek segíteni az ágazati szereplőket. 2,6 milliárd forint áll rendelkezésre 2013-ban a sertéságazat támogatására, 43 milliárd forinttal pályázatot hirdettek az állattartó telepek korszerűsítésére és az uniós támogatásokat is átvizsgálják újabb lehetőségeket keresve – mondta Fazekas.
A gazdák összefogásának fontosságát emelte ki Jakab István, a MAGOSZ elnöke. Szorgalmazta a kisüzemek termelésbe való bevonását, a korszerű almos technológia alkalmazását, és vágópontok létrehozást. A természetes környezetben felnevelt állat magas minőségű húst ad, a minőségi magyar termék pedig versenyképes az elnök szerint. Éves szinten 6 millió sertést előállítására képes az ország, kiváló minőségben, versenyképes áron – fogalmazott Jakab István, aki szerint az európai és világviszonylatban is helytálló magyar fajtákra kell alapozni.
A szakmai program reggel egy nagyszénási sertéstelepen tett látogatással indult, a mélyalmos technológiával ismerkedhettek meg a Türkifarmnál. Palai József a Türkifarm Kft. ügyvezetője elmondta, számos országban sikerrel alkalmazzák ezt a technológiát, de hazánkban még viszonylag ritka. A technológiával nincs szükség a hígtrágya költséges és körülményes kezelésére, tárolására, kevesebb anyagi ráfordítás mellett a haszon is nagyobb, és a technológia az állatok szempontjából is kedvezőbb.
