Halálos diszkóbaleset történt a Dózsa György és Zombai utca sarkán pénteken délelőtt – szerencsére szimulációt tartottak – ismét.
A Hiszem, ha látom című doku-drámát idén is megszervezte a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) és az Orosházi Rotary Club. A cél a legérintettebb korosztályra hatni, ráébreszteni a fiatalokat arra, hogy a döntés lehetősége mindig náluk van, hozzásegíteni őket ahhoz a felismeréshez, hogy felelőtlen tetteik tragikus kimenetelűek is lehetnek. A látottakat a jövő héten osztályfőnöki órákon dolgozzák majd fel.
A történet akár ismerős is lehet a hírekből: születésnapot ünneplő fiatalok alkohol és drog fogyasztása után ülnek autóba, balesetet okoznak, egyikük meghal. Az előadásban valódi mentősök, rendőrök, tűzoltók vesznek részt, sőt, a halottas kocsi is megjelenik. A baleset előtti eseményeket hangjáték révén ismerjük meg.
A KEF kezdeményezésére hatodik alkalommal láthatott ilyet az orosházi végzősök korosztálya. Korábban a Békéscsabai Jókai Színház színészeinek előadásában tartották a bemutatókat, de a megnövekedett költségek miatt váltott a szervező Rotary, és a Szentesi Horváth Mihály Gimnázium drámásait, tanárait kérte fel. A most látott történet jobbára őrzi a hasonló szimulációk történetét és párbeszédeit, de az előadó gárda írta a szövegeket, formálta meg a kitalált szereplők figuráit.
A rendező bátran hagyott a párbeszédekben nyomdafestéket nem tűrő kifejezéseket – ezzel azt célozva, hogy a nézők vagányaknak ismerjék meg a történet szereplőit, valóban hús-vér figurákat teremtett. A szereplők éppen olyan korúak, mint a nézők – ez is közelebb hozta a történetet hozzájuk. A hangjáték alatt oldottan, a zenére bólogattak a nézők is – saját közegükben voltak. A legdrámaibb pillanatokban ennek ellentétét mutatta a nézőtér: síri csönd, döbbent tekintetek, könnyek, zavart nevetések, néhol kuncogó vihorászás, ami a kamaszok zavarának biztos jele.
Sosem tudni meg, hányuk fejében cikázott a gondolat: én is, mi is így járhattunk volna…
A helyszínen dolgozó mentőtiszt nyilatkozata alapján a péntek és szombat éjszakák sok munkát adnak nekik Orosházán, akár a 14 évesek is eszméletlenre isszák magukat. Az általam megkérdezett fiatalok között szkeptikusok is voltak, mondván, aki olyan, azt nem lehet eltéríteni; azt egyikük sem mondta, hogy őt ez nem érdekli, de vagy azt vélték, hogy ők nem kerülnének ilyen helyzetbe, vagy nem nyilatkoztak. Egybehangzó volt viszont az egyenruhások és szervezők meggyőződése: ha egy, kettő, vagy öt gyereket, fiatalt annyira megérintett a „játék”, hogy egyszer jó döntést hoz ennek hatására – már megérte.
Az orosházi Rotary soros elnöke, Polyák János hangsúlyozta: hónapok óta tartó szervezés, sok ember munkája, nem kevés anyagi ráfordítás kellett ahhoz, hogy megtarthassák a szimulációt. Helyi partnerek mellett szabadnapjukon dolgozó mentősöket és tűzoltókat is láthattunk a helyszínen. Sok felnőtt, felelősségteljes szakmát űző szakember összefogása ez az akció már évek óta, amely a kábítószer elleni küzdelem egyik emberközeli példáját mutatta.
