Az Orosházi Rotary Club hagyományos jótékonysági bálját tartották szombaton a művelődési központban.
Az est bevételét a II. Orosházi Rotary Gyermektábor finanszírozására fordítják, a tavalyihoz hasonlóan, amikor mintegy fél millió forintot szántak erre a célra.
A bál díszvendége a Bon-Bon zenekar frontembere, Szolnoki Péter, és párja, Hajdu Klára jazz-énekesnő volt, felléptek a művészeti iskola zenész és táncos növendékei, a programot koktél-bemutató „ízesítette”. A jelenlévő mintegy száz vendég képes beszámolót láthatott a tavalyi gyermektáborról. Kiemelkedő adományozóként elismerésben részesült Busa Péter, aki több éven keresztül jelentősen támogatta a klub projektjeinek megvalósítását. A beszámoló külön említi a katolikus templom üvegablakainak különleges keretmegoldása, valamint a Légy jó mindhalálig című előadás díszleteinek elkészítése ügyében nyújtott segítségét.
Frankó Gábor soros elnök szerint nehéz a városban támogatókra találni, még viszonylag kevesen érzik a civil társadalom fontosságát, de remélik, idén is sokan meghallják a hívó szót nemes ügyek támogatására.
Szolnoki Péter: szeretek segíteni
– Minden olyan rendezvény, amely arra hivatott, hogy valakin segítsen, számomra kedves, és örömmel veszek részt rajta – mondta Szolnoki Péter kérdésünkre válaszolva. – Szinte minden nap lelkiismeretfurdalást érzek amiatt, hogy – furcsa ezt kimondani – mindig lesznek tőlünk sokkal nehezebb helyzetben lévő emberek, és éppen ezt a lelkiismeretfurdalást próbáljuk enyhíteni azzal, hogy segíteni igyekszünk. Azzal is tisztában vagyunk, hogy mindnekin nem lehet segíteni, ezért hitvallásunkká vált, hogy csak olyan rendezvénynek mellé állunk, amelyek hatékonyak és valós ügyért jönnek létre. Sajnos vettünk részt olyan bulin, ahonnan nem jutott el a segítség oda, ahová szánták. Olyan is előfordul, hogy a zenénkkel tesszük boldoggá azokat, akik másképp nem jutnának ilyen élményhez, vagy a műsor révén összegyűlt összeg jótékony hatásait élvezhetik.
Fotók: Kecskeméti Krisztina
– Mennyire fontos ma Magyarországon a jótékonykodás a művészek között?
-Többen azt mondják, hogy nemcsak az ország, de a művész társadalom is olyan helyzetben van ma, hogy akár kitehetnénk a kalapunkat, de ez furcsán hangzana a mi szánkból. Nekünk csak az a dolgunk, hogy arra a másfél-két órára, amíg az emberek a zenénket hallgatják, addig jól érezzék magukat. A hétköznapokban pedig a maihoz hasonló eseményeken való részvétellel jótékonykodjunk. A zene önmagában pozitív dolog, hiszen olyan rezgéseket kelt, amelyek segítenek. A jótékonyságról furcsa beszélni. Annak a híve vagyok, hogy ha valahol összedől egy ház, akkor vegyem a malteros kanalat, és menjek segíteni. Ha valaki ilyenben számít rám, szívesen megyek.
– Ha már zene: pár szó a szakmai jelenéről, jövőjéről…
– Idén már kijött egy új Bon-Bon lemez, 5.1 címmel, új szólólemezen dolgozom, remélem, még idén sikerül befejezni. A kedvesemmel, Hajdu Klárival duettlemezen dolgozunk, és még sok ötletem van, ami a következő időszak feladatait adja.
