A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa úgy véli, több helyen rossz döntést hozott a megyei önkormányzat, amikor az iskola bezárása mellett döntött.
Az orosházi kisegítő iskola bezárása körüli ügy már hónapok óta húzódik. A szülők többsége nem törődött bele a döntésbe, így beadvánnyal éltek az ombudsmanhoz, aki ennek kapcsán kezdett el vizsgálódni.
Az iskolabezárás kapcsán született eddigi írásaink ide kattintva olvashatók. A teljes jelentés pedig itt érhető el.
A Dr. Kállai Ernő által készített jelentést a Beol.hu hírportál hozta nyilvánosságra. A jelentést átolvasva kitűnik, hogy az ombudsman több helyen hiányosságot és szabálytalanságot tárt fel a megyei önkormányzat részéről úgy az előkészítés, mint a hivatalos ügyintézés folyamán. A dokumentum több részre bontja a teljes témát, és ezek elemzése után összegzést is ad.
Sietős véleményeztetés
Elsőként a vizsgálat módszereit ismerteti, majd részletezi a megyei fejlesztési tervet, melynek összegzésében Kállai Ernő így fogalmaz:
„Megállapítható, hogy a fejlesztési terv és az intézmény-reorganizáció címszóval meghozott döntés között nincs értelmezhető kapcsolat, vagyis előbb (törvényben előírt eljárás lefolytatásával) a fejlesztési tervet kellett volna módosítani, majd ezt követően előkészíteni (törvényben előírt másik eljárás lefolytatásával) magát a döntést.”
(Fotó: Kecskeméti Krisztina)
„Megállapítható, hogy a véleményeztetési eljárást áthatotta a sietség, sokkal inkább formális közlés, semmint párbeszéd volt, a fiskális szempontokkal szemben teljesen háttérben maradt egy fejlesztő osztály, négy értelmileg akadályozott csoport, egy összevont speciális szakiskolai osztály tanulóinak és szüleinek a nyilvánvaló érdeksérelme, miközben a szülők érthető ellenállása miatt a 20-22 milliós megtakarítás jelentős része el is veszhet.”
A Cigány Kisebbségi Önkormányzat korábban megfogalmazta, hogy nélkülük nem dönthettek volna az ügyben. A jelentés erre a témára is kitér.
„Álláspontom szerint az átszervezési eljárás során nem érvényesültek maradéktalanul a kisebbségi önkormányzat roma tanulók érintettségén alapuló együttdöntési jogai. Meg kell azonban jegyeznem, hogy miután a döntést a megyei önkormányzat hozta, az egyeztetésbe elsődlegesen a területi CKÖ-t lett volna indokolt bevonni” -írja Kállai Ernő.
Alkalmatlan szakértői vélemények?
A jelentés határozottan foglal állást a szakértői véleményekről is:
„…az intézmény költségvetési egyensúlya kérdéséről készített intézményvezetői javaslat szakértői véleményeztetése, illetve a vélemény sem formájában, sem tartalmában nem alkalmas az átszervezést kimondó fenntartói döntés törvényes megalapozására” – írja, majd a megyei önkormányzat szakértői döntéseit is kifogásolja:
„Békés Megye Önkormányzata úgy döntött a Hunyadi János Közoktatási Intézmény „reorganizációjáról”, hogy a közgyűlés külön nyilatkozatot az átszervezés és a megyei fejlesztési terv összhangban lévőségéről nem tett, így arról sem, hogy a megfelelő színvonal és az aránytalan teher kérdéskörét hogyan érinti a tervezett átszervezés. E jogsértés oka nyilvánvalóan az „időzavar”, amit problémaként említ a MOSB elnöke a testület április 28-ai ülésén maga is” – olvasható.
A gyermek érdeke mindenek felett
„A gyermek mindenek felett álló érdeke és az egyenlő bánásmódhoz való jog alapján az sni és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai szolgáltatások hozzáférési esélyének, elérhetőségének, az akadályok leküzdésének egyenkénti, tételes vizsgálata egy intézmény-átszervezés során elengedhetetlen. A konkrét esetben ilyen elemzésre nem került sor, holott Békés megye esélyegyenlőségi programja is kimondja (az összegzés rész első mondataként), hogy a „Békés Megyei Önkormányzat különös figyelemmel kíséri a településen élő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek helyzetét…” A rendelkezésemre álló információk alapján ugyanakkor az átszervezési eljárásnak és döntésnek nem volt kimutatható köze ahhoz, hogy a tanulók 40%-a cigány származású.
Mindezek után az ombudsman kezdeményezésekkel fordult Békés Megye Önkormányzata Közgyűléséhez:
1. Helyezze hatályon kívül a „Hunyadi János Közoktatási Intézmény reorganizációja” címet viselő 78/2010. (IV.30.) Kt. határozatot.
2. Állítsa le a határozat végrehajtása érdekében folyamatban lévő intézkedéseket, munkákat.
3. Részletes útmutatóval tájékoztassa az érintett intézményegység-vezetőket a határozathozatal előtti állapot helyreállításához szükséges intézkedésekről.
Ezután kéri a megyei közgyűlést, hogy a törvény szerint módosítsa a fejlesztési tervet, a szülők, a tanulók és más érdekeltek esetleges véleményeztetési eljárását pedig úgy folytassa le, hogy a vélemények érdemben befolyásolhassák az álláspontját. Emellett kéri, hogy „minden intézményfenntartói jogkörben hozott jövőbeni döntése, intézkedése meghozatalakor – így különösen, ha az a Hunyadi János Közoktatási Intézmény orosházi telephelyét érinti – a gyermek mindenek felett álló érdekét vegye figyelembe, és tartsa meg az egyenlő bánásmód követelményét”.
A Beol.hu értesülése szerint a megyei közgyűlés két bizottsága (ügyrendi és az oktatási) is megtárgyalja a jelentést, és ezután alakítják ki álláspontjukat. Bár továbbra is kérdés, hogy hol tanulnak majd szeptembertől a gyerekek.
