Ne csak játszd, éld a bluest! (videó)

Ezt vallják az orosházi Blues in the Pipe zenekar tagjai is.

A helyi zenekarokat bemutató sorozat egy új részéhez érkeztünk. A fiatal bandával a január 30-i, két felvonásos koncert közötti rövid szünetben beszélgettünk. A srácok lelkesek, és egy perc alatt érezheti közönségük, hogy nem csak értenek a zenéléshez, hanem imádják is ezt csinálni. Szemléletük pozitív, elégedetten tekintenek arra, amit eddig megvalósítottak, és mind láthattuk és hallhattuk, a fogadtatásukra sem lehet panaszuk.
Kik alkotják a Blues in the Pipe zenekart?
Szabó Géza: Mindenekelőtt Frankó Attikával kezdeném a bemutatást, hiszen ő a zenekar énekese, gitárosa, frontembere. Körülbelül egy éve dolgozunk ezen a zenekaron. Tulajdonképpen öt, hat, de leginkább változó számmal szoktunk fellépni, hiszen mindig van vendégzenészünk is. Ulrich József basszusgitározik, Rácz László ritmusgitározik és Nagy Róbert Bence szokott átjárni hozzánk Vásárhelyről szájharmonikán… hát úgy is mondhatnám, hogy játszani, de szerintem ez több annál.

Vannak vendégzenészeink, és lehetséges, hogy belőlük állandó tagok is lesznek. Ma például Szokolyai Péter billentyűzik. Megmondom őszintén, hogy én egyébként Péterrel most, a koncerten találkoztam először. Azt hiszem, hogy megpróbálunk mindent megtenni azért, hogy egy kicsit színesebbé tegyünk a blues életet itt a dél-alföldi régióban.
Nyilvánvalóan blues számokat játszotok, de azon belül mennyire az ismert, népszerű dalokat veszitek elő?
R.L.: Általában, aki a bluesban jártas, aki a blues zenét szereti, ismeri ezeket a számokat. A blues rajongók nagy része ezeket a modernebb feldolgozású dalokat szereti. Én úgy látom, hogy manapság a fiatalok is kezdenek fogékonyak lenni rá.
Azt szokták mondani, hogy ne csak játszd, éld a bluest! Meg kell lennie egy életkornak ahhoz, hogy ezt a zenét igazán magáénak érezze az ember.
A Mr. Shame zenekarral vannak átfedések a tagokat tekintve, és avval a bandával is játszotok blues számokat. Nem volt összehozható a két banda?
F.A. A kettő együtt nem. Vannak összefonódások, mert a mai vendégzenészünk, Szokolay Péter a Mr. Shame billentyűse. De a műsort tekintve nem. A bluesban is vannak olyan számok, amik hihetetlen közkedveltek, itt van például Takáts Tamás Pocsolyába léptem című száma, ezt mindenki ismeri, és játszották ezt annak idején diszkókban is. Nem jellemző, hogy ennyire populáris műfaj lenne a blues, de ahogy Laci is mondta, azért jó pár olyan számot játszunk, amit a blues rajongók ismernek. Ha Robben Ford nevét említem, az például egy márka. De az a három vagy négy Takáts Tamás, az belefér a Mr. Shame-be, mert azok hatalmas slágerek, ez pedig, amit a Blues in the Pipe-pal csinálunk, az egy örömzene.
httpv://www.youtube.com/watch?v=j90yQ9-kKVA
Merre láthatott titeket eddig a közönség?
F.A.: Körbeturnéztuk Orosházát meg Békés megyét. Játszottunk már egyébként Vásárhelyen, Szentesen is. Van előzménye, elődje ennek a zenekarnak, a Blueser. Itt a városban sok helyen játszottunk, például az Orosháza Fesztiválon, Anno sörözőben, itt a Koccintóban pedig reméljük, hogy hagyományt teremtünk avval, hogy minden második vagy harmadik héten csinálunk egy blues estet. Aki szereti az élő zenét, annak szerintem bejöhet ez, nem feltétlenül kell, hogy blues rajongó legyen.
Mennyire vagy megelégedve az orosházi zenei élettel?
Sz.G. Ez attól függ, melyik oldalról nézzük, a közönség oldaláról, vagy a zenekarok oldaláról. Sokan vannak zeneszerető emberek Orosházán, akik zenélni is szeretnek, és persze azt hallgatni is. Elégedettség? Elégedett vagyok. Itt a városban nekünk leginkább a Koccintó az a hely, ahol szeretünk játszani, és tényleg úgy tűnik, hogy hagyományt teremtünk. És ezt ezúton is megköszönjük mindenkinek, aki ehhez valamilyen szinten hozzájárult.
N.R.B.: Én imádok ide jönni. Váráshelyről járok át, de sajnos ott nincs ilyen zenei élet, mint Orosházán. Örülök, hogy velük játszhatok, mert remek csapat, nagyon jó zenészek és szívből játszanak, úgyhogy én mindig szívesen jövök.
Demótok született már evvel a felállással?
R. L.: Pár stúdiófelvétel készült már a Táncsics gimnázium stúdiójában, de mindenki nem volt jelen. Olyan stádiumban van az anyag, hogy a még nem szereplő zenészek bármikor rá tudnak majd játszani. Úgy gondolom, hogy hamarosan el fog készülni.
Általában több órás koncerteket adtok. Hány szám van a repertoárban?
N.R.B. Húsz-huszonöt szám van, ami néha közkívánatra kibővül. Ezek mind feldolgozások, mint általában azt a blues vagy a jazz dalokat játszó zenekaroknál tapasztaljuk . Megvannak az örökzöldek, amiket próbálunk eljátszani a saját szájízünk szerint.
Tehát ezek a feldolgozások valamilyen szinten átdolgozások is?
U.J. Valamennyire igen. De túl sokat nem tudunk hozzátenni ezekhez a számokhoz, mert olyan zenészek találták ki őket, akik sokkal-sokkal jobbak nálunk. Mi szerencsések vagyunk, hogy ezeket a számokat eljátszhatjuk. Mindenki megpróbál persze valamennyit hozzátenni, a kérdés az, hogy a közönségnek ez elég-e? De itt szerencsére nagyon jó közönségre találunk.
A zenekarnak sok további lehetőséget kívánunk az örömzenélésre!