A művelődési házban kapott helyet a „Mir(r)or” című tárlat.
A Táncsics gimnázium rajztanára, Varga László a tanórák mellett szabadidejében is alkot. Ahogy ő fogalmazott, stílusát és technikáját tekintve, valami egyedit. A Magyar Kultúra Napján, január 22-én nyílt kiállításán a Petőfi Művelődési Központ színháztermi előcsarnokában Károlyi Fülöp Béla tartott nyitóbeszédet, aki a tárlat címéül a következőt adta: Varga László, aki átlépte az időkaput, hogy megtalálja a fényt.
A művészt a következő szavakkal jellemezte: Varga László a pusztulást ígérő világunkból visszalépett a reneszánsz korába. Azért lett művész, hogy ezt megtehesse. A világ romlik, de vannak a kultúrának olyan szegmensei, amelyek a reményt hirdetik. Varga László tudja, hogy az emberek éheznek a kultúrára. Azért lép át az időkapun, hogy mutasson valami csodát.
Más korszak, más téma és technika
Körülbelül 20 éve – mikor még az akkori 4. Számú Általános Iskola tanára volt – indultak el művészi ambíciói. Négy alkotói korszakot határozott meg. A kibontakozás elején a tájképkészítés jellemezte. Majd a második korszakában már bővült témaválasztása. Elvont fogalmak, emberi kapcsolatok megjelenítésével is foglalkozott. A gondolkodtató képi megoldásokat kereste. Azonban emellett a képi világ mellett egy belső, lelki világ is formát öntött művészetében. Ez a felkészülés ideje volt, ami a fény és árnyék drámaiságára épült. Jellemzőek voltak ebben az időszakban a grafikák.
A művésztanár támogatja tehetséges diákjait
A kiállítás során Varga Lászlóval is beszélgettünk.
Mi a közös a kiállított képekben? Miért ezeket választotta erre a tárlatra?
Mindent szeretek, ami szép, ami gyönyörködtet, mindent, ami valamilyen szempontból megfogja az embert. Legyen az a természet változatos formavilága, akár a különleges színek, amiket próbálok ezeken a képeken utánozni. Bár sajnos ez nem mindig lehetséges.
Művésztanárként mennyiben tudja segíteni a kibontakozásban diákjait?
Igyekszem felkarolni ezeket a tanulókat. Ez időről időre változó. Van, amikor kevesen vannak, de hála Istennek ebben a tanévben többen is tehetségesnek bizonyulnak. Úgy vettem észre, hogy valamelyest inspirálólag hat rájuk, hogy én is alkotok, és próbálom őket is erre buzdítani. Kiállításokat is szoktunk szervezni nekik a Táncsics aulájában. Ez általában március-április tájékán esedékes. Ekkor a zsibongóban kerül sor a fiatalok műveiből összeállított tárlatra.
Mi a kedvenc témája?
Minden, ami itt ki van állítva.
Akit kíváncsivá tettünk, az még február 11-ig megtekintheti a képeket a PMK-ban.
