Alkotásaival több folyóiratban, könyvben, de még bélyegeken is találkozhatunk. Valaczkai Erzsébet 16 éves korában, az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium tanulójaként kezdett rajzolni, majd Heves vármegyébe való költözése után ismerkedett meg az erdő élővilágával. Munkásságát már több díjjal jutalmazták, művei a világ számos pontjára eljutottak. Az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Területi Szervezete és a Nagy Gyula Területi Múzeum május 7-én közösen szervezte meg az „Erdőn, mezőn járva” című kiállítást, melynek megnyitójára rengeteg érkeztek.
Igazi különlegességgel indult Valaczkai Erzsébet grafikus, festőművész kiállításának megnyitója. Május 7-én a Nagy Gyula Területi Múzeumban elsőként vadászkürt jelekkel köszöntötték a vendégeket. Mindez remekül illett a tematikához, hiszen a művész a természetben, az erdőben élő állatokat kedveli leginkább megjeleníteni alkotásain. A megnyitón az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) Békés Vármegyei Területi Szervezetének titkára, Zuberecz Tibor kapta a megtisztelő feladatot, hogy bemutassa a művészt.
– A vadászati kultúra lelkes rajongójaként mondok ma beszédet. Az Alkotó, számomra csakis nagybetűvel, megmutatja, hogy a művészet miként válik részévé az életünknek. Valaczkai Erzsébet színvilágával, láttató erejével kézen fog és elvezet minket az ő világába. Ábrázolásai rendkívül megkapóak, élethűek. A képeken nem csak látni, de hallani is lehet a fácán kiáltását, a bikák bőgését. Ez az igazi művészet, amely nem csak a szemet, de a lelket is gyönyörködteti – hangsúlyozta beszédében Zuberecz Tibor.
A titkár ezután az alkotó életéről is szót ejtett. Valaczkai Erzsébet 1958-ban született Orosházán, gyermekkorát tanyán, a pusztaföldvári Harangos-ér partján töltötte. Tudatosan 16 éves korában kezdett alkotni a Táncsics Mihály Gimnáziumban, majd családjával Heves vármegyébe költöztek. Itt ismerkedett meg az erdő élővilágával. Műveivel sok kötetben, folyóiratban is találkozhattunk már, emellett a művész munkásságát az évek során több díjjal jutalmazták. 2001-ben C.I.C. Nemzetközi Nagydíjat kapott, majd egy évvel később a Csergeczán Pál-díjat is megkapta. A Magyar Vadászkamara a Hubertusz kereszt arany fokozatával jutalmazta, míg a Vadászati Kulturális Egyesület az Arany Ecset-Toll Művészeti Nagydíját ítélte neki. Legutóbbi alkalommal 2014-ben tüntették ki a Magyar Arany Érdemkereszttel.
– Igazán nehéz megszólalni most, mint Orosházán nevelkedett egykori libapásztor, egykori táncsicsista, valamint egykori rákóczitelepi pedagógus. A rajzaim kapcsán több földrészre is eljutottam már, de szerettem volna ismét egy kiállítás szervezni szülővárosomban is – mondta Valaczkai Erzsébet. – A természetben még sosem csalódtam és ez az alkotásaimban is visszaköszön. Az életem során, amikor mélyponton voltam, a rajzolás húzott ki igazán belőle, lelkileg nagyon sokat adott. Éppen ezért szeretném, hogy a fiatalok is fogékonyak legyenek a művészetekre – emelte ki.
A megnyitóra rengeteg érdeklődő érkezett, akik a köszöntők után körbejárták a termet, ahol szarvasok, kacsák, vaddisznók köszöntek vissza a képekről.
