Erős lesz-e a megújult Fidesz frakció az újdonsült polgármesterrel az élen? Kik lesznek az alpolgármesterek? Visszalép-e Fetser János egy fiatalabb MSZP-s javára? És támad-e a Jobbik minden esetben? Kérdések, amikre megpróbáltunk válaszokat adni.
Október 12-én lezárult egy választásokkal, kampányokkal, ígérgetésekkel terhelt esztendő. A tavaszi országgyűlési és EU-s választások után ősszel az is eldőlt, kik vezetik majd a településeket. Az új rendszer szerint a frissen megválasztott polgármesterek és képviselők 5 évre kaptak bizalmat, így 2019-ig döntenek majd a várost érintő ügyekben.
Fidesz: kik lesznek Dávid Zoltán segítői?
Orosházán a Fidesz maradt a vezető erő, fölényesen nyerték a választást a párt képviselőjelöltjei. Polgármesternek Dávid Zoltánt választották a szavazók, mellette a kormánypárti jelöltek 9 egyéni körzetet is behúztak a 10-ből, így abszolút többséget szerzett a Fidesz a testületben.
A felállás pontosan olyan lesz mint az elmúlt 4 évben: 10 fideszes mellett 5 ellenzéki foglal helyet a tanácskozó teremben, az öt ellenzékiből egy egyéni képviselőként, négy pedig listán.
Azt tudjuk, ki a polgármester, de hogy kik segítik a munkáját alpolgármesterként, még nem ismert. Információink szerint a Fideszen belül több név is felmerült, ráadásul a városi nagypolitikában mind újoncok lennének. Úgy tudjuk, Bojtor István személyéhez Dávid Zoltán ragaszkodik. Ez nem lenne meglepetés, hiszen a februárban leköszönt dr. Dancsó József polgármester a Magyar Államkincstár élére állt, és vitte magával a közgazdasági iroda vezetőjét, Miszlai Józsefet is. Így két pénzügyi szakértő is távozott a városházáról. Mivel Bojtor nagy tapasztalattal rendelkező közgazdász, logikus lépésnek tűnne, ha ezen a területen kamatoztatná képességeit – alpolgármesterként.
A másik befutó az eddig kistérségi ügyeket vezető Fejes Róbertné lehet. Az ő jelölése még a párton belül is kisebb meglepetést kelthet, azonban a kistérségi társulás irodavezetőjeként nagy tapasztalatot szerzett az elmúlt években, így ha pozíciót kap, vélhetően a kistérség ügyeit intézi továbbra is.
A harmadik alpolgármesteri széket illetően a szintén közgazdász végzettségű 38 éves Kovács Péter Dávid neve merült fel. Ebben az esetben övé lenne a városi cégek és intézmények felügyelete, de vélhetően ő lenne a párt frakcióvezetője is.
Kérdés még, hogy az eddigi társadalmi alpolgármester, Elekes Lajos folytatja-e ezen irányú tevékenységét, vagy teljesen visszatér az üzleti világba.
Bárhogy is alakul, az biztosnak tűnik, hogy az új alpolgármesterek újoncok lesznek, egyikük sem volt még önkormányzati képviselő, többségük az üzleti világból érkezett a politikába. Bár Dávid Zoltán 1998 óta önkormányzati képviselő, de városvezetői posztot eddig ő sem töltött be.
A Fideszen belül is vannak, akik attól tartanak, hogy ez a “politikai zöldfülűség” hátrányt jelent, legalábbis az első hónapokban, de úgy vélik, idő van, hiszen mostantól 5 évig ők lesznek a városvezetők, majd belejönnek.
A szakmai kérdésekben pedig továbbra is támaszkodhatnak a városháza teljes szakember gárdájára. A jelenlegi fideszes képviselők habitusát ismerve nagy kérdés még, ki lesz az, aki a kemény politikai vitákat felvállalja a testületi üléseken. Márpedig erre szükség lesz, hiszen ez egy politikai testület, ami korántsem mentes a vitáktól, és az ellenzéki oldalon ülnek rutinos vitázók.
MSZP: 4 helyett 3 hely. De visszalép-e Fetser?
A helyhatósági választáson Orosházán másodiknak “futott be” a Magyar Szocialista Párt. Számukra egyértelműen visszaesés ez az eredmény: noha a 2010-es önkormányzati választáson is az MSZP volt a második erő, de akkor négy képviselői széket szereztek meg a szocialisták, most csak hármat: listáról Füvesi Sándor és Fetser János jutott be.
Ahogy 2010-ben, most is az MSZP által támogatott, de egyébként független Burka László volt az egyetlen, aki meg tudta szerezni körzetében az egyéni mandátumot a fideszes jelölttel szemben.
Nagy kérdés azonban, milyen politikát folytatnak majd az előttünk álló ciklusban? Egy, a párthoz közelálló informátorunk szerint ugyanis Burka már eddig sem vette jó néven, hogy Fetser és Füvesi folyamatosan támadólag lépett fel az üléseken szinte minden ügyben. Burka egyébként többször is kiszavazott az MSZP frakcióból az elmúlt években, mert nem minden esetben értett egyet képviselőtársaival. Függetlenként ezt könnyebben meg is tehette, hiszen nem tagja a pártnak, nem kötötte olyan erősen a frakciófegyelem. Éppen ezért azonban sok döntés előkészítéséből is kimaradt, így csak a végső döntést tudatták vele.
Kérdés, hogy Burka László mennyire tudja – vagy akarja-e egyáltalán – érvényesíteni saját akaratát, az azonban tény, hogy az ő egyéni mandátumának köszönhető, hogy az MSZP-nek egyáltalán esélye lehet a frakcióalakításra.
A képet tovább árnyalhatja, ha Burka László a fideszes többséggel – ügyek mentén – jobban együttműködő politikát kíván folytatni a testületben. Ám ha erről nem tudja meggyőzni Fetsert és Füvesit, akkor az is elképzelhető, hogy az MSZP-nek nem lesz frakciója a testületben, ahhoz ugyanis három képviselő kell. Hogy így lesz? Meglátjuk.
Az MSZP szavazók közül néhányan azt is kérdezik, hol maradt a fiatalítás, amiről a helyi pártvezetők évek óta beszélnek. Az tény, hogy a szocialisták sok fiatal jelöltet indítottak a választáson, ám közülük senki nem jutott a testületbe. A listán viszont Füvesi Sándor után – aki a maga 39 évével nyilván nem számít “öregnek” – Fetser János következett, így ő is került be a testületbe.
Az is tény, hogy Fetser volt polgármesterként, és egykori országgyűlési képviselőként rutinos, dörzsölt politikusnak számít, viszont személye nem esik egybe a pártban régóta hangoztatott fiatalítással. Egy rájuk szavazó megfogalmazása szerint “kihasználta a fiatalokat a kampányban, de ettől ő ül be a tutiba”. Ez később még feszültséget is szülhet, hiszen így a szocialista párt értékrendjét valló fiatalok továbbra sem tudnak szert tenni kellő politikai gyakorlatra Orosházán. Informátorunk szerint egyébként az is felmerült már, hogy Fetser esetleg visszalép, így az őt követő egyik fiatal ülhet a testületbe listáról. Majd meglátjuk, hogyan döntenek az MSZP-ben.
Jobbik: de hova tűnt Jámbor Nándor?
A Jobbik számára egyszerre csalódás és előrelépés is lehet a mostani választási eredmény, ez nézőpont kérdése. Egyrészt örülhetnek, hiszen az eddigi egy helyett immár két képviselőjük ül majd bent. Másrészt szomorkodhatnak, hiszen a tervük, hogy Orosházán is a második politikai erővé váljanak, nem jött össze. Egyéni jelöltjeik közül csupán a 3-as körzetben induló, nem mellesleg a legidősebb (69 éves, nyugdíjas) jobbikos jelölt, Kővári János ért el jobb eredményt mint az MSZP-s jelölt, a többiben – ahogy a polgármester választásban is – a harmadik helyre szorultak.
Külön érdekesség, hogy az egyes körzetben az MSZP kevésbé ismert jelöltje, Nyolczas Erika több szavazattal zárta a választást, mint a Jobbik eléggé ismert helyi elnöke, polgármesterjelöltje, Jámbor Nándor.
A Jobbiknál is debütálnak újoncok a testületben jövő héten, mégpedig ketten. Dr. Szabó Ervint eddig jobbára ügyvédként ismerték Orosházán, de az utóbbi hónapokban egyre jobban belefolyt a politikába. Kívülről úgy tűnik, hogy lassan, de biztosan átveszi a párt helyi szervezetének irányítását Jámbor Nándortól, aki a hírek szerint külföldre kíván költözni. Ezt erősítheti az is, hogy Jámbor nevét sem a helyi, sem a megyei listán nem láttuk, ami azért kissé furcsa egy olyan politikustól, aki az előző ciklusban a párt országgyűlési képviselője is volt.
(Fotó: Kecskeméti Krisztina)
A másik listás képviselő Lénárt Zoltán. A politikában ő is újnak számít, így nehéz megmondani, hogy a Jobbik pontosan milyen irányvonalat képvisel majd a testületben. Vélhetően azonban kihasználják a kényelmes ellenzéki szerepet és keményen kritizálnak majd.
DK, Munkáspárt: kis pártok, kis eredménnyel
A Demokratikus Koalíció gyengébben szerepelt a vártnál, a politika szereplőinek is némi meglepetést okozva, hiszen tavasszal jobban megszorongatták az MSZP-t. A DK egyébként Orosházán szinte láthatatlan volt a kampányban, a kötelező megjelenéseken kívül nem sok mindent tettek. Helyi vezetőjük, Papp Róbert azonban nincs elkeseredve, azt mondja, fiatal a párt, idő kell az építkezéshez, a háttérben dolgoznak tovább. Megyei szinten azért eredmény, hogy egy mandátumot megszereztek a Békés megyei közgyűlésben, míg az MSZP a korábbi négy helyett most csak két képviselőt küldhet a megyei grémiumba. Ebből a kettőből egyébként az egyik MSZP-s az orosházi, rutinos Varga Zoltán, aki szintén az idősebb generáció tagja, és aki tavasszal, az elbukott parlamenti választás után szintén a fiatalítás fontosságáról beszélt…
A Munkáspárt továbbra sem tudta áttörni önmaga korlátait, de stabilan hozták a 2% körüli eredményt, ami megszokott tőlük Orosházán. Amíg a párt nem tud fiatalítani, vélhetően nem is fognak ennél több szavazatot kapni.
A választás egyik színfoltja Csányi Antal független polgármesterjelölt volt. Tulajdonképpen nem látszott a kampánya, de ettől függetlenül elért 3%-ot, ami nem sokkal maradt el a DK eredményétől, konkrétan 42 szavazattal kapott kevesebbet, mint a DK polgármesterjelöltje.
Kevesen mentek el – de miért?
A választás eredményét sokan és sokféleképpen elemezték már, és fogják is még a következő hetekben. A részvételi arány alacsony volt, alacsonyabb, mint a 2010-es vagy a 2006-os önkormányzati választáson. Orosházán 24 ezer 684 választó közül 8462-en ikszeltek október 12-én, ami 34.28 %. Ez elmarad a megyei átlagtól is, ami 45.17 % volt.
A polgármesterjelöltek közül a fideszes Dávid Zoltán kapta a legtöbb érvényes szavazatot, kicsivel több, mint a felét, az összesen 8334 érvényes szavazatnak. Vagyis a kormánypárti jelölt 4194 szavazattal (50,32%) lett polgármester.
Az, hogy a részvételi arány ennyire alacsony volt, sok mindent jelent, például azt, hogy az emberek többsége mennyire kiábrándult a politikából.
Vannak olyan vélemények is, miszerint kötelezővé kellene tenni a szavazást. Mások szerint az, ha valaki távolmarad, ugyanolyan véleménynyilvánítás, mintha elmenne és voksolna, csak ő így fejezi ki a véleményét. Megint más vélemények szerint nem volt igazán jó alternatíva az ellenzéki pártok között, akikre be lehetett volna húzni az ikszet a Fidesz ellenében.
Okoktól függetlenül tény, hogy a kevés választó eldöntötte, kik képviseljék valamennyi orosházi érdekeit a helyi önkormányzatban 2019 őszéig.
Az pedig, hogy kik lesznek a tisztségviselők, és ki milyen politikát folytat majd, hamarosan kiderül, hiszen a tervek szerint október 21-én, kedden megalakul az új testület, amit természetesen élőben közvetítünk majd az OrosCafén.
