Békés megyében Orosházán állítottak először Kossuth-szobrot, ez adja a tárlat apropóját.
Kossuth-szobrok fotói jelennek meg különböző városokból a 135 évvel ezelőtt született alkotó, Horvay János emlékére, és a befogadó települések tiszteletére.
A Városi Képtár október 4-éig látogatható kiállítása időutazásra hív, Kossuth Lajos alakjának megidézésével. A megnyitón Reznák Erzsébet, a ceglédi múzeum igazgatója szép gondolattal kezdte beszédét:
„Közös jó érzés mindannyiunk számára, fontos tájékozódási pont a Kossuth-szobor egy település életében, az ott lakók számára: főtér, templom, városháza, Kossuth-szobor, és az ember máris otthon érzi magát. Van közös téma a másik településen élőkkel is.”
A történelemkönyvekből ismert szobor-szerű Kossuthot, mint hús-vér embert állította a jelenlévők elé, majd a Horvay alkotások sokszínűségéről, formai gazdagságáról szólt.
Kossuth-sorsok
Minden Kossuth-szobornak története van, a magyar történelem meghatározta azok sorsát is. Vannak olyanok, amelyeket felállított egy település, majd ledöntött, aztán helyreállított, és vannak egészen hányattatott sorsúak, amelyeket nem kímélt a népharag (egyes határon túli magyarlakta településeken). Az elsőt 1894-ben, az utolsót idén állították, pontos számukat megbecsülni sem lehet.
