Az eddigitől jelentősen eltérő hulladékkezelési rendszer indul hamarosan a régió 86 településén. A középpontban az újrahasznosítás áll. Aki aktívan részt vesz a szelektív gyűjtésben, annak olcsóbb lehet a szemétdíja is.
Magyarországon egyedülálló az a rendszer, amit a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás (DAREH) valósított meg az elmúlt években. A több éves előkészítő munka a végéhez közeledik, a tervek szerint 2016 első felében el is kezdi a működését a rendszer. A projekt jelenlegi állásáról tartottak sajtótájékoztatót október 22-én, Orosházán.
– Nem csak a térségben, de az országban is egyedülálló az a rendszer, amit a DAREH megvalósított a 15 milliárd forintos EU-s forrásból. Elkészültek azok a létesítmények, amelyek a 86 települést felölelő rendszer működéséhez szükségesek, így minden készen áll arra, hogy az utóbbi évek egyik legnagyobb beruházása lezáruljon, és a rendszer elinduljon – mondta Dávid Zoltán, a társulás elnöke.
Jelenleg az összegyűjtött hulladékot lerakókba szállítják. A DAREH rendszer újdonsága abban áll, hogy a szemetet összegyűjtik a kukásautók, majd először az átrakóállomásra szállítják. Itt tömörítik, konténerbe rakják és elviszik a békéscsabai válogatóüzembe, ahol a speciális gépek méretük, anyaguk alapján külön választják a fémet, műanyagot, papírt és a szerves hulladékot. Előbbieket eladják a feldolgozóknak, a lebomló anyagokat pedig ártalmatlanítják és a lerakóba kerül. A fő hangsúly a szelektív gyűjtésen és az újrahasznosításon lesz.
– A világ egyik legmodernebb technológiáját alkalmazzuk a békéscsabai hulladékválogató üzemben, így 300 százalékkal nő a hasznosítható hulladék mennyisége, és 73 százalékkal csökken a lerakással ártalmatlanított hulladéktömeg – tette hozzá Dávid Zoltán.
Elhangzott, a DAREH társulása már elfogadta azt a koncepciót, ami a jövőbeni árképzést tartalmazza, ez egyeztetés alatt áll az Energiahivatallal. Szilágyi Csaba tervezőmérnök ehhez kapcsolódva elmondta, ez EU komoly forrásokat biztosított a projekthez, de ehhez fenntarthatóvá kell tenni a rendszert, így az érintett településeken egységes díjrendszer bevezetését írták elő.
– A társulás akkor működőképes, ha előrelátóan, hosszú távon tervez. Idővel a most beszerzett eszközöket, kukás autókat is cserélni kell, de ehhez már nem lesz jelentős támogatás, ezért ezt a lakosság által befizetett pénzekből kell kigazdálkodni. Mindezt úgy, hogy az embereknek kifizethető összegű legyen a hulladékszállítás díja – fogalmazott a szakértő. Elhangzott, a hulladékszállítás jövőbeni árai még csak tervek, ráadásul ezen a területen lehet átmenetet képezni, a társult önkormányzatoktól beérkező észrevételeket a szakértők folyamatosan elemzik, és ez alapján aktualizálják a javaslatot.
Több szelektív, kevesebb szemétdíj
Magyarországon már nem profitorientált szervezetek, hanem önkormányzati- vagy állami tulajdonú cégek végzik a hulladék begyűjtését, ártalmatlanítását, kezelését. Emellett egy kormánydöntés miatt január elsejétől kötelező lesz a lakosság részére 60 és 80 literes edényzeteket is biztosítani.
– Aki tehát aktívan használja majd a szelektív kukát, annak értelemszerűen kevesebb lesz az egyéb, kommunális hulladéka, így a mostani kukát lecserélheti kisebbre. Ez pedig kevesebbe kerül, így lehet spórolni a szemétszállításon – fogalmazott Szilágyi Csaba.
A rendszer várhatóan 2016 tavaszán indul el. A szelektív gyűjtéshez 120 vagy 240 literes sárga kukákat adnak majd minden családi házhoz, ebbe kerül a szelektíven gyűjtött hulladék (műanyag, fém, papír, egyéb csomagolóanyag). Ebből összesen 150 ezer darabot osztanak szét. A társasházaknál a sárga konténer mellé érkezik a zöld és a kék is, amibe az üveget és a papírt kell majd dobni. Kiosztanak 30 ezer komposztáló edényt is, hogy a zöld hulladékot ne a kommunális gyűjtőedényzetbe rakjuk, hanem otthon, külön gyűjtve komposztáljuk, és használjuk fel a kiskertekben, virágágyásokban.
– Ezekért a szelektív kukákért a lakosságnak nem kell külön fizetnie.
Egyetlen kérésünk van: használják őket, töltsék meg, hogy minél több anyagában újrahasznosítható hulladék legyen külön választva. Ez mindenki érdeke – tette hozzá Dávid Zoltán, a DAREH elnöke.
De mi is ez a DAREH rendszer és mit csinál? Ebből a filmből kiderül
