Középszinten három órán át, emelt szinten pedig négy órán keresztül írták a diákok a történelem érettségit szerdán. A Kossuth iskola diákjai is számot adtak tudásukról.
A hétfői magyar nyelv és irodalmat, valamint a keddi matematikát követően szerdán már a történelem következett az érettségi vizsgák sorában. Ezúttal a GYSZC Kossuth Lajos Technikum Szakképző Iskola és Kollégiumban jártunk, ahol még a kezdést megelőzően Macsári Renáta és Csányi Tímea nyilatkozott.
– Az eddigiek szerintem egészen jól sikerültek, ahhoz képest, amire számítottam. A nehézséget inkább az jelentette, hogy nagyon izgultam az első pár percnél, de utána oldódott bennem ez a vizsgadrukk. A történelem kapcsán én úgy érzem, hogy a tanáraink rendes, minden részletre kiterjedő felkészítésben részesítettek minket – árulta el Renáta.
Tímea a korábbi vizsgák közül a magyart, különösen annak a műveltségi részét érezte nehezebbnek, a matematika viszont kellemes meglepetést jelentett neki, ott nehezebb feladatokra számított. Szerdai vizsgája előtt mint mondta, ő is izgul, de remek felkészítést kaptak, így reménykednek a legjobbakban.
A történelem érettségi középszinten 100 pontos: a rövid válaszokat igénylő feladatokra és az esszékre is 50-50 pontot kaphatnak a vizsgázók. Az emelt szintű töri a középszinthez hasonlóan épül fel. Az első részben rövid feladatokra kellett válaszolniuk a diákoknak, míg a másodikban esszéket írniuk. Mindegyik vizsgarész 50-50 pontos. Középszinten 180, míg emelt szinten 240 perc állt rendelkezésükre.
Az első részben többek között a kereszténység elterjedése és Hunyadi Mátyás király is szerepelt, az esszétémák között pedig az Erdélyi Fejedelemség és az angol alkotmányos monarchia témakörei vártak a diákokra. Középszinten négy megadott téma közül kettőt, egy rövid (100-130 szó) és egy hosszú esszét (210-260 szó) kell kiválasztani. A vizsgaszabályzat szerint a kiválasztott témák közül az egyik egyetemes, a másik pedig magyar történelemre kell, hogy vonatkozzon. Méghozzá úgy, hogy a kettő közül valamelyik az ókortól 1849-ig tartó szakasz eseménye legyen, a másik pedig az 1849-től napjainkig tartó szakaszba tartozzon.
A vizsgát követően is megkérdeztük az intézmény diákjait.
– Én sokkal nehezebbre számítottam, viszonylag az esszéfeladatok is egyszerűek voltak, én az Erdélyi Fejedelemségről szólót választottam. Azzal ijesztgettek minket, hogy sokkal több nyitott kérdés lehet, mint az előző években, de én ezt nem tapasztaltam. Inkább a hétfői magyar vizsga volt nehezebb, mint amire számítottam, de azt is meg lehetett oldani – sorolta tapasztalatait Hajdú Laura.
Szabó Brigitta szerint is a vizsga első része nem volt különösebben nehéz, az esszéfeladatok viszont már komolyabb odafigyelést igényeltek, diáktársához hasonlóan ő is az Erdélyi Fejedelemségről szólót választotta. Két korábbi vizsgájuk közül ő a matematikát egy kicsit nehezebbnek tartotta a magyarnál.
Faragó András is pozitívan nyilatkozott vizsgáját követően. Mint mondta, volt pár nehezebb feladat ugyan, de megoldhatónak érezte, az esszék közül pedig az erdélyi mellett ő egy második világháborús témakört választott, de abból nagyon jó felkészítést kapott. Szerdai vizsgájukat a magyarhoz és a matematikához képest könnyebbnek értékelte, ő az előbbit találta a legnehezebbnek.
