Mint ahogy mi is megírtuk már korábban, egy érdekes és hiánypótló sorozattal érkezett Orosházára a Petőfi Kulturális Program a Magyar Nemzeti Levéltár közreműködésével, a levéltári kutatást középpontba helyezve. A három alkalmas projekt első időpontjában általános bemutatót hallhattak az érdeklődők, március elején Orosháza története volt a középpontban, míg az április 4-én rendezett záró alkalom a családtörténet kutatását állította a középpontba.
A Magyar Nemzeti Levéltár Békés vármegyei levéltárának munkatársa, egyben a program előadója, Héjja Julianna kiemelte, hogy a résztvevőkkel folytatott előzetes megbeszélések alapján a záró előadása témája volt az, ami a nézők többségét a legjobban érdekelte és foglalkoztatta. De mik azok a dokumentumok, melyek segítségével bele lehet vágni egy komolyabb családfakutatásba? Említést tettek többek között keresztlevelekről, gyászjelentésekről, valamint sok olyan família van, melynek még birtokában lehetnek a féltve őrzött családi bibliák.
Ezek azért is jelenthetnek sokat, mert a legtöbb esetben generációról generációra öröklődnek, az üresen hagyott oldalakra pedig gyakran kerülnek feljegyzések: Mikor született a gyermek? Mikor került sor a keresztelőjére, a házasságkötésre vagy az élet velejárójaként a halálesetre? Ugyanilyen források lehetnek a különböző fotók, a régi fényképeket pedig mindig érdemes megfordítani, hiszen sokszor akár a hátuljára felírt dátum és idő is nagy segítséget nyújthat egy-egy dátum megtalálásában.
A régebbi időszakok különféle munkakönyvei, a szolgálati- és cselédkönyvek vagy akár egy temetői séta is sok hasznos és pótolhatatlan adat birtokába juttathat bennünket, de a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület segítségével is sok olyan keresési lehetőség várhat ránk, mely fontos lehet az elindulás szempontjából – tette hozzá Héjja Julianna, ezt követően pedig további izgalmas kérdésekre keresték közösen a választ a Petőfi Művelődési Központ Zomba-termébe látogató vendégekkel.
