A napokban ünnepelte kilencvenedik születésnapját Balog Sándor. Egész életét átszőtte a munka, legtöbbet kőművesként az építőiparban dolgozott. Több, Orosháza arculatát meghatározó épület kivitelezésében vállalt részt. A Platán Idősek Otthonának megbecsült tagja örömmel idézte fel a dolgos hétköznapokat.
Pusztaföldváron született 1934. február 14-én. Négyévesen költözött szüleivel Orosházára. A család földműveléssel foglalkozott, ő pedig már gyerekként is aktívan segített a ház körüli teendőkben. Nagyobbacska fiúként gyakorta másoknak is besegített. Emlékezetes maradt számára, mikor is a város széli, reptérként ismert füves pusztában Orosháza teljes területéről összeterelt, mintegy kétszáz szarvasmarha felügyeletében vette ki a részét. 1950-ben kezdte a kőműves szakmát kitanulni. Mint elmondta, akkoriban erre volt lehetőség és kereslet. Legelső kőművesmunkája Mezőhegyesre szólította, majd Komlón, a bányászváros építésén is dolgozott. 1953 őszén a Barneválnál helyezkedett el, akkor még szezonális alkalmazásban. Nehéz fizikai munkát végzett, vagonrakodóként fáradozott. A feldolgozott baromfit fagyasztóládákban szállították el az ország valamennyi pontjára, de még a Szovjetunió területére is jutott, persze körültekintő ellenőrzés kísérte a keleti fél részéről a rakodás minden mozzanatát. Egyetlen „pulykás láda” ötven kilogrammot is kitett, ezekből pedig igencsak nagyszámú rakodni való jutott egy napra. Egy kisebb kitérő után véglegesítették a Barneválnál, majd húszévesen a katonaság szólította el. Úgy gondolta, a baromfifeldolgozó hosszú távon is ideális munkahely lehetne számára, de a katonaság ideje alatt a szerződése lejártára hivatkozva a vállalat visszaküldte munkakönyvét.
Szovjetek tartották fogva
Veszprémben a katonaság kötelékében eltöltött idő élete egyik meghatározó korszaka volt. Már éppen a leszereléshez közeledett, a civil öltözete is ki volt készítve, mikor az 56-os forradalom eseményei kapcsán riadóztatták őket, de csak a rádióból értesültek a részletekről. November 4-én a szovjet csapatok nagy erőkkel támadást indítottak. A szolgálati helyén két társa, a két lövegkezelő lőtt sérülésben életét veszítette, egy harmadik, orosházi származású társát szintén találat érte. A forradalom oldalán álló ezred felfegyverkezett a laktanya védelmére. A szovjetek oldalán itt deszantos, ejtőernyős alakulat érkezett, megadásra felszólítva a magyar katonákat. Balog Sándor alakulatával három napot töltött el bezárva egy kiürített katonai épületben. Nem tudták, milyen sors vár rájuk. Halálfélelem uralkodott el rajtuk. Lelövik őket, Szibériába deportálják mindannyiukat? A legrosszabb forgatókönyv is beigazolódhatott volna, de nem esett bántódásuk. Emlékei szerint a szovjetek később sokuk öltözetét is magukkal vitték. A magyarok egy részének a leszerelést követően katonai egyenruhában kellett elhagynia a laktanyát. Orosháza felé vette az irányt, és kezdett új életet.
Kőművesként számos orosházi épületen dolgozott
A bónumi téglagyárnál dolgozott (Akkoriban kettő téglagyár is üzemelt Orosházán – a szerk.) 1957 tavaszától 1962 tavaszáig. Később a csabai magasépítőkkel az üveggyár építkezésén is részt vett. Az elmúlt évtizedekben számos Orosháza arculatát meghatározó társasház épült. Balog Sándor a teljesség igénye nélkül sorolta, hogy dolgozott a mai Dr. László Elek lakótelep társasházainak egy részén, a Deák Ferenc utcai, Hajnal és Liget utcai lakások építkezésén, az SZTK épületének paneleinek és pilléreinek összeállításán, az orosházi laktanyánál tanépületet húztak fel, továbbá Gyopároson, a nőtlen tiszti laktanya, a mai Hotel Corvus Aqua épületének felépítésében segédkezett. 1993-ban vonult nyugdíjba, de ezt követően is mindig aktív maradt, vállalt kisebb munkákat. Emellett a méhészkedésben teljesedett ki, bár elmondta, a bátyját követve ő csak kisegítő méhész lehetett, hiszen míg az idősebb testvér 80-90 családdal bírt, addig az ő gondozásában 24 család volt a legtöbb. Alig három évvel ezelőtt hagyta abba és számolta fel a méhészetét, de az aranysárga nedűvel töltött üvegekből még tudott eltenni jó párat. Balog Sándor 2011-ben maradt egyedül, felesége az első dédunoka születését nem élhette meg. Egyik fia Angliában, másik Salgótarján közelében él. Összesen öt unokája és három dédunokája van. A napokban a család meglátogatta a jeles alkalomból, a kilencvenedik születésnapján. Nagyon feltöltötte őt a látogatás. Elmondta, egészségügyi állapota némileg romlott az utóbbi években, a mozgási sebessége sem a régi. Egy éve lett a Platán Idősek Otthonának lakója. Próbál minél több időt a közösségi térben tartózkodni, beszélgetni, kivenni a részét a közös programokból. A hosszú élet titkára nem tudott egyértelmű választ adni, de egy biztos: egész életében dolgozott, aktív volt, mindig kereste az újabb lehetőséget. Ezt a mentalitását megőrizte nyugdíjas korára és igyekszik megtalálni a hétköznapok apró örömeit.
Még hosszú, egészségben eltöltött boldog éveket kívánunk, Isten éltesse sokáig!
