Dávidné Barta Szilvia, amikor meglátta Csernainé Erőss Ella hegedűjátékát az interneten, jelezte, jó lenne ismét együtt zenélni, a tanárnő kezei alatt tanulni. Ella erre annyit mondott: „Készítsd a vonót!” A Violínák azóta, amikor csak lehetett minden pénteken órákon keresztül próbáltak, január 26-án pedig a Justh Zsigmond Városi Könyvtár adott otthont bemutatkozó koncertjüknek.
Másfél évvel ezelőtt ismerkedett meg Csernainé Erőss Ella Joachim Johow német zeneszerzővel. Egyik darabja olyannyira megtetszett a nyugdíjas zenetanárnak, hogy elkérte a kottát, eljátszotta, majd Joachim Johow Facebook oldalán köszönt vissza a videó. Ella azóta körülbelül 90 zeneszámot vett fel hol tanítványaival, hol pedig egyedül. Erre lett figyelmes Dávidné Barta Szilvia is, aki a kommentek között jelezte, szeretne ismét a tanárnővel zenélni.
– Megmondtam Szilvinek, hogy készítse a vonóját, most pedig itt vagyunk. Mivel még kevés a tagunk, akik mind nők, a Violínák név mellett döntöttünk. Szilviához és hozzám végül csatlakozott Murvai-Berta Ágnes, Farkas Katalin, a zongoránál pedig legfiatalabb tagunk, Fenyvesi-Petrecz Teodóra kísér minket. Bemutatkozó koncertünk azért kapta a 40 év múlva nevet, mivel vonósaink mind 40 évvel ezelőtt végeztek a zeneiskolában – mondta Csernainé Erőss Ella. – Mindenképpen szeretnénk, ha a jövőben többen csatlakoznának hozzánk, így várunk mindenkit, aki zenélni szeretne, de már régen nyúlt hangszere után. Vissza lehet hozni a tudást, erre mi vagyunk az élő példa. Minden vágyam pedig, hogy egy nagy kamarazenekar legyünk, és ha férfiak is csatlakoznak átnevezzük az együttest Violínák és Violínókra – tette hozzá mosolyogva.
A január 26-i kiskoncertre Joachim Johow darabjaiból is elhoztak néhányat, illetve régi emlékeket felidéző dallamok is felcsendültek, melyek előtt Ella egy rövid kis személyes történetet is elmesélt.
– Az első dal amit játszottunk a Régen volt című darab. Úgy gondolom, ez illik a mai eseményhez. A következő zene a gyermekkorba kalauzol minket vissza, mondhatni, egy kis mese lesz. Gyermekkoromban még a Lordok Háza túloldalán éltünk, ahol lakott egy rádió-és televíziószerelő bácsi. Én gyerekkén mindig vittem a gangra a kis zsámolyomat és ott néztem a tévét. Akkoriban pedig mi is lehetett volna benne, mint a Maci mese – vezette fel a délután második dalválasztását Ella.
A koncertre, ahogy a nyugdíjas tanárnő fogalmazott, egy kis családot vártak, azonban egy kissé nagyobb család gyűlt össze végül. A Gyermekkönyvtár terme ugyanis teljesen megtelt az érdeklődőkkel. – 2015-ben mentem nyugdíjba, de nem tudtam elképzelni az életem zene nélkül, így most együtt dolgozni igazi boldogság – zárta Ella.
Fotók: Nagy Kristóf
