Egyre többen hallottak már az úgynevezett digitális autizmusról. De mit is jelent pontosan ez a kifejezés és visszafordítható-e ez a folyamat? – Gazsó Brigitta pszichológustól, többek között ezekre a kérdésekre is választ kapunk a következőkben.
A digitális autizmus azt jelenti, hogy a gyerekeknél a túlzott „okoskütyü” használata autizmushoz hasonló tüneteket okozhat – kezdte az ismertetőt Gazsó Brigitta, hozzátéve: ez nem azt jelenti, hogy autistává válik a gyermek, a tünetek azonban hasonlóak. Mint mondta, a kétévesnél kisebb gyermekeknél egyáltalán nem ajánlott digitális eszközt használni, a nagyobbaknál pedig oda kell figyelni az időre, és a használt tartalomra. Minél kisebb a gyermek, annál érzékenyebb az idegrendszere, így könnyebben alakulhatnak ki viselkedészavarok, figyelemzavarok a túlzott digitális eszközhasználattól.
– Fontos, hogy szülőként odafigyeljünk a gyerekek kütyühasználatára, ne bébiszitterként alkalmazzuk azt. Például utazásnál vagy etetésnél nem jó, ha a telefon nyugtatja a gyermeket, hiszen ez később problémákat okozhat, amelyeket nehéz megoldani – hangsúlyozta a pszichológus. Kiemelte, teljesen nem lehet, és – véleménye szerint – nem is kell megvonni a gyerekektől az okoseszközök használatát, azonban fontos a fokozatosság. Legyen ez inkább közös időtöltés, ahol elmagyarázzuk nekik és együtt dolgozzuk fel a látottakat. Óvodás korban a napi fél óra a gyermekeknek bőven elég.
– A nagyobbaknál is fontos, hogy nyomon kövessük virtuális jelenlétüket. Amennyire lehet, óvjuk a felnőtt tartalmaktól őket, nézzük meg, érdeklődjünk milyen videókat szeretnek, tudjuk, hogy kik „nevelik” még gyermekeinket. Hiszen, nagyon sok dolgot az internetről, videókból tanulnak, ezért a szülőknek is tudnia kell ezekről – tájékoztatott a pszichológus.
A gyerekeknek szükségük van mozgásra, kommunikációra, természetes játékra, melyek mindegyike segíti fejlődésüket.
– Amennyiben ez kevés, vagy egyáltalán nincs meg, különböző elmaradások jelennek meg a fejlődésben. Például a beszédben, vagy egyáltalán a kommunikációs eszközökben: nem tartanak szemkontaktust, nem reagálnak a kérdésekre, szegényes mimikájuk lesz. A játékokkal nem, vagy csak ismétlődő játékot játszanak, valamint viselkedésükben is megjelenhetnek változások.
Könnyű belecsúszni abba a hibába, hogy már kicsi korában elkezdi igényelni a gyermek a digitális eszközt. Olyankor felmerül a kérdés: hogyan tovább?
– Fontos, hogy szülőként irányítsuk a digitális eszközök használatát. A leszoktatást kezdhetjük azzal, hogy 5-10 perccel rövidítünk a használat idején, és helyette közös az időtöltést vezetünk be (játék, mondókázás). Kitartást és erőt igényel, de idővel el lehet érni a kívánt célt. A digitális nevelésre már a gyermek születése előtt jó felkészülni, és átgondolni, hogyan szeretnénk felelősen bevezetni a gyermekünket ebbe a világba – hívta fel a figyelmet Gazsó Brigitta. A pszichológus kitért rá, itt is kiemelten fontos, hogy a szülők egyetértsenek, és következetesek legyenek.
A kicsiknek a játék, az élőszó, a ringatás, a mozgás adja a fejlődés kulcsát, ezt a képernyő nem képes megadni.
– A mese nagyon fontos egy gyermek életében: tanító, fejlesztő, megnyugtató, akár gyógyító hatású is lehet. Mesenézéskor is tanulhat a gyermek, de ott nincs belső képélmény, nincs olyan átélés, mint a hallott mesénél – húzta alá Gazsó Brigitta.
Kiemelte,a meseolvasás, vagy meseszövés, ami a leginkább fejleszti a gyerekeket. Ilyenkor a gyermek elképzelt a mesét, „utazik” a mesevilágban, belsővé válik a cselekmény, és bővül a világról való tudás. A jó mesékben a találkoznak olyan szituációkkal, melyekkel a való életben is szembe kell nézniük.
– Összességében, a digitális világ lehet hasznos, de szülőként kereteket kell szabni a gyermekeknek, amely biztonságban tartja őket, és megóvja a káros tartalmaktól – mondta a pszichológus, zárásként hozzátéve: felnőttként nehezebb az online világgal tempót tartani, de muszáj, hogy felelősséggel vezessük be a gyerekeket ebbe a térbe, és meg tudjuk óvni őket a veszélyektől.
(Kiemelt kép: pixabay.com)
