Luther Márton biztosan nem gondolta volna, hogy a pusztán vitaindítónak szánt tézis-összefoglalójának közzétételére bő ötszáz év után is emlékeznek majd az emberek, arra meg végképp nem, hogy két orosházi iskola közös futással emlékezik meg majd a nagy eseményről. Ilyen az élet, gyakran váratlan, és néha előfordul az is, hogy egy apró lépésnek köszönhetően fordul nagyot a világ. Erről (is) tanultak ma a református iskola diákjai.
A Táncsics utca kétszer kétsávos szakaszának lezárását idén is segítette a rendőrség, 2011 óta minden évben így van ez, azóta része ugyanis az Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola életének az októberi 1517 méteres futás. A gyerekek természetesen imádják ezt a programot, hisz ilyenkor kiléphetnek társaikkal együtt az iskola kapuján, és közösen teljesíthetik a különleges távot. Az 1517 méter szimbolikus, Luther Márton 1517. október 31-én függesztette ki a wittenbergi vártemplom kapujára 95 pontba foglalt téziseit, amelyeket a katolikus egyház megreformálása érdekében tett közzé. A megemlékezéshez idén a Székács Evangélikus Iskola is csatlakozott, négy osztály, azaz mintegy száz fő képviseltette magát az eseményen. Berta Tünde hitoktató elmondta, örömmel társultak a kezdeményezéshez, reméli, hogy a jövőben hagyománnyá válik majd a közös futás. A református iskolából közel ötszáz gyerek érkezett a Táncsics utcára pedagógusaik kíséretében.
– Kettős ünnep ez a mai, hisz a reformáció napja mellett ma köszöntjük fel az iskolánkat a 129. születésnapján – mesélte Rátódi Erika, a református iskola igazgatóhelyettese. – Iskolalelkészünk, Szalkay Róbertné már kora reggel mesélt a gyerekeknek Luther Márton nagy tettéről, a nap további részében pedig igen színvonalas feladatok segítségével bővíthetik a gyerekek a reformációról szerzett korábbi ismereteiket. Ez inkább a nagyobbakat, a felsős évfolyam diákjait érinti, a kisebbek pedig az iskola születésnapjára fókuszálnak majd. Többek közt szülinapi tortát terveznek, ünnepi feliratokat gyártanak és közös programként eléneklik az iskolának a Happy Birthday című dalt is.
A református iskola apróságai ma visszarepülhettek a múltba. Tanítóik segítségével olyan játékokat hívtak életre, mint az Adj király katonát vagy a Gyertek haza ludaim, és szintén a régi korok emlékeit idézték meg az udvaron felfestett ugróiskola, malom- és sakktáblákkal, valamint az amőba, torpedó és akasztófa játékokkal. A nagyobbakra puzzle és TOTÓ várt, illetve sok-sok kreatív, reformációhoz kapcsolódó feladat. Az egyik kedvenc az volt, amikor a csapat egyik tagjának Luther kifüggesztett – jelen esetben fabódéra szegelt – téziseiből kellett minél többet megjegyeznie, majd odafutnia a társához, és mindezt minél pontosabban lediktálnia neki. Természetesen időre, hogy még izgalmasabb legyen a helyzet. Amelyik csapat a legtöbb tézist jegyezte le helyesen, a győzött.
A tanítás nélküli délelőttből idén sem maradhatott ki a szeretetvendégség, a pedagógusok és a református gyülekezet tagjai már hajnalban megkenték a zsíros kenyereket és megfőzték a teát, hogy a futásról visszaért gyerekeket megörvendezhessék egy kis energia-utánpótlással.
A sok-sok vicces feladat és a közösen töltött vidám percek mellett a nap üzenete idén is az volt, hogy egy apró tett is képes megváltoztatni a világot. Luther Márton sem hitte, hogy téziseinek lejegyzése által elindul majd egy olyan erőteljes folyamat, amely végül egyházszakadást eredményez. Ő egyszerűen leírta a véleményét, amelyet vitaindítónak szánt. Nem gondolta volna, hogy ilyen sokan értenek vele egyet. Az, hogy többszöri ráhatás után sem vonta vissza vitadokumentumát, és hogy így el kellett fogadnia a katolikus egyházból történő kiközösítését, a történet árnyékos oldala. Az ő története is példázza, áldozat nélkül nincs győzelem. Csak azt kell eldönteni, a cél érdekében mekkora áldozatot vagyunk képesek hozni.
Fotók: Nagy Kristóf
