Az 1788-as első lovas postajáratáról egészen a mai épület megépítéséig követtük végig a történelmet. A Postai Világnap alkalmából jártunk utána annak, hogyan alakult a postai szolgáltatás Orosházán. Károlyi György egykori postavezető írása rengeteg részletre rámutatott, emellett néhány régi hírlapban is találtunk érdekességeket az orosházi postahivatal életének alakulásáról.
1788-ban írt levelet a temesvári főpostaellenőr, Masznitius Omazta Tóbiás, akkori munkahelyének, hogy március 1-jétől már az új, orosházi lovas postajáratnál fog dolgozni. Postaállomásként a község elöljárói a Kvártély-házat biztosították, amely a mai Dózsa György utcában található. Az orosházi posta akkoriban Aradról, Nagyváradról és Pestről is fogadott leveleket, ennek ellenére mégsem sorolták osztályba – írja Károlyi György, a Dél-Alföldi Postatörténeti Alapítvány által kiadott Múltidéző 2. egy fejezetében.
Omazta Tóbiás után Sonkoly János lett a postaállomás vezetője. A férfi azonban saját malmára igyekezett hajtani a vizet, így például a postai lovakat saját földjén dolgoztatta, amely miatt fogságra is ítélték. Az irányítást így Omazta fiai, Sámuel, János és Sándor vette át, azonban hamar árverezésre bocsátották a hivatalt és húsz éven keresztül Lázár Jakab és családja birtokolta azt. Az 1850-es években a postaforgalom jelentős része Orosházán keresztül bonyolódott le. A küldemények számának növekedése miatt pedig 1855-ben elindították a a levelek házhoz kézbesítését, így a posta már I. osztályú postahivatalként működött tovább. Ennek is meg volt azonban az árnyoldala. A nagy forgalom miatt a bűncselekmények is megnövekedtek, éppen ezért katonai őrséget rendeltek el a postajáratok mellé.
Az évek alatt a postaépületként szolgáló Kvártély-ház ekkor már életveszélyessé vált, így új helyet kellett találni. Ideiglenesen posta így a ma Bille-házként ismert épületben működött tovább, majd 1907-ben a Magyar Királyi Posta új helyet vett bérbe a Szabadság téren. Tíz évvel később, 1917-ben végül kérvényezték egy második posta nyitását is a vasútállomásnál – emlékezik meg róla az akkori Békés nevű hírlap.
Az első világháborút követően, 1920-ban az orosházi postahivatal a Szegedi Postaigazgatóság fennhatósága alá került. 1946-ig több vezető váltotta egymást, valamint ebben az évben kezdett növekedni a posta forgalma is, hiszen már 44 fiókposta tartozott a körzethez. A leveleket ebben az időben először motorkerékpárral, majd 1973-tól gépkocsival kézbesítették. Az 1970. május 1-i felvonuláson be is mutatták a postaszállítási technika fejlődését.
A Múltidéző 2. fejezetének írója, Károlyi György 1974-ben kezdte el hivatalosan is vezetni a postát, és egészen 2002-es nyugdíjba vonulásáig ebben a pozícióban is dolgozott. A mai postai épület ötlete a rendszerváltás után merült fel, melynek alapkövét 1991. május 4-én Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter tette le. Ekkor egy urnában földbe került a város címertervezete, a Békés Megyei Hírlap és az Orosházi Napló aznapi számai is. A mai is ismert posta épületét az Ybl-díjas építész, Novák István tervezte, a kész hivatalt pedig 1992. január 25-én adták át hivatalosan.
Kiemelt kép: Nagy Gyula Területi Múzeum
