Tizenhat hónapnyi türelmem és odaadás van ebben a csoda szép, kézzel szőtt, művészi igényű falikárpitban. Papp Jánosné eddigi munkásságának csúcspontja a 130X90 centiméteres gobelinkép, amely méretének köszönhetően egyedülálló darabja lett a gádorosi kézműves hölgy gyűjteményének.
Ez az óriási kézimunka egyszerűen megfizethetetlen. Tizenhat hónapon keresztül varrta azt Papp Jánosné Marika, szinte minden este, volt, hogy éjszakába nyúlóan. Már maga az alapanyag sem volt olcsó, gondoljunk a hímzőalap mellett arra az irtózatos fonalmennyiségre, amely egy ekkora képet elnyelt…és mellette ott az a sok száz, sőt talán ezernél is több munkaórára, amit az alkotó az elkészítésre áldozott. Papp Jánosné nem is tervezi, hogy megválna az impozáns darabtól, az eddig készített összes képe az otthonában, vagy legalábbis családon belül maradt.
– Huszonkét éve folyamatosan gobelinezem – mesélte. – A legjobban a Szentesen gyártott Szamosközi Gobelineket szeretem, ezek ugyanis kézzel festett, egyedi darabok. A legutóbbi munkám alapja is innen származik, a Kévegyűjtőket tizenhat hónapon át varrtam. Nemcsak a mérete miatt volt nagy kihívás, hanem az arcok miatt is, hiszen az emberi érzelmeket sokkal nehezebb valósághűen ábrázolni, mint mondjuk a csendéleteken szereplő tárgyakat. Voltak hullámvölgyek, bevallom őszintén, nagyon nehéz volt, mert úgy éreztem, sosem leszek kész. Sokszor éreztem, amikor leültem varrni a megszokott kis fotelembe, hogy én ezt már nem bírom tovább. De aztán erőt vettem magamon, és folytattam. Tudtam, amit elkezdtem, azt be is fejezem, ez elvi kérdés. Aztán, ahogy egyre jobban kirajzolódott a kép, én is egyre motiváltabb lettem. Egyszer csak életre keltek az alakok, életre kelt a táj, és elkészült életem eddigi legnagyobb alkotása.
Papp Jánosné 2002-ben kezdett el gobelinezni, abban az évben egy hatalmas műtéten esett át. Lelkileg is megviselte a kialakult helyzet, úgy érezte, szüksége van valamire, ami kiszakítja őt a sötét gondolatok erdejéből. Az alkotásban találta meg újra a derűt, a felszabadultságot, a gobelinezés volt az, ami erőt adott a továbblépéshez. Maga a munkafolyamat is élményt nyújt a számára, amelyet csak tovább tetéz a kép elkészültének öröme, valamint a család és a barátok dicsérő szavai által kapott elismerés.
Ezek a falikárpitok az előző századokban a gazdag főúri lakosztályokat díszítették. Témájuk leginkább vallási vagy irodalmi indíttatású volt, hasonlóképp a kor festményeihez. Értéküket csak növelte, hogy egykoron kevesen ismerték a gobelinképek készítésének technikáját. Ma már valamivel könnyebb az alkotók helyzete, hisz az alapanyagok viszonylag könnyen beszerezhetők, a fonal sem számít már luxuscikknek, és a gobelinalapok gyártásának technikája is leegyszerűsödött, megrövidült. A témát tekintve a XXI. században már csak a képzelet szabhat határt. Bármi elérhető, kivarrható, főként, mióta az interneten is megvásárolhatók a szükséges hozzávalók.
– Mind kihívás volt, épp ezért mindet nagyon szeretem – folytatta Papp Jánosné. – Ezek a képek a két kezem által jöttek létre, így talán nem is csoda, hogy ragaszkodom hozzájuk. A szamosközi alapok nagy előnye, hogy a minta kiválasztása után az alkotó döntheti el, mekkora legyen a gobelin mérete. Az óriásgobelinem egy hirtelen elhatározásból született meg. A rendelés pillanatában még jó ötletnek tűnt a hatalmas alap, gondoltam, ez aztán tényleg különleges lesz, hisz nem sok hasonlót láttam még életemben. Mikor aztán meghozta a postás, nagyot néztem. Aztán vettem egy mély levegőt és nekifogtam. Megérte végigcsinálni. E kép eszmei értéke számomra felbecsülhetetlen.
Papp Jánosné azt mondja, a gobelinképek témáját tekintve abszolút mindenevő. Még csak korszakokat sem tudna elhatárolni az eddigi, közel huszonkét év munkájából. Mindig azt választja ki, ami az aktuális hangulatához a leginkább passzol. Otthonának falán az ősi Egyiptom szereplői mellett megtaláljuk az alföldi paraszti világ alakjait is, gyakori témája a nő és annak száz arca, de vadász férje kedvéért a nappaliban például egy hatalmas, az erdei tisztás hangulatát és lakóit ábrázoló gobelin teszi teljessé a tér hangulatát.
Papp Jánosné megtisztelőnek érzi, hogy gobelinjei a Gádorosi Települési Értéktár részét képezik. Munkáit már többször a nagyközönség elé tárta, képei egy-egy kiállítás alkalmával megtekinthetők voltak a gádorosi Justh Zsigmond Művelődési Házban, a szintén gádorosi Tótasszony-féle Közösségi Házban és Orosházán, a Petőfi Művelődési Központban is. Bízik benne, hogy alkotásait nagy becsben tartva őrzik majd meg az utókor számára gyermekei és unokái.
Fotók: Horváth Bence
