- hirdetés -

Kitörölhetetlen dátumként vonult be a magyar történelembe 1920. június 4. dátuma. 103 évvel ezelőtt írta alá Magyarország Trianon kastélyában az I. világháborút lezáró békét. A Nemzeti Összetartozás Napján országszerte megemlékezésekkel idézik fel az évfordulót.

A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró, Párizs környéki békeszerződések rendszerének része volt. Ez meghatározta Magyarország mellett Ausztria, Románia, valamint az akkor újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. A területek elcsatolása mellett korlátozta az ország hadseregének létszámát, légierő és nehézfegyverek gyártását.

Trianon következményeként Erdély és jelentős területek Magyarország keleti részéből Romániához kerültek, a Felvidék, Csallóköz és Kárpátalja Csehszlovákiához, a Szerémség, a Bácska, a Bánság és a Muraköz az akkori Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. Nyugaton a Felssőőrvidék Ausztriához került, ahol később Burgenland néven önálló tartományt hoztak létre az új területekből a már aláírt saint-germaini szerződésük alapján.

A Nagy-Trianon Kastély, ahol a magyar kormány delegációja aláírta a békeszerződést (Fotó: wikipédia)

Olyan városok kerültek hirtelen az országhatáron túlra, mint Pozsony, Kassa, Nagyszalonta, Nagyvárad, Nagybánya, Arad vagy épp a kincses Kolozsvár. A békeszerződés következményeként a Magyar Királyság elveszítette területeinek több, mint kétharmadát, 282 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre csökkent. A lakosság száma 18,2 millióról 7,6 millióra esett vissza. Sok esetben egységes tömbben élő magyar lakosságú területeket is elcsatoltak június 4-én. Mintegy 3,3 millió magyar ember rekedt kívül az új magyar állam határain, kisebbségbe kerülve szülőföldjükön.

Az elveszített területek egy részét ugyan a II. világháború előtt és alatt a bécsi döntéseknek köszönhetően az ország visszaszerezte, de az 1947-es párizsi békeszerződés visszaállította a trianoni békében meghatározott területeket.

A Magyar Királyság elvesztette területeinek több, mint kétharmadát

Magyarországon azóta sem múlt el úgy év, hogy ne idézték volna fel az 1920. június 4-én történteket. 2010. óta június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjaként nyilvánította emléknappá az országgyűlés. Idén is folyamatosan zajlanak országszerte a megemlékezések.

A hagyományoknak megfelelően Orosházán ezúttal is a Táncsics Mihály Gimnázium előtti Történelmi Emlékparkban tartanak városi megemlékezést, délelőtt 11 órai kezdettel. Emlékező beszédet mond a város testvértelepülésének, Tusnádfürdőnek a polgármestere, Butyka Zsolt, majd idén a Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium tanulói adják elő műsorukat. A program zárásaként egy szál virággal róhatja le kegyeletét minden emlékező.

Ha a továbbiakban is értesülni szeretne a témában,
akkor lájkolja az OrosCafé Facebook-oldalát.