Rossz szomszédság, török átok – így tartja a mondás és bizonyára sokan tapasztaltak már kellemetlenséget a szomszédság tekintetében. Közös használatú helyiségek elbirtoklása, kerítésen átlógó faág – a birtoksértő magatartások és szomszédjogi viták tárháza kimeríthetetlen. Amennyiben a felek nem jutnak egyezségre vitás ügyüket illetően, a jog adhat megoldást. Dr. Burai Mihályt, Orosháza város jegyzőjét kérdeztük.
Nem is gondolnánk, hogy milyen gyakori a „rossz szomszédság”. A legcélravezetőbb a felmerülő gondokat megbeszélni és közösen megoldást találni. De mit tehetünk, ha nem használ a szép szó?
– A birtokháborításról a legtöbb embernek a telekszomszédok határvitája, vagyis egyfajta „tyúkper” jut az eszébe. A birtokháborítás, illetve a birtokvédelem azonban ennél lényegesen szélesebb területet ölel fel. A birtokláshoz való jog a tulajdonosi jogok egyike. Onnan indulunk ki, hogy az ingatlan (legyen az lakás vagy földterület) birtokosát birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogtalanul megfosztják, vagy birtoklásában háborítják. Például ha a szomszéd rendszeresen este 10 órakor nyírja a füvet; ha egy lakás tulajdonosa többnyire bejelentés nélkül keresi fel a lakása bérlőjét; ha a közös használatú helyiségeket valaki kisajátítja és emiatt más nem tudja használni – ezekben az esetekben máris megvalósult a birtoksértés. Amennyiben a vitás kérdésben a felek nem jutnak egyezségre, úgy birtokvédelmi eljárás indítható a területileg illetékes jegyző, vagy a bíróság előtt. A jegyző előtt folyó birtokvédelmi eljárás jogalapjáról a Polgári Törvénykönyv, míg az eljárási szabályokról külön kormányrendelet rendelkezik. A jegyzői eljárás vonatkozásában az eljárási határidő rendkívül csekély, mindössze 15 nap. Ez a gyorsaság a vitás feleknek alapvetően jó, de látnunk kell azt is, hogy az idő rövidsége okán összetett jogi problémákra nincs lehetőség érdemben reagálni, akár szakértők, szakhatóságok bevonásával.
– Mi történik egy birtokvédelmi eljárás során?
– Az eljárás során a jegyző meghallgatja a vitás feleket, megvizsgálja az esetleges bizonyítékokat és amennyiben szükségesnek látja, úgy helyszíni szemlét is tart. Mindezek alapján hoz egy határozatot, melyben vagy a birtoksértő magatartást állapítja meg, vagy ellenkezőleg: annak megalapozatlanságát. Fontos időbeli tényező, hogy a jegyző előtti birtokvédelmi eljárás legfeljebb 1 éven belül fennálló esetekre irányadó, ezt meghaladó időintervallum esetében már a bírósághoz kell fordulni, számolva azzal, hogy a bírósági eljárás nem csak bonyolultabb és hosszabb, de költségesebb is, mint a jegyző előtti – összegezte Orosháza jegyzője.
– Vannak olyan ügyek, melyekben a jegyző nem, kizárólag bíróság nyújthat jogi segítséget?
– A mindennapi élet adta problémák során tapasztalható, hogy gyakran keveredik a birtokvédelem és az egyes szomszédjogok fogalma. Az egyes szomszédjogok által szabályozott kérdésekben valóban csak a bírósághoz fordulhatunk. Így például az egyik leggyakrabban előforduló problémakör, a szomszédos telek igénybevétele esetében is a bíróság nyújthat jogorvoslatot. Fontos megérteni, hogy közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, áthajló ágak, gyökerek eltávolítása céljából, telekhatárra épült ház falának karbantartása stb céljából, vagy más indokolt okból a tulajdonos használhatja a szomszédos földet (kártalanítás ellenében). Természetesen nem szó nélkül, tehát a szomszédoknak illő a részleteket előre megbeszélni – ismertette a szomszédos telek igénybevételével kapcsolatos alapvető tudnivalókat dr. Burai Mihály. – Bírósághoz kell fordulnunk az alábbi esetekben is: földtámasz joga (nem foszthatjuk meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól); tilosban talált állat; kirepült méhraj; szomszédos ingatlanról áthullott termény; közterületre hulló termény; két ingatlan határvonalán álló növény és terménye; szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény használata; áthajló ágak, átnyúló gyökerek. A fenti kérdésekben megesett jogsérelmet tehát kizárólag bírósági úton orvosolhatjuk.
– Milyen tanáccsal szolgálna a vitázóknak?
– Gyakorlati tapasztalatként javaslom minden birtokvédelmi és szomszédjogi panasszal érintett lakosnak, hogy ezekben a nehéz helyzetekben a tolerancia, a türelem, az empátia a legcélravezetőbb és legeredményesebb gyakorlat. Valamennyiünknek figyelemmel kell lennünk mások jogos érdekeire is a magunkén kívül és fontos megértenünk: ahogyan vannak alapvető jogaink, úgy vannak kötelezettségeink is.
