Széplaki Erzsébet neve mindazoknak ismerősen csenghet, akik a saját vagy gyermekük, unokájuk tankönyveit egy kicsit közelebbről is szemügyre vették már. Az Apáczai Kiadó számos nyelvtan munkatankönyvét és munkafüzetét, illetve szövegértést, szövegalkotást fejlesztő feladatgyűjteményét jelentette már meg az érdemes tankönyvírónak, aki negyven évvel ezelőtt városunkból indult országhódító útjára.
Édesanyja az egykori hármas iskolában tanította szépre-jóra a felnövekvő ifjúságot, Széplaki Erzsébet – vagy ahogyan ő szereti, Csöpi – is itt tanult, majd a Táncsics Mihály Gimnázium diákjaként gyarapította tudását. A magyar szakos tanár, módszertani szaktanácsadó, kétszeres Aranytoll-díjas, érdemes tankönyvíró gyakran látogat Orosházára, és nemcsak azért, hogy a családját meglátogassa, hanem azért is, hogy szakmai segítséget nyújtson az orosházi és környékbeli iskolák tanítóinak, magyar szakos tanárainak.
– Orosháza szinte valamennyi általános iskolájában tartottam már előadást, képzést a kollégák számára, sőt a Táncsics Mihály Gimnáziumban is – mesélte Széplaki Erzsébet. – Az elmúlt években nagyon szoros kapcsolatba kerültem az Eötvös József Katolikus Általános Iskolával. Ők adnak helyet a szakmai rendezvényeimnek, Holecska Mirjam kolléganő pedig oroszlánrészt vállal az érdeklődők meghívásában. Így érkeznek az orosházi tanítókon és magyar szakos pedagógusokon kívül Békésről, Gyomaendrődről, Gádorosról, Csanádapácáról, Szentesről, Tótkomlósról, Békésszentandrásról, Nagyszénásról is kollégák.
– Nagyon büszke vagyok a tanártársaim bizalmára, amely nemcsak abban nyilvánul meg, hogy nagyon sokan tanítanak a taneszközeimből, hanem abban is, hogy hozzám fordulnak tanácsért egy-egy problémás tananyagrésszel kapcsolatban. Igyekszem rengeteg segédanyaggal könnyíteni a munkájukat, hiszen a növekvő adminisztráció és iskolai feladatok mellett egyre kevesebb idejük marad a tanórai felkészülésre. Az ő szeretetük és tiszteletük további munkára sarkall engem is, így tudom leginkább kifejezni az irántuk érzett megbecsülésemet – fogalmazott.
Széplaki Erzsébet nagy utat járt be ez idáig, és rengeteget tett azért, hogy a magyar nyelv tanulása egyszerűbb, és eredményesebb legyen a felső tagozatos diákok számára, és hogy annak oktatása könnyebb, és gördülékenyebb lehessen a tantárgyat oktató tanárok számára. Tankönyveivel, munkafüzeteivel és gyakorló-feladatsoraival a tanulók tudását mélyítette, tanári kézikönyveivel, felmérőlapjaival, segédanyagaival pedig a pedagógusok munkáját támogatta és támogatja most is.
„Mindenkinek szüksége van a mindennapokban a szövegértésre, de a tanulásnak is alapvető feltétele”
– Az első tankönyvem 1994-ben Kata lányom születése után jelent meg az Apáczai Kiadó gondozásában Nyelvtan és helyesírás munkatankönyv az 5. évfolyamosok számára címmel. Hatalmas sikert aratott a tankönyvpiacon – mesélte. – Így a kiadó megbízott a többi évfolyamon is a felső tagozatos nyelvtantankönyv megírásával. Ezek a munkatankönyvek állnak a legközelebb a szívemhez. Nem véletlen, hogy a Műszaki Könyvkiadónál is nyelvtan munkatankönyveket írtam. Úgy gondolom, ezzel a tankönyvtípussal lehet a legeredményesebben tanítani a nyelvtani ismerteket és fejleszteni az anyanyelvi képességeket. Velük kapcsolatban kapom a legtöbb köszönetnyilvánítást. Számomra az egyik legkedvesebb: „Szeretünk a könyveiddel dolgozni. Értékes, átlátható, emberi. Köszönjük!” A legbüszkébb mégis a felső tagozatosoknak szóló Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című sorozatomra vagyok. Mindenkinek szüksége van a mindennapokban a szövegértésre, de a tanulásnak is alapvető feltétele. Hiszen életünk végéig tanulnunk kell, mert olyan rohamosan változik és fejlődik a tudomány, a technika. De az sem árt, ha meg tudjuk értetni magunkat másokkal, és mi is megértünk másokat. Sajnos nagyon nagy problémák vannak a szövegértéssel nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek körében is.
– Azért kérem ezen a csatornán keresztül is a fiatal szülőket, hogy meséljenek sokat a gyermekeiknek. A fantázia kialakuláshoz és fejlődéséhez, a belső képek alkotásához, a szókincs gyarapításához elengedhetetlen feltétel a mesehallgatás, ami nem helyettesíthető azzal, ha már néhány hónapos gyerekekkel televíziót nézetnek. Akinek nincs szókincse és nem tudja elképzelni, amit olvas, az nem is érti meg az írott szöveget. A mesékre az érzelmi neveléshez is szükség van, anya és apa közelségére, az ő érzelmeik kifejezésére
Negyven év után sem pihen, sőt, úgy érzi, az évtizedek alatt gyűjtött tapasztalatait szinte kötelessége továbbadni, szem előtt tartva azt, hogy a világ, és így a tanítandó diákság is folyamatosan változik, akárcsak a velük szemben támasztott elvárások, valamint annak megítélése, milyen tudásanyagra van szükség ma a boldoguláshoz. A digitalizáció világában, ahol a kézzel írás már – néhányak szerint – felesleges teher, ő még ma is viszi a lámpást. Igyekszik alkalmazkodni az alfa generáció képességeihez, erősségeihez és gyengeségeihez egyaránt, nem elfeledve a magyar nyelv szeretetét és tiszteletét. Játékos módon, élménygazdagon próbálja könyvei által tanítani a gyerekeket, nem alábecsülve az egyik legnagyobb ellenséget, a megosztott figyelmet.
Igaz az állítás, miszerint a magyar nyelv mint tantárgy háttérbe szorult az elmúlt időben, és már nincs akkora értéke – akár a helyesírásnak, akár a fogalmazási készségnek – mint 20-30 éve?
– Sajnos igaz – mondta. – A legékesebb bizonyíték erre, hogy a kerettantervi ajánlás szerint 7. és 8. évfolyamon heti 1 órát biztosít a magyar nyelv tanítására. Nem tudom elfogadni, hogy napjainkban már nem kell helyesen írni, mert a számítógépek helyesírási ellenőrző programjai majd megoldják. Talán régi módinak tartanak majd a kedves olvasók, de számomra a jó helyesírás az igényesség fokmérője is. Ahogy a diákjaimnak meséltem, ha tini koromban egy fiú azt írta nekem: Naggyon teccel. Találkozhassunk? Esélye nem volt a randira.
– A közösségi oldalakon néhány hozzászólás értelmezésekor kódfejtőnek érzem magam – folytatta. Nem tudom átküzdeni magam a rengeteg rövidítésen, a magyartalan megfogalmazáson, az igényes köznyelvtől eltérő szóhasználaton. Tudom és tanítom is, hogy napjaink leggyakoribb szóalkotási módja a szórövidülés, de úgy vélem, ezzel is csínján kell bánni. Nem mehet az érthetőség rovására. Olyan gyönyörű és a világon egyedülálló az anyanyelvünk, a magyar nyelv. Őrizzük meg az unokáink számára!
Széplaki Erzsébet előadásaiban felhívja a figyelmet a szülői példamutatás fontosságára, arra, hogy az iskola gyakran kevés, ha nincs meg otthon a megfelelő minta. Hogy csak egy példát említsek az övéi közül erre: egy négyéves, hátrányos helyzetű gyermek szókincse 600 szóból áll, míg egy ugyanilyen korú, diplomás szülők által nevelté 2100. Látható, mekkora felelőssége van a magyartanárok mellett a szülőknek is.
Fotók: Széplaki Erzsébet gyűjteménye
