Orosházán született a magyar geometrikus képzőművészet egyik legnagyobb alakja. A Munkácsy- és Kossuth-díjjal kitüntetett Fajó János több száz hazai és külföldi kiállításon vett részt, műveit megtaláljuk Európa és az Egyesült Államok híres múzeumaiban. A mindig játékos Fajóra óriási hatással volt mestere, Kassák Lajos, aki ráébresztette: sokkal jobb kört festeni, mint almát, az előbbi ugyanis százszorta szabadabb. Az alma színe korlátozott, a kör viszont bármilyen árnyalatú lehet.
Az 1937-ben született képzőművész a Kádár-kori magyar művészeti élet egyik fenegyereke volt – írja róla az artmagazin. Művészetszemlélete egyedi és megismételhetetlen. A formák és színek nyelvén beszélt, a művész szabadságát és a művészet demokratizálását vallotta. Kassák Lajos tanítványaként az ő szellemi örökségét vitte tovább, műveire hatással volt az op-art, a minimal art, az „új geometria” és a konstruktivizmus. Fajó a lehető legkevesebb eszköz- és anyaghasználattal igyekezett alkotásait létrehozni. Minden érdekelte, aminek színe és formája van, de emellett képein meghatározó szerepet játszik az érzékiség. Az egyszerűségbe vetett hite megrendíthetetlen. Vallotta: “amit megoldhatsz két formából, ne oldj meg háromból!”
Élete kulcsmomentumai: 1937-ben született Orosházán. Érettségit a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban tett, majd a Magyar Iparművészeti Főiskola hallgatója lett, ahol díszítő festő szakon szerzett diplomát. 1974-ben művésztársaival együtt létrehozta a Pesti Műhelyt (grafikai szitanyomó “Műhelyt”), majd két évre rá a győri fémszobrász alkotótelepet. Több mint tíz éven át volt a Józsefvárosi Galéria vezetője, mellette oktatóként dolgozott a Magyar Iparművészeti Főiskolán. Az élők sorából 2018-ban távozott.
“Nincs nagyobb vágyam – írja 1979-ben – mint a rendtevés, az összehangoltság, a mindenféle együttlétezés megjelenítése…”. Művein épp ezért a harmonikus szín- és formavilág, valamint a tiszta arányrendszer tükröződik. Képei által rámutat arra, hogy az optikai világ szín- és formatára kimeríthetetlen. Alkotásai könnyen felismerhetőek, ez igaz festményeire és plasztikáira is (készített márvány-, fém-, fa-, bronz- és plexi kisplasztikákat, valamint nagy méretű fémplasztikákat is). Szobrászati formavilágát szintén a körből, négyzetből és háromszögből alakította ki.
Megőrizte a gyermeki kreativitást
Mesterével, Kassák Lajossal való kapcsolatnak köszönhetően kijutott Európába és már fiatalon nagy sikereket ért el. Később együtt dolgozott Victor Vasarelyvel is. Kassákra emlékezve így vallott: „Elgondolkodtatott, hogy miért almát festek, miért nem kört. 1965-ben átálltam a formafestészetre, mert az sokkal szabadabb, mint a tárgyfestészet. A kör akármilyen színű lehet, az alma nem.”
Amikor 2022 januárjában K. Horváth Zsolt megnyitotta Fajó János: Vizuális játékok (igen árulkodó cím) nevet viselő kiállítását, beszédében a gyermekkort, valamint a gyermeki lelket és érzékelést állította a középpontba. A társadalomtörténész így fogalmazott: „A gyermekkori kreatív gátlástalanság, élménygondolkodás, és ábrázolási szabadság az életkor előrehaladtával jelentősen csökken, majd megszűnik, és legfeljebb törekedni lehet arra, hogy az ebbéli képességekből valamit visszapereljünk.” Úgy tűnik, Fajó képes volt arra, hogy mindezt megőrizze egy életen át.
A művész maga így fogalmaz ezzel kapcsolatban: „A játék a gyermek emberré épülésének eszköze, nekünk pedig életkérdés, a gondolkodás szabadságának jelképe. Ne mondjunk le róla!”
Kiemelkedő képzőművészeti munkássága mellett Fajó közösségszervező és tanári szerepe is lényeges. A hetvenes-nyolcvanas években példa nélkül való volt, ahogy művésztársaival egy egész kis alternatív intézményrendszert épített ki, a vidéki művelődési házakban kiállítóterem-hálózatot hozott létre, művésztelepet és szabadiskolát vezetett, és emellett művészeti táborokat is szervezett.
Fajó János munkásságát 1985-ben Munkácsy Mihály-díjjal, 2008-ban pedig Kossuth-díjjal ismerték el. A képzőművész 2018 júliusában távozott. Ma is aktívan működik a felesége által 2019-ben alapított Fajó Alapítvány, amely azzal a céllal jött létre, hogy a művész gazdag életművét az új generációk számára is megfelelő módon mutassa be, és hogy továbbvigye az alkotó szellemiségét. Az alapítvány kutatásokat, ösztöndíjakat, valamint kiállításokat is támogat, szervez.
Kiemelt kép forrása: civilhetes.net
