„Amit a vese nem választ ki, azt kiválasztja a bélrendszer. Amit a bélrendszer nem választ ki, azt kiválasztja a bőr. Amit a bőr nem választ ki, az megöl minket.” Ezzel a kínai mondással kezdte beszélgetésünket Rábainé Dani Anikó természetgyógyász, akivel ez alkalommal a méregtelenítés, egészen pontosan a salaktalanítás témáját jártuk körül.
– Gyakran használjuk a méregtelenítés szót helytelenül a károsnak vélt salakanyagok eltávolítására szolgáló kúrára – fogalmaz Rábainé Dani Anikó természetgyógyász. – A nyugati orvoslás szerint a méregtelenítés fogalma a szervezetbe került életveszélyes vagy toxikus anyagok – gyógyszerek, kábítószerek, alkohol és háztartási vegyszerek – eltávolítását jelenti, amelyhez kórházi körülmények és orvosi felügyelet szükséges. Minden egyéb – a táplálkozással, folyadékbevitellel történő – salakanyag kiválasztását a máj, az emésztőrendszer, a vese, a bőr, és a légzés végzi. Ezt nevezzük salaktalanításnak – kezdi pontosításként a szakember.
Mit és hogyan kell kipucolnunk magukból?
Képzeljünk magunk elé egy hagyományos kályhát, amelyet telepakoltuk fával, szénnel, papírral, majd meggyújtottuk. A tűz előbb parázslani kezd, majd ha szabadjára engedjük, fellobban és hamar nagy lánggal ég. Gyors leégése után csak a hamu marad belőle, a szervezetünket tekintve ez a salak. Viszont ha a kályhaajtót épphogy csak résnyire hagyjuk nyitva, akkor lassú és elégtelen égésre számíthatunk, és ilyenkor még több salak marad a kályhában. Az emberi szervezet is hasonlóan működik.
Az ajurvéda – indiai életmódszertan – azt mondja, ha megfelelő az emésztés tüze, akkor minimális ama, azaz salakanyag keletkezik. De ha túl gyors, akkor sok lesz a salakanyag, mert folyton éhes az illető, és folyamatosan pakolja be az ételt a „kályhába”. De akkor is sok salakanyag képes felhalmozódni a szervezetben, ha csak lassan, elégtelenül ég az emésztés tüze.
– Minden a bélrendszerben dől el! – folytatja Anikó. – Ha a reggeli rutinunk úgy kezdődne, hogy meginnánk egy nagy pohár tisztított, citromos vizet, rögtön beindulna az emésztőrendszerünk, és az éjszakai maradványok kimosódnának belőlünk. Helyette viszont sajnos sokan inkább a kávéhoz nyúlnak először, ami sokkoló hatással van a szervezetre. Így már a nap első lépése rossz irányba visz, és ezt csak fokozza az egészségtelen reggeli.
Elő a seprűvel, azaz a rostokkal!
A nap első étkezéseként egy lángos vagy egy péksütemény? Gyors és finom megoldás, de ezeknek az ételeknek szinte nulla a tápanyagsűrűség-értékük.
– A bélrendszernek szüksége van a rostokra, ezek biztosítják a „seprűt”, hogy a bélbolyhok közül szépen ki tudjon ürülni salakanyag – emelte ki a természetgyógyász. – Biztosan érezte már úgy, hogy fáj a válla, a csípője, de az orvos nem talál semmi okot rá. Ezek a sejtszintű gyulladás jelei. Amikor a bélrendszer kap egy almát, vagy egy jó kis kelkáposzta főzeléket, gyorsan takarítani kezd, és „kisöpri” a szemétkupacokat. Ehhez szüksége van magnéziumra, cinkre és szelénre is, a salakanyagok ugyanis ezekhez az ásványi anyagokhoz kapcsolódva képesek elhagyni a szervezetet.
Minél többféle bélbaktérium, annál jobb
Amennyiben nem viszünk be rostot, az ételmaradványok bebújnak a bélbolyhok közé, és ott szaporodásnak indulnak a szénhidrátok felszívódásáért felelős bélbaktériumok, elvéve a helyet másoktól. Pedig sok más baktériumra is szükség lenne.
– A normál bélflóra legalább 80-120-féle baktériumfajt tartalmaz, és ennek még a többszörösét adják az alfajok és családok. Milliárdos nagyságrendben beszélünk rólunk. Minél gazdagabb a bélbaktériumok diverzitása, annál jobban tud működni az emésztés, az immunrendszer és a bélrendszer. Amennyiben tápanyagszegény az étrendünk, sok a kávé, a kóla és más szénsavas, cukros üdítők, esetleg legurul esténként 2-3 üveg sör, pár pohár bor, akkor bizony nagyon elgondolkodtató egy alapos salaktalanítás.
Ilyenkor a nem megfelelő táplálkozás hatására nemcsak a baktériumállomány változik meg, hanem a bélsejtek áteresztő képessége is. Tulajdonképpen egy sejtszintű gyulladás jön létre a bélnyálkahártyán. Mivel nem megfelelő az emésztési folyamat, nagyobb molekulák akarnak a bélből a vérbe diffundálni, hogy aztán a megfelelő sejtekhez eljussanak. De ekkora molekulákat nem képes elszállítani a véráram a megfelelő helyre, ezért lepakolja őket ott, ahol tudja. Ez a leggyakrabban a kötőszövetekben történik meg, és szép lassan, szinte észrevétlenül ott is létrejön a gyulladás.
Őseink táplálkozásának nyomában
– Az ajurvéda azt tanítja, hogy a betegségeknek hat szintje van. A nyugati orvoslás már csak az 5. szinten levő panaszokat képes felismerni, a 6. szinten pedig már annyira krónikussá válnak, hogy szinte lehetetlen tőlük megszabadulni. Sajnos hajlamosak vagyunk arra, hogy minden döntést áthárítsunk az orvosokra és az egészségügyre, és nem vesszük figyelembe a felelősségvállalásunkat és a saját döntéseink fontosságát – emelte ki a szakember. – Tehát dönthetünk úgy, hogy reggel kávé helyett egy pohár citromos vízzel indítjuk a napot, megtámogatva a májsejtjeink munkáját és a bélrendszer tisztulását. Dönthetünk úgy is, hogy reggelire nem péksütit falunk, hanem szép lassan elkanalazunk egy tányér zabkását cukor nélkül, gyümölcsökkel, aszalványokkal, fűszerekkel. Őseink csak hetente egyszer ettek húst, általában vasárnapokon, a többi napon sok zöldséget, hüvelyest fogyasztottak. Maguk sütötték a kenyeret, mindenféle állományjavító és adalékanyag nélkül.
Közeleg a tavasz az újraéledés időszaka. Az emberi szervezet is ilyenkor alkalmas a leginkább arra, hogy elengedje a tél folyamán felhalmozott felesleget, és a sejtjei megújulhassanak. Amint lehetőségünk lesz rá, tegyük tele a tányérunkat mindennel, ami friss és zöld. A zöldségek tele vannak rostokkal, enzimekkel, vitaminokkal és ásványi anyagokkal, támogatják a máj működését, és mellette a bélrendszert is karbantartják. Közeleg a húsvéti nagyböjt ideje, a megtisztulás időszaka. Fontos, hogy alaposan felkészüljünk erre, és megtervezzük a tavaszi salaktalanítást. Hogy hogyan? Arra a következő részben ad választ Rábainé Dani Anikó.
