Mint arról tavaly szeptemberben hírt adtunk, az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum, a Nemzeti Kulturális Alap Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégium 650131/00032 pályázat keretében megvalósuló nagyszabású kampányba kezdett, melyben az orosháziakat kérték, hogy segítsenek a múzeum helytörténeti gyűjteményét bővíteni.
Józó Tamásné múzeumigazgató elmondta, gyakran tapasztaljuk, hogy igazi kincsek rejtőzködnek az orosháziaknál, amelyek mára már sokkal többet jelentenek, mint a családi történetek megőrzését. Az elmúlt 50-100 év jobb feltárásához és megismeréséhez elengedhetetlen adalékot jelentenek ezek a személyes tárgyak. Szeretnénk mind teljesebbé tenni a gyűjteményünket, megőrizni a város modern kori történetének „lenyomatát”. Az elmúlt időszak minden olyan anyaga érdekes lehet, amely bemutatja az itt élőket, mindennapjaikat, munkájukat, azokat az eseményeket, szokásokat, amelyek jellemzik városunkat. Önmagában a fényképek is érdekesek, de a hozzájuk kapcsolódó történetek további fontos adatokat, információkat rejtenek. Sok olyan apró használati tárgyunk van, amelyre nem is gondolunk, hogy milyen jelentőséggel bír”-szólt a felhívás, melynek nyomán sok érdekes relikvia érkezett a múzeumba. Az akció első két adományozója Verasztó Antal és Koszorús Oszkár voltak.
Józó Tamásné múzeumigazgató mutatott be néhányat a felhívás megjelenése óta érkezett tárgyakból és a hozzájuk tartozó történetekből:
– Az első fénykép valamikor a harmincas évekből származik, amikor még a Barneválnál dézsában kopasztották a csirkéket. Ma ezt már el sem tudjuk képzelni, pedig bizonyíték rá ez a fotó. Manapság már az is kuriózum, hogy volt, aki 13 éves korában került oda dolgozni kisegítőként és onnan ment nyugdíjba. Pillanatkép a ládaraktár és a kopasztó között dolgozókról, akik sokat mesélhetnének az életükről, emberi sorsokról.
Kaptunk sok érdekes képet, például a Fekete kutyás boltról, iparos-tanonciskolai bizonyítványról, a Vörösmarty Mihály Általános Iskola, azaz a 3-as iskola 1927-es tantestületéről, a hatvanas évek orosházi Állami Áruházának dolgozóiról, de beszédes tárgyak is érkeztek a hozzájuk kötődő történetekkel együtt, hogy csak a régi citerákat, vagy az I. világháborús hadi mozsarat említsem – mondta el az igazgató.
Az érkező relikviák közül, a Nekem, értem, velem Facebook-oldalon minden pénteken közzé tesz egyet-egyet a múzeum. 2023-ban egy igazi kinccsel jelentkeztek.
– Végváriné Rehák Gizellától kaptunk több képet és régi iratokat, közöttük édesanyja cselédkönyvét. Ma már ez a kifejezés ismeretlen számunkra. Szverle Gizella 13 évesen lépett „szolgálatba” háztartási alkalmazottként, kezdő havi bére 22 pengő volt. Ma már el sem tudjuk képzelni, hogy egy ilyen cselédkönyv miről árulkodik. Szolgálati bizonyítványként a hűségről, ügyességről, szorgalomról, erkölcsiségről nyilatkoztak a gazdák. Szverle Gizella minden tekintetben kifogástalannak minősült, sőt „családtagnak tekinthető” minősítést kapott. Gondoljunk csak bele, ma még 13 évesen gyereknek tekintenénk, ezzel szemben ő ebben a korban már önálló keresettel rendelkezett, képes volt a teljes értékű munkavégzésre – mutatja be a legfrissebb relikviát Józó Tamásné.
Mint megtudhattuk, a gyakorlati lebonyolítást nem nehezíti az sem, hogy a múzeum éppen, a felújítás miatt zárva van. A munkatársak elérhetők és az információs pultnál le tudják adni az orosháziak az általuk hozott, megőrzésre érdemesnek gondolt tárgyakat, dokumentumokat. Az ajándékozók jelképes köszönetként egy kitűzőt kapnak ajándékba.
A múzeum dolgozói arra kérik az orosháziakat, hogy nézzenek szét emlékeik között és érdekesebb tárgyaik, fotóik egyikét-másikát – akár ajándékba, akár csak digitalizálásra – vigyék be a múzeumba és gyarapítsák vele a helytörténeti gyűjteményt.
