Hit, remény, szeretet és öröm. Ezt a négy fogalmat szimbolizálja az adventi koszorú négy gyertyája, melyek közül az első vasárnap lángra is lobban a templomokban, az otthonokban és Orosháza főterén is.
Az advent a várakozás ideje, de maga a szó eljövetelt jelent. Várni valakire, aki eljön közénk…ezt a hitet táplálják mindazok, akik lelkükben megélik ezt az ünnepet. Kettős várakozás ideje ez a négy hét, nem csupán Krisztus születésnapjára készülhetünk ekkor, hanem az ő második eljövetelére is.
A koszorún vasárnapról vasárnapra meg-meggyullad egy-egy gyertya, a világosság jelképei. Ahogy a lángjai fényt nyújtanak, úgy árad szét Jézus révén köztünk, emberek közt a hit, a remény, a szeretet és az öröm is. A koszorú fenyőgallyainak varázsereje van, a télen is zöldjében pompázó fa ágai az élettel, az örökkévalósággal rokoníthatók. Ezeken pihennek szelíden, mégis megrendíthetetlenül a fényüket árasztó gyertyák… egyre több és több, egyre ragyogóbban és erősebben. Hogy mindenki lássa izzó tüzüket, és érezze melegségüket, napról napra, hétről hétre közelebb vezetve az őket gyújtók mellett az őket csodálókat is a karácsonyhoz. Bármely szó is legyen eme ünnep gyökere – a calatio, azaz az összehívás, vagy a creatio, azaz a teremtés – a lényeg a hívő és a nem keresztény emberek számára is egy: a karácsony mindőnk számára a szeretet ünnepe.
Kiemelt kép: pixabay.com
