A város Történelmi Emlékparkja még inkább szem elé került a Zöld Város Projektnek köszönhetően, a terület átalakítása után könnyebben megközelíthetővé vált annak egy-egy részlete, és így a járókelők ma már közelebbről is megtekinthetik a benne található, üzeneteket hordozó kőtömböket.
Kövek, kövek, kövek. Rusztikus, évszámokkal ellátott kövek. Mind okkal áll ott, ahol, és mind visel magán egy-egy évszámot. Nem mindegy az sem, milyen színűt…A Történelmi Emlékpark a négy éve elhunyt Kossuth-díjas szobrászművész, Szervátiusz Tibor alkotása. A Nemzet Művésze díjjal kitüntetett mester a városalapítás 250. évfordulójára készítette el orosházi remekművét, amelynek sziklái a magyar történelem és a város történetének legfontosabb dátumait viselik magukon.
1241.
Április 11-én vívták a tragikus Muhi melletti ütközetet, amelyben a IV. Béla király vezette magyar sereg katasztrofális vereséget szenvedett Batu kán mongoljaitól.
1595.
Mohács után Orosháza és Szentetornya népe a töröknek is adózott. A tizenöt éves háború idején, az 1595-96-os hadjárat alatt a törökök zsoldjában álló krími tatárok elpusztították a szandzsák nagy részét, köztük Orosházát is. Ezután 1596-tól 1744-ig – közel másfél évszázadig – Orosháza lakatlan pusztaság volt.
1849.
A szabadságharc bukása. Ez év október 6-án végezték ki Aradon az 1848-49. évi szabadságharc 13 honvédtisztjét, Pesten pedig ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet.
1918.
Az 1914-ben kitört első világháború utolsó éve, a központi hatalmak, és így az Osztrák-Magyar Monarchia veresége.
1920.
Ez év június 4-én írták alá a versailles-i Nagy Trianon palotában a trianoni békediktátumot, amely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot.
1944.
A második világháború ideje: Március 19-én Orosházát is megszállták a németek, 1944. júniusban Orosházáról több mint 200 zsidót küldtek haláltáborokba, 187 fő soha nem tért vissza. A második világháborúban elesett orosházi katonák száma becslések szerint legalább 1000 lehetett. Orosháza 1944. október 6-án felszabadult a német megszállás alól, a szovjetek és hazai támogatóik vették át a hatalmat.
1947.
Augusztus 31-én tartották meg a magyar történelem egyik legbotrányosabb országgyűlési választását, amely a visszaélések egyik eszköze után „kékcédulás választás” néven maradt meg a közemlékezetben. A Magyar Kommunista Párt hatalma ezután egyre erősödött.
1956.
A sztálinista terror és a szovjet megszállás elleni forradalom és szabadságharc kitörésének évszáma, és egyben annak leveréséé is. Az október 23-án indult felkelést november 4-én döngölték a földbe, így ez is egy gyásznap Magyarország történelmében.
Két hatalmas sziklatömb és egy harang
Az évszámmal ellátott kőtömbök között sétálva egyszer csak eljutunk két magas sziklatömbig, melyek között egy ferdén álló harangot találunk. Az emlékparkban a magyar történelem sorsfordító, gyászos eseményei mellett Orosháza története is külön figyelmet kap. Ez a két magas sziklatömb együtt alkotja a „Fájdalom kapuját”, a köztük lévő harang pedig az 1744-ben Zombáról idetelepült evangélikusok harangjának másolata. A zombai ősök ugyanis templomuk harangját magukkal hozták a hosszú-hosszú útra, amely ma is megtalálható az evangélikus templomban. A harang bizonytalan állása azt jelképezi, hogy azt a hosszú út során leejtették, és így sérülést szenvedett.
Fekete Madonna
A Fajdalom kapuja mellett áll egy síró nőalak, ő a mártírjainkat sirató Fekete Madonna. Színe is jelzi a szomorúságot, a gyászt, az arckifejezéséről nem is beszélve. Ő a szoborpark központi figurája, ugyanis annak közepén helyezkedik el egyedüli emberi alakként.
A kőkeresztek és az aranybetűs szám
A kőkeresztekből álló temető végén felcsillan egy arannyal kiemelt évszám. A többi csak karcolt volt, ez viszont ragyog a kőtömbön, és maga a szikla is sokkal nagyobb, mint az előbbiek. 1991, az év, amikor az oroszok elhagyták az országot, az utolsó szovjet katona egészen pontosan július 19-én lépte át a határt. Az 1991-es kivonulás emlékére az Országgyűlés 2001-ben június 19-ét nemzeti emléknappá nyilvánította. Ehhez kötődően június utolsó szombatja lett a magyar szabadság napja.
1994-én április 24-én, az emlékpark felavatásakor az akkori polgármester, Gulyás Mihály beszédében azt mondta, „a küzdeni tudás erős hitét és akaratát hozták magukkal az ősök Zombáról.” Ezt örökölték tőlük leszármazottaik is. A monumentális alkotás az akkori önkormányzat elképzeléseinek megfelelő szellemben, hűen tükrözte és tükrözi Orosháza múltját, és jelképezi a város perspektíváját is.
Fotók: Horváth Bence
