Egyre többen ünneplik, vagy legalább is díszítik fel otthonaikat halloweeni díszbe. Újkori szokás, vagy csak az amerikaiak majmolása? Hisz az igazi ünnep a mindenszentek.
A mindenszentek a keresztények ünnepe, amelyet november 1-jén tartanak. Az üdvözült lelkek emléknapja, melyet már 741 óta tartanak és 835-ben IV. Gergely pápa már hivatalosan is egyházi ünnepként jelölt meg. Nem tévesztendő össze a halottak napjával, melyet az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben leledző hívek lelki üdvéért tartanak. Ebből az egyházi ünnepből változott lassan át az elhunytakról való megemlékezés napjává.
A halloween eredete a római időkig nyúlik vissza, mikor a rómaiak megszállták a Brit-sziget jelentős részét. Ott a római ünnepek összemosódtak az ősi kelta-ír hagyományokkal. Kialakult az a hit, mely szerint a holtak lelke beköltözhet az élőkbe. Emiatt vesznek fel jelmezeket az emberek, megpróbálva becsapni a kóborló szellemeket. Halloween szimbóluma, hosszú évszázadok óta a kivájt töklámpás, az ún. Jack-lámpa, amely eredetileg kettős célt szolgált: egyrészt távol tartotta a gonosz szellemeket, másrészt pedig így világítottak a halottak szellemeinek, hogy azok hazatalálhassanak.
A halloween az 1900-as években kezdett el terjedni Amerikában a bevándorlók által, majd indult világhódító útjára.
Magyarországon a halloweeni szokások a 2000-es évektől kezdtek elterjedni, egyetemi bulikon, illetve a gyermekek körében.
Akárhogy nézzük, egyre inkább kezd meghonosodni ez a szokás és ki tudja, talán pár száz év múlva pont annyira magunkénak érezzük, mint a mindenszenteket.
A szeretteinkért való gyertyagyújtás november elsején meghitt és családi esemény, ahol az emlékezés és a lélek halhatatlanságába vetett hit a legfontosabb. És a külföldről átvett vidám szokások talán nem tudják ezt megváltoztatni.
