Általában már hat éves korukban kapnak telefont a gyerekek a szüleiktől – mondja ki egy kutatás. Kiderült, hogy az 5-től 11 éves korig terjedő korosztályt vizsgálta nem, életkor és régió szerint. A gyerekek telefonhasználati szokásairól megkérdeztük az orosháziakat is, ők mit gondolnak, mikortól adhatunk egy iskolás kezébe mobilt.
A Yettel és az Xplora – amely kifejezetten gyermekek számára gyárt okosórát – kutatása alapján, már egészen fiatal korban kapnak mobiltelefont a gyerekek, amelyen legtöbbször játszanak vagy videókat néznek. A megkérdezett orosháziak arra a kérdésre, hogy mikortól használjon egy gyermek telefont, illetve milyen pozitív és negatív tulajdonsága lehet, ha gyermekünk telefont kap, mind hasonló választ adtak.
– Mi egyáltalán nem engedjük a gyerekeket telefonozni hétköznap és kizárólag velünk nézheti. Nem vonulhat el a szobájába vele, mert sose tudni miket dob fel és vigyázunk rá, hogy ne találkozzon olyan tartalmakkal, amelyek károsak lehetnek. Úgy gondolom, azért adhatnak a gyerekeknek telefont már fiatalabb korban, ha bármi van, akkor elérjék őket, de nálunk a családban például okosóráik vannak. Ezeken csak a mi telefonszámunk van rajta és csak minket tudnak hívni. Állandó használatra 11-12 éves körül ajánlanám a telefonokat, éppen ezért még nekünk sincs tervben, mert nem látom értelmét. Ha szeretne valamit megtudni kérdezze meg tőlünk és válaszolunk – mondta Gejsz Renáta, aki két gyermekéért érkezett a református iskola elé.
– Iskolában semmiképpen nem ajánlanám, és csak idősebb korban adnék a gyermeknek. Akkor is csak azért, hogy könnyebben elérjem, ha bármi előfordulna. Nagyon oda kell figyelni, hogy felügyelve legyen a gyermek, amikor ezeket az eszközöket használja. Csak a korához való játékokkal játszon és csak olyan videókat nézzen. Hétéves kor alatt nem ajánlanám, de tudom nagyon jól, hogy hamarabb elkezdik – mondta Kokovecz Adrienn.
– Nálunk a nagyobbaknak, akik 12-14 évesek már van telefonja, mert nagyok sok edzésük, különórájuk van, valamint fontos nekik a kommunikáció is a barátokkal. A kisebbek most harmadikosok és nekik nincs. Nem tartom szükségesnek, mert hozzuk visszük őket. Ha esetleg van valami külön óra, ott jó, ha el tudjuk érni a gyereket, de ott is elég egy nyomógombos változat. Azt vettem észre, hogy a kisebb gyerekek nem arra használják a telefont, amilyen funkciót be kéne hogy töltsön. Sokkal inkább játszanak rajta. Mi sokkal jobban szeretünk kint lenni a szabadban, sétálni, mint állandóan a telefont nyomkodni, elvégre mi is felnőttünk nélküle – emelte ki Fahurné Bencsik Viktória.
A gyerekek telefonhasználati szokásairól, és arról, hogy mit tapasztalnak az iskolában Korponai Tündét, az Eötvös József Katolikus Általános Iskola egy tanárnőjét is megkérdeztük. Elmondása szerint az alsó tagozatos gyerekek közül 90 százaléka teljesen másra használja a telefont, mint amiért azt szüleiktől kapják. Hozzátette, a felső tagozaton pedig már szinte nagyítóval kell keresni az olyan tanulókat, akinek nincs a kezében egy készülék.
– A telefonnal rendelkező gyerekek már szinte nem is tudnak szóban kommunikálni. Nem beszélgetnek, hanem chatelnek. Rövidítve használják a szavakat és emiatt a helyesírásuk is nagyon rossz – mondta a pedagógus. – Amikor együtt vannak, akkor sincsenek igazán együtt. Egymás mellett nyomkodják a telefont ahelyett, hogy beszélgetnének, nevetnének, megfosztja őket a közösségi élményektől. Sokszor pedig azt sem tudják hogyan hívjanak segítséget telefonon. Éppen ezért nagyon jók voltak régen a DADA órák is, ahol egy képzett rendőr mondta el a gyerekeknek, hogy kit hívjanak, ha baj van, illetve mi a teendő ilyenkor – tette hozzá.
A tanárnő kiemelte 13-14 éves korban már elég idősek ahhoz, hogy tudják kezelni a telefont, de fontos, hogy a szülők ismerjék a gyermekeiket, és tudják, hogy mikor elég érettek ahhoz, hogy mobilt adjanak a kezükbe. A tanár elmondta, sokszor előfordult például, hogy a diákok Messenger csoportokat alakítottak ki, ahonnan kiközösítették társukat, vagy visszaéltek az egymásról kapott információkkal, ezért nagyon fontos, hogy a szülők felügyeljék,mit csinál gyermekük az interneten.
Fotók: Horváth Bence
